Huszonöt év
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia fennállásának 25. évfordulójára kiadott almanach
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát Kosáry Domokos javaslatára, hosszas és gyakran viszontagságos előkészítő munka után a Magyar Tudományos Akadémia hozta létre 1992-ben. Így kívánta rehabilitálni azokat a művészeket, akiket 1949-ben kizártak az MTA tagjai közül. De a jóvátételen túl, bármennyire nemes és méltányos gondolat, volt az alapításnak egy mélyebb oka is. Kosáry az MTA elnökeként helyre kívánta állítani az intézményes akadémiai kapcsolatot az alkotó emberi szellem két hatalmas területe, a művészet és a tudomány között.
A Magyar Tudományos Akadémiának megalakulásától kezdve írók és más művészek is tagjai voltak, sőt, az első években az akadémiai eszmének ők voltak a legfőbb letéteményesei. Ha az évtizedek során, az Akadémia feladatainak változásával egyre kevesebben is, de Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Arany János nagy korszaka után olyan kiemelkedő alkotók képviselték a művészetet, mint Babits Mihály, Illyés Gyula, Bartók Béla, Kodály Zoltán. A Széchenyi Akadémia alapító tagjai: Nemes Nagy Ágnes, Mándy Iván, Szabó Magda, Vas István és mások nemcsak méltó folytatói, hanem természetes szellemi örökösei voltak a korábbi tagoknak. Úgy gondoljuk, az alapító tagok a szellemi folytonosságot képviselik.
Az eredeti formában azonban már nem lehetett közös szervezeti keretet találni, a tudomány és művészet világa eltérő, bár sok ponton érintkező feladata miatt ez nem is lett volna szerencsés. A Széchenyi Akadémia ezért az MTA jogilag önálló, társult intézményeként jött létre. Önálló alapszabállyal, pontosan megszabott tevékenységi körrel, szigorú felvételi rendszerrel. Az önállóság lehetővé tette, hogy a magyar művészeti élet minden ága helyet kapjon: az irodalom, a zene, a képző- és iparművészetek, a film- és színházművészet, majd az építőművészet is. A létszám, mint minden akadémián, kötött: a Széchenyi Akadémiának kezdetben egyszerre negyvennyolc, 2014-től hatvan olyan tagja lehet, aki nem töltötte be a hetvenedik évét. Hogy kit vesz fel soraiba, abban kizárólag szakmai szempontok döntenek, semmi egyéb.
A Széchenyi Akadémia léte és működése ugyanis alapítójának szándéka szerint azt a gondolatot testesíti meg, hogy a művész szellemi szabadsága és a művészi alkotómunka függetlensége sérthetetlen érték. Éppen ezért otthont ad annak a termékeny sokféleségnek, amely a magyar művészet minőségének és gyarapodásának legfőbb záloga.
A Széchenyi Akadémia az elmúlt huszonöt évben közel háromszáz nyilvános programot: székfoglalót, előadást, koncertet, kiállítást, filmvetítést, konferenciát és egyéb művészeti eseményt rendezett. Jubileumi kötetünk számot ad alapításunk körülményeiről, történetünkről, működésünkről, és bemutatjuk tagjainkat.
A Széchenyi Akadémia két és fél évtizedes fennállása óta töretlenül a hazai művelődés ügyét szolgálja. Az olvasó majd megítéli, hogyan.
Makk Károly (elnök); Ferencz Győző (ügyvezető elnök)
Az Huszonöt év letölthető fejezetei:
Tartalom; Eöljáróban (Makk Károly, Ferencz Győző); Bevezetés (Marosi Ernő)
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia huszonöt éve (Ferch Magda)
Képző- és Iparművészeti Osztály
Mozgókép- és Színházművészeti Osztály
