Fotó: Szebeni András

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia

mély megrendüléssel tudatja mindazokkal, akiknek az életében jelentésteli és lélekmegtartó a magyar kultúra, hogy

2017. augusztus 30-án,

életének 92. életévében

elhunyt

Makk Károly,

2011 szeptembere óta akadémiánk elnöke,

a magyar és az egyetemes filmművészet korszakos és felejthetetlen egyénisége.

Emlékét mélységes szomorúsággal és a művészetének szóló mindig megújuló csodálattal őrizzük.

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Vezetősége

***

Makk Károly 1925. december 22-én született. Gyermekkorától rendszeres mozilátogató: édesapja az 1920-s évek elején némafilmes mozitermet nyitott egy raktárépületben Berettyóújfalun, ezt 1927-ben felváltotta a szülők által tervezett és építtetett Apolló Mozi. A debreceni Piarista Gimnáziumban érettségizett 1944-ben azzal az elhatározással, hogy filmrendező lesz. A család filmes kapcsolatai révén bekerült a Hunnia Filmgyárba fizetés nélküli gyakornoknak. Még ez év őszén Budapesten beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem művészettörténet–esztétika–magyar irodalom szakára. 1946-ban felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakára, és részt vett a Valahol Európában forgatásán. Itt került baráti kapcsolatba Radványi Gézával. Ez az együttműködés meghatározó lett kezdeti munkáiban. Jó néhány film után jutott el, tapasztalatait leszűrve, sajátos stílusához, melynek lényege a könnyedség, a meseszövés tisztasága, a pontos forma. Számára ezek a filmkészítés alapnormái. Első filmjét, a Liliomfit, 1954-ben, a Sztálin halála utáni „politikai enyhülés” korában forgatta. Ez a vígjáték 1955-ben sikerrel szerepelt a cannes-i filmfesztiválon. A korábbi magyar fogadtatás és a nemzetközi részvétel alkotóját beemelte a legjelentősebb rendezők közé, évente készíthette filmjeit. 1953 óta tanít a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1975 óta egyetemi tanár. 2003-tól Berettyóújfalu, 2004-től Budapest díszpolgára.

1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja, 2011 szeptemberétől elnöke.

Főbb művei: Az itthon fenntartással fogadott Ház a sziklák alatt (1957) San Franciscóban elnyerte a legjobb film díját. Cannes-ba hat filmjét hívták meg az Arany Pálmáért folyó versenybe (Liliomfi, Szerelem, Macskajáték, Egy erkölcsös éjszaka, Egymásra nézve, Az utolsó kézirat), közülük kettő díjat nyert. A Szerelem (1971) megkapta a zsűri nagydíját, a katolikus sajtó díját, Darvas Lili és Törőcsik Mari alakítását külön kiemelte (mention spéciale) a zsűri. Az Egymásra nézve (1982) elvitte a FIPRESCI (Nemzetközi Filmkritikusok Szövetsége) díját, főszereplője, Jadwiga Jankowska-Cieslak megkapta érte a legjobb női alakítás díját. Filmjei megjárták a londoni, New York-i, San Sebastian-i, madridi stb. fesztivált is, és jó néhány díjat nyertek. Szerelem című művét 2001-ben beválasztották a világon valaha készült száz legjobb film közé. David Robinson, a Times filmkritikusa Makk Károly 80. születésnapjára készült cikkében írja: „Munkáit a pontosság, a mesteri technikai tudás, az atmoszférateremtés jellemzi, a történetet finom ösztönnel építi fel”.

Díjak – 1959: Balázs Béla-díj; 1970: Érdemes Művész; 1973: Kossuth-díj; 1982: Kiváló Művész; 2000: Karlovy Vary Életműdíj; 2003: Hazám-díj; 2004-től: a Magyar Mozgókép Mestere; 2005: Magyar Köztársasági Érdemrend, középkereszt a csillaggal, Magyar Filmkritikusok Életműdíj; 2007: Vox Car Magazin Életműdíj; 2008: Prima Díj; 2014: A Nemzet Művésze, 2016: Cannes, Classic section diploma, 2016: Cinéfest Életműdíj, Miskolc.