Nemzeti Víztudományi Program

Nagy tavak -tudományos előadói nap

Nagy tavainkat érintő aktuális kérdésekről tudományos előadói napot szervez 2021. december 8-án az MTA Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testülete. Az esemény élőben is követhető az MTA hivatalos YouTube csatornáján.

2021. november 18.

Rövid összefoglaló az előadásokrólA részletes program és a regisztráció ide kattintva érhető el. 

Két tó egy mederben - a Fertő nádasainak hatása a tavi anyagforgalomra

Somogyi Boglárka, Boros Emil, Vörös Lajos
Balatoni Limnológiai Kutatóintézet

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és a Vízi Ökológiai Intézet munkatársai arra a kérdésre keresték a választ, hogy a vízi növényzet hogyan hat a plankton mikrobiális közösségeire és hogyan befolyásolja a metabolikus folyamatok egyensúlyát egy sekély tóban. E kérdés megválaszolása céljából a fizikai és kémiai környezet mellett a fitoplankton és a bakterioplankton összetételét és produkcióját tanulmányozták a Fertő nyíltvizében és a nádas övben. A kapott eredmények szerint a nagy huminanyag tartalom a nádas övben kedvezett a heterotróf és fotoheterotróf baktériumoknak, ezzel szemben a planktonikus algák számára kedvezőtlennek bizonyult. Amíg a nyílt vízben az autotróf folyamatok domináltak, addig a nádas övben a planktonikus anyagcsere folyamatok a kemoorganotrófia irányába tolódtak el. A kapott eredmények azt sugallják, hogy a vízinövény borítottság növekedése erősíti a bakterioplankton alapú táplálékhálózatot és gyengíti a fitoplankton alapú széntranszport jelentőségét. Minthogy a Fertő teljes területének több, mint a felét nád borítja és a két élőhely mind fizikai, mind kémiai, mind anyagforgalmi szempontból markánsan különbözött egymástól, ezeket akár két különálló tónak is tekinthetjük.

A Fertő nádasainak hatása a vízforgalomra - kitekintés az okos tavak felé

Krámer Tamás, Homoródi Krisztián, Torma Péter, Szilágyi Mariann, Józsa János
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

A vízből kiemelkedő növényzet a vízfelszín mindkét oldalán megnöveli a közegellenállást, amivel szélmeghajtásra, az áramlásra, a hullámzásra, és végső soron az üledékvándorlásra is kihat. Erősen benőtt tavakban ezeknek a folyamatoknak a hosszú időn keresztül halmozódó eredményét a meder morfológiája is tanúsítja. Bemutatott kutatásainkban a jelenlegi mederalakhoz vezető hidraulikai folyamatok szerepét igyekszünk elkülöníteni, terepi mérésekre és numerikus modelltanulmányokra támaszkodva. Ebben szerepet kapnak a folyamatosan működő távmérő hálózatok is, amilyenre támaszkodnia kell egy jövőbeli felokosított tógazdálkodásnak is.

A Balaton üledékének és vízgyűjtőjének heterogenitás-vizsgálata, modellezése és térképezése

Makó András*, Szatmári Gábor, Tóth Brigitta, Kocsis Mihály, Csermák Kálmán, Krámer Tamás, Pomogyi Piroska, Kovács Gábor, Tóth János, Kassai Piroska, Pásztor László
*Agrártudományi Kutatóközpont

A különböző antropogén hatások által okozott eutrofizáció globális szinten veszélyezteti vizeink minőségét és környezeti állapotát. A Balaton, Közép-Európa legnagyobb édesvízi tava az elmúlt évtizedekben gyors eutrofizáción ment keresztül, ami a vízminőség drámai romlását okozta. Bár a közelmúltban számos beavatkozással sikeresen javították a vízminőséget, az elmúlt három évben ismét jelentős algavirágzást tapasztaltak. Mivel a káros algavirágzásért elsősorban a magas foszforszint lehet a felelős, elsőként a lehető legpontosabban fel kívántuk térképezni a Balaton üledékének foszfortartalmát. Bár ilyen térképek már korábban is készültek, ezek egyrészt nem elég részletesek a jövőbeli helyreállítási intézkedések támogatásához, másrészt korszerű geostatisztikai eljárásokkal várhatóan pontosabb és megbízhatóbb térképek állíthatók elő. Ezért kutatásunk során egy archív adatbázis felhasználásával, regressziós krigeléssel, topográfiai, hidrodinamikai és vegetációs segédváltozók felhasználásával 100 m felbontású foszfortérképet készítettünk. A korábbi és az újonnan kialakított térkép alapja egy pontadatbázis, amely több mint 5000 db üledékminta ammónium-laktát oldható foszforkoncentrációját tartalmazza. A validálás eredménye alapján elmondható, hogy a regressziós krigelés után nagy pontosságú (R2=0,81) mederüledék foszfortérképet kaptunk. Bővebben ...

A Tisza-tavat terhelő tisztított szennyvizek hosszú távú hatása a Tisza – mint Szolnok és térsége ivóvízbázisa – higiénés állapotára

Teszárné Nagy Mariann, Csépes Eduárd, Aranyné Rózsavári Anikó, Fózer Melinda Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

Magyarországon 1990-től 2005-ig a Környezetvédelmi Felügyelőségek végezték a felszíni vizek monitorozását és minősítését 150 törzshálózati mintavételi helyen, az MSZ 12749:1993 (Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés) szabvány szerint. A szabvány többek között tartalmazta a vízminőségi jellemzők határértékeit az oxigénháztartásra, a nitrogén- és foszforháztartásra, a mikrobiológiai jellemzőkre, toxicitásra, és radioaktív anyagokra, valamint a szervetlen- és szerves mikroszennyezők mennyiségére vonatkozóan. Bővebben...

Ismét napirenden a Velencei tó vízpótlása

Váradi József*, Szűcs Gábor, Bálint Mária, Hullay Gyula, Kertai István, Lábdy Jenő, Szári Zsolt, Szűcs Lajos, Tóth Sándor, Reich Gyula, Szűcs Péter
*
Országos Vízügyi Főigazgatóság

A Velencei tó hazánk második legnagyobb természetes tava. A Balaton és a Tisza tó után a harmadik legjelentősebb vízparti üdülési desztinációja. Az elmúlt évek aszályos időjárása a Velencei-tó vízszintjében és vízminőségében kedvezőtlen változást hozott. Az elmúlt két évben a víztömeg mintegy 49 százaléka eltűnt a mederből. A Velencei-tó vízszintjének ilyen mértékű csökkenése nem példanélküli. Az időnként bekövetkező alacsony vízállás a tó „természetéből fakad” ökológiai állapotának kedvező is. A Velencei-tó szélsőséges vízszint változásai alapvetően természeti okokra vezethetők vissza.

A múltból kiindulva okkal feltételezhetjük, hogy a vízhiány megszűnésének és ezzel a tó vízállásának a szabályozási szintek közé emelkedése (130-170 cm) jó eséllyel bekövetkezik a természetes vízháztartási változások eredményeként is. A tározott és természetes készletek igénybevételének a mérlege azonban az utóbbi időben a tározott készletek irányába mozdul el, ami azt jelenti, hogy a klímaváltozás okozta felmelegedés és ennek hatására a nagyobb párolgás, valamint a csapadékszélsőségek gyakoribbá válása miatt a készlet-kompenzációs beavatkozások elkerülhetetlenek lesznek.

A víz tükre az Alaptörvény P) cikkében

Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója
Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Az Alaptörvény fokozott figyelmet fordít a nemzet közös örökségére és a nemzeti vagyonra, amelynek a vizek elsőrendű elemei, legyenek azok kis vízfolyások, felszín alatti vizek vagy éppen nagy tavaink. A közös örökség a jövő nemzedékeké, a jelen generációk feladata a felelős őrzés, amelynek a védelem, a fenntartás és a választás lehetőségének biztosítása a legfőbb összetevői. A felelős őrzés feladatában mindenki osztozik, de az államot ezen belül is kivételes felelősség terheli, a megfelelő jogi és igazgatási környezet kialakításával, annak tudatában, hogy a már károsodott környezet eredeti állapotba történő helyreállítására nincs lehetőség.

A program pdf- formátumban letölthető itt.

A járványhelyzet miatt csak korlátozott számú közönség helyszíni fogadására van mód. A felvétel az MTA Youtube csatornáján élőben követhető, illetve később visszanézhető (https://www.youtube.com/c/MTA1825)

A rendezvény látogatása védettségi igazolványhoz és előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni az eseményaptárban a https://mta.hu/esemenynaptar/4221 címen lehet. A személyes részvétel lehetősége a járványhelyzet függvényében módosulhat.