Nagy tavaink címmel rendezett szakmai előadóülést az MTA Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testülete
A Magyar Tudományos Akadémia 191. közgyűlése ünnepi rendezvényeinek sorában 2019. május 9-én tartott víztudományi előadóülés ezúttal Magyarország nagy tavaira összpontosított.
Fotó: Vörös Lajos, MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet
A Tisza-tó, a Fertő-tó és a Balaton különleges élővilága mellett a vízgazdálkodás, a hidrológia és nem utolsósorban a szélesebb társadalmi összefüggések, elsősorban turisztikai jelentőségük került terítékre.Az előadóülés programja itt érhető el
A nyitóelőadásban Kovács Sándor országgyűlési képviselő beszélt a Tisza-tó jelentőségéről. A Tisza-tavat a Kiskörei-vízlépcső elárasztásával hozták létre 45 évvel ezelőtt. Fiatal kora ellenére a mesterséges tó mára már ökológiai szempontból páratlan értékű természeti területté nőtte ki magát, árvízvédelmi, öntözési és energetikai jelentősége mellett gazdasági kitörési pontja a turizmus és a sporthorgászat. A tó az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően az aktív kikapcsolódásra vágyó közönség vonzó turisztikai célpontjává vált. Mindezek mellett a Tisza-tó még nagyon sok lehetőséget rejt még magában, mind a sport- és turisztikai fejlesztések, mind a tudományos kutatások terén. Vár a Tisza-tó – videó
A Tisza-tó bemutatása után a Fertő-tó növény- és állatvilágáról esett szó. A Fertő-tavon az utóbbi években a nádasállományok degradációja, pusztulása figyelhető meg. A nádas állapotának megóvására ökológusok, biológusok és hidrológusok együttműködésére van szükség.
A Balaton kapcsán előadás hangzott el a talaj víztisztító, szűrő szerepéről.Képgaléria a tanácskozásról
A Balaton halállományában is változások figyelhetők meg. Míg az őshonos fajok száma csökken, addig az idegen fajoké nő. A Balaton vízminősége ugyanakkor az elmúlt évtizedekben sokat javult, kiválónak mondható, de a nyári időszakokban pontszerű szennyezésként mikroszennyezők jelennek meg a tóban. A vízben kimutatható gyógyszerhatóanyagok és más mikroszennyezők hatása az élővilágra még nem ismert. Ebben a témában az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet munkatársai végeznek kutatásokat.
A Balaton vízszintszabályozása is olyan jelentőségű beavatkozás, amely hatással van a tó élővilágára. Az utóbbi években a nyaralók és vitorlázók körében elvárás a tó vízszintjének egy szűk tartományban tartása, amelyet a vízügyi szakemberek biztosítanak azért, hogy kiszolgálják ezeket a turisztikai igényeket. Azonban a magas vízszint ár- és belvízkockázatot jelent, a szél okozta tólengés miatt pedig gyakran több utcányi sávban is víz alá kerülhetnek az ingatlanok. A 2001–2003 közötti tartós aszályos időszakban ugyanakkor a tó élővilágának regenerációja is megfigyelhető volt. A Balaton vízszintszabályozásának optimális kialakítására a BME kutatói több szempontú döntéselemzési eljárásra alapozott javaslattal tudnak szolgálni a döntéshozóknak, amely elfogadható megoldást jelenthetne a strandok és kikötők felhasználói, a helyi lakosok és a többi érintett számára is.
