Ünnepi beszédek, előadás és díjátadók a Magyar Tudományos Akadémia 200. közgyűlésének díszünnepségén – Összefoglaló az ünnepi ülésről

A közgyűlés ünnepi üléssel kezdődött az Akadémia székházának eredeti pompájában felújított és a kutatói közösségnek tavaly visszaadott Dísztermében.

A bicentenáriumi közgyűlés ünnepi nyitányán köszöntőt mondott Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, Magyarország leendő miniszterelnöke. A díszünnepségen részt vett Tanács Zoltán leendő tudományos-technológiai miniszter is.

Freund Tamás azt mondta:

az MTA nem szolgálója, hanem partnere a mindenkori kormányzatnak a közjó érdekében kifejtett tevékenységében,

Magyar Péter pedig hangsúlyozta, hogy szabad tudomány nélkül nincs szabad ország, és bárki lesz is az MTA új elnöke, a Tisza-kormány kész lesz vele konstruktív együttműködésben a tudományért dolgozni.

Az előadás a 2026-ban alapításának 200. évfordulóját ünneplő Akadémiai Könyvtár alapítástörténetét járta körül. Monok István díszelőadásában rámutatott, hogy amikor alapításról beszélünk, semmilyen kulturális és tudományos intézmény történetének esetében sem kerülhető el a gondolkodás a hosszú előzményekről.

Monok István Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A Magyar Tudós Társaság létrehozása nagy feladat volt, szervezését a birodalmi központ is figyelemmel kísérte. Megalapítását több tervezet is megelőzte. Az 1790/91. évi országgyűlésre készülve Révai Miklós (1750–1807) piarista szerzetes, nyelvész külön tervezetet készített Planum erigendae Eruditae Societatis Hungaricae alterum elaboratius címmel. Ebben Révai a leendő tudós társaság székházában könyvkiadót, nyomdát, természetrajzi szertárt és könyvtárt tervezett a szükséges személyzettel. 1806-ban gróf Teleki László (1764–1821) pedig így fogalmazta meg közös gondolkodásra invitáló felhívását: „Micsoda intézet szerint lehetne Magyarországban olly Tudós Társaságot legkönnyebben felállítani, s leghelyesebben elrendelni, a melly nem csak a magyar nyelvet és literatúrát gyarapítaná, hanem a külföldi tudós dolgoknak megkívántató ismeretét is az Országban a nemzet javára elterjesztené?”

További képek a közgyűlésről a fotóra kattintva tekinthetők meg Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az elmúlt évek alapkutatásai nyomán ma már elmondhatjuk, hogy amikor Teleki László egy leendő akadémiáról gondolkodott, s közben – gyarapítva és továbbfejlesztve édesapja, Teleki József (1738–1796) gyűjteményét – könyveket gyűjtött maga és családja tagjai számára, azokat úgy gyűjtötte, hogy a majd egykor létrejövő akadémia sokirányú kutatásait szolgálják. A Teleki család könyvtárát végül Teleki László fia, gróf Teleki József (1790–1855) ajánlotta fel az 1825. november 3-án alapított Magyar Tudós Társaságnak 1826. március 17-én.

Az ünnepi ülés keretében átadták az Akadémiai Aranyérmet. Az elismerést, amelyből évente csak egy adható, Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az MTA volt elnöke vehette át.

Lovász László Fotó: mta.hu / Nagy Attila Károly

Az ünnepi ülésen adták át az Akadémiai Díjakat, az Akadémiai Újságírói Díjat, a Wahrmann Mór-érmet és az Arany János-életműdíjat.

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége az MTA rangos kitüntetését, az Akadémiai Díjat tudományos tevékenységet végző kutatóknak vagy kutatócsoportoknak adományozza az elmúlt években elért kiemelkedő kutatási munkájuk és eredményeik, valamint szakkönyveik, publikációik elismeréseként. 2026-ban az alábbi kutatók kapták meg a nívós díjat:

Benczes István Zsolt, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója, a globális közgazdasági elmélet és a hazai társadalmi hasznosság szempontjából is kiemelkedő kutatási eredményeiért, a szilárd költségvetési politika igénye, a kormányközi integráció és az újfajta gazdaságpolitikai populizmus hatásainak tárgyilagos és elmélyült vizsgálatáért, valamint eredeti és használható megoldások kimunkálásáért;

Böröczky Károly, az MTA doktora, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Matematikai Intézet Geometriai Tanszék egyetemi tanára, a matematika több területén, mindenekelőtt a geometriai egyenlőtlenségekkel kapcsolatban elért, jelentős nemzetközi visszhangot kiváltó eredményeiért;

Dévai Kata, a HUN-REN–ELTE Interdiszciplináris Régészettudományi Kutatócsoport tudományos főmunkatársa, az ókori Pannonia provincia mai magyarországi területén feltárt, római kori üvegedények szín, minőség, gyártástechnológia, díszítés és részletkialakítások alapján való komplex elemzéséért, valamint a modern elveknek megfelelő, könnyen és jól használható, egyben bővíthető magyar nyelvű terminológia és új tipológia kialakításáért;

Fekete Csaba Attila, az MTA doktora, a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet vezető kutatója, a pajzsmirigyműködés agyi szabályozásának mélyebb megértéséhez, valamint új szabályozási modell kidolgozásához jelentős mértékben hozzájáruló kutatásaiért, az alacsony T3 szindróma kialakulásához vezető mechanizmusok feltárásában végzett munkájáért, a szöveti pajzsmirigyhormon hatásának vizsgálatára szolgáló diagnosztikus eljárás kidolgozásában való részvételéért, valamint a GLP-1-receptor-agonista gyógyszerek hatásmechanizmusával kapcsolatos vizsgálati eredményeiért;

Gáspár Attila, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Kémiai Intézet Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, a kapilláris elektroforézissel kapcsolatos kutatások és bioanalitikai alkalmazásaik területén elért kimagasló, nemzetközileg is elismert eredményeiért és az utánpótlás-nevelésben végzett magas színvonalú munkájáért;

Kovács Tamás György, az MTA doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai és Csillagászati Intézet egyetemi tanára, az erős kölcsönhatás rácstérelméleti leírása terén elért, a nemzetközi közösség gondolkodását jelentősen formáló, nagy hatású eredményeiért, valamint a fermionok és a mértékterek tulajdonságainak és egymással való kapcsolatának kvark-gluon plazmafázisban való vizsgálatáért;

Kubinyi Enikő, az MTA doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézet Etológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, a kutyák egészséges öregedésének megértéséhez és a modern társállattartási gyakorlatok tudományos megalapozásához hozzájáruló, a kognitív és összehasonlító etológiát, a viselkedésgenetikát és a nem invazív neurobiológiát újszerű módon összekapcsoló kutatásaiért, az ember-társállat kapcsolat érzelmi és kognitív alapjainak feltárásában elért, nemzetközileg is kiemelkedő eredményeiért;

Ősi Attila, az MTA doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézet Földtudományi Központ Őslénytani Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, Európa kréta időszaki szigetvilágának faunisztikai, ősállatföldrajzi és paleoökológiai, valamint a mezozoós őshüllők paleobiológiai kutatásaiért, különös tekintettel a táplálkozásmód vizsgálatára, továbbá az iharkúti felső kréta ősgerinces-lelőhely felfedezése és teljes körű dokumentálása során elért nemzetközileg is elismert eredményeiért;

Varga László, az MTA doktora, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar egyetemi tanára, az élelmiszer-tudomány, azon belül a tejtudomány, a tejipari mikrobiológia és higiénia tudományterületén elért, hazai és nemzetközi szinten is elismert tudományos eredményeiért, a PhD-képzésben, a tudományos utánpótlás nevelésében való aktív részvételéért; oktatói, kutatói és fejlesztői munkája elismeréseként;

Volk János, az MTA doktora, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet tudományos tanácsadója, laborvezetője, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Intézet címzetes egyetemi docense, a nanoszerkezetek és nanorendszerek technológiája terén elért, nemzetközileg is kimagasló, iskolateremtő kutatási eredményeiért, aktív közéleti tevékenységéért, valamint a szabadalommal védett találmányok ipari együttműködésben való hasznosításáért.

***

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseként megosztott Akadémiai Díjban részesítette a magyar népi kultúra emblematikus tájává váló Kalotaszeg társadalmi és kulturális folyamatait feltáró, több évtizedes terepmunkával végzett alapkutatás eredményeinek monumentális összegzéseként megjelent, Történeti idő és jelenlét Kalotaszegen című könyvért:

Balogh Balázst, az MTA doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Humán Tudományok Kutatóközpontja főigazgatóját, a Néprajztudományi Intézet igazgatóját

és

Fülemile Ágnest, az MTA doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Humán Tudományok Kutatóközpontja Néprajztudományi Intézet Történeti Néprajzi Osztály tudományos tanácsadóját, osztályvezetőjét.

***

A Magyar Tudományos Akadémia a magyar tudomány eredményeit és a tudományos élet kiemelkedő személyiségeit hitelesen bemutató és népszerűsítő újságírók, riporterek vagy munkacsoportjaik elismerésére hozta létre az Akadémiai Újságírói Díjat. Az MTA Elnöksége a tudomány népszerűsítése érdekében kifejtett eredményes újságírói tevékenysége elismeréseként 2026-ban Akadémiai Újságírói Díjat adományozott

Kovács Imre publicistának, a HVG, a Hócipő és a Klubrádió írójának, az ökológia, a természet- és környezetvédelem, valamint az állatvédelem területén kifejtett ismeretterjesztő munkásságáért, továbbá az áltudományos nézetek elleni fellépése elismeréseként;

Vajna Tamásnak, a Qubit újságírójának a magyar sajtó történetében a média világát formáló, maradandó értéket teremtő három évtizedes kitartó tudománykommunikációs tevékenysége elismeréseként, a HVG „Szellem” rovata és a Qubit hasábjain a felelős közéleti tájékoztatáshoz meghatározó módon való hozzájárulásáért.

***

A Magyar Tudományos Akadémia minden évben Wahrmann Mór-éremmel jutalmazza a tudomány és a kutatásfejlesztés támogatása terén a gazdasági, kereskedelmi, ipari és állami életben tevékenykedő, kimagasló érdemeket szerzett személyeket vagy szervezeteket. Az Akadémia 2026-ban Wahrmann Mór-érmet adományozott

Lakatos Mihálynak, az Izotóp Intézet Kft. nyugalmazott ügyvezetőjének több mint két évtizedes, a magyar radiogyógyszer- és diagnosztikumgyártás piacvezető szervezetének irányításában és fejlesztésében betöltött meghatározó szerepéért.

***

Az életük során jelentős tudományos munkásságot végző és kiemelkedő eredményeket elérő külhoni magyar tudósokat, kutatókat megillető Arany János-életműdíjat 2026-ben a Magyar Tudományos Akadémia

Pap Endrének, az MTA köztestülete külső tagjának adományozta a nem additív mértékelmélethez és a speciális operátorok megalkotásához, valamint alkalmazásához kapcsolódó, a döntéselmélet és a mesterségesintelligencia-modellek területén elért kiemelkedő tudományos eredményeiért.

Délután zárt munkaközgyűléssel, elnöki és főtitkári beszámolókkal és további napirendi pontokkal folytatja munkáját az MTA legfőbb döntéshozó testülete.

Május 5-én, kedden zárt ülésen választja meg a Közgyűlés az Akadémia új vezetőit. A Magyar Tudományos Akadémián azért van szükség tisztújításra, mert az MTA Alapszabályának 27. § (2) bekezdése alapján az MTA tisztségviselőinek – vagyis elnökének, főtitkárának, főtitkárhelyettesének és három alelnökének, továbbá az Elnökség három akadémikus tagjának – hároméves megbízatása 2026 májusában lejár. Az akadémiai szabályozás szerint a Közgyűlés a tisztségviselőket három évre választja, akik legfeljebb egy alkalommal választhatók újra.

Az MTA elnökét idén négy jelölt – Borhy László régész, Miklósi Ádám biológus, Perczel András kémikus és Pósfai Mihály geológus – közül választja meg a Közgyűlés.

A főtitkári posztra Gelencsér András levegőkémikus, Kecskeméti Gábor irodalomtörténész és Kovács Ilona pszichológus, a főtitkárhelyettesi pozícióra pedig Demény Attila geológus és Kovács Ilona pszichológus a jelöltek.

Az MTA 200. közgyűlésén, május 5-én délután köszöntik a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagját, az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlót is. Ennek keretében az MTA székháza előtt felavatják a Határtalan történet című műalkotás új kövét, majd a Közgyűlés tagjainak szervezett rendezvényen az MTA és a SZIMA elnöke köszöntőjét követően az író tart felolvasást. Ezt koncert és kerekasztal-beszélgetés követi. (A Krasznahorkai László tiszteletére rendezett programsorozatról felvétel készül, amely elérhető lesz az MTA YouTube-csatornáján.)

A hagyományoknak megfelelően a közgyűléshez kapcsolódva rendezik meg május 5-én a Külső Tagok Fórumát, amelyen az Arany János-díjak átadása után a díjazottak tartanak előadást. Május 6-án a Fiatal Kutatók Fórumával zárul a háromnapos program.

A Magyar Tudományos Akadémia 200. közgyűlésének részletes programja a fotóra kattintva olvasható.

Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás