

Legmaradandóbb alkotása az Akadémia – Koszorúzás gróf Széchenyi István szobránál
Születésének 234. évfordulóján nemzetformáló tevékenységének két meghatározó eredménye, a Lánchíd és a Magyar Tudományos Akadémia szomszédságában álló szobránál tisztelegtek gróf Széchenyi István emléke előtt az Akadémia vezetői, a Széchenyi Társaság, valamint civil szervezetek, önkormányzatok, oktatási intézmények képviselői hétfőn a budapesti Széchenyi téren.
TOVÁBB
_680_454_1758695728_fill_270x180.jpg)
_680_454_1758695728_fill_680x454.jpg)
Reformok kora – ismét középiskolai csapatversenyt hirdet az MTA
A Középiskolai MTA Alumni Program keretében ismét tanulmányi csapatversenyt hirdet az Akadémia. A 2025/26-os tanévben a középiskolás diákok a Reformok kora: polgári átalakulás és modern nemzetépítés Magyarországon, 1825–1867 című versenyben mérhetik össze tudásukat. A verseny apropóját az Akadémia alapításának 200 éves jubileuma adja.
TOVÁBB


Rangos nemzetközi elismerés Hegyi Péternek
Hegyi Péter orvosnak, az MTA doktorának, az Academia Europaea Budapesti Tudásközpontja (Budapest Knowledge Hub), valamint a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központ igazgatójának ítélték oda a Robert F. Pitts Lecture Awardot. Az élettani kutatásokkal foglalkozó szakemberek számára négyévente odaítélt díj az egyik legrangosabb elismerés, amelyet 1978 óta osztanak ki.
TOVÁBB


Lendületesek: Lukács Réka
A vulkanológia alapkérdéseit kutatja csoportjával Lukács Réka, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa a Lendület Program támogatásával. Kutatómunkájuknak a felfedező tudományos érték mellett fontos gyakorlati, sőt katasztrófavédelmi jelentősége is van, hiszen a világban sok száz millió ember él veszélyes tűzhányók közelében. Így életbe vágó minél jobban megértenünk a vulkánok működését, hogy az ismeretek birtokában egyre pontosabbá váljanak az előre jelző modelljeink.
TOVÁBB


Kiszámíthatóság a gyorsan változó tudományos-kutatási környezetben – Az MTA Bolyai-ösztöndíját elnyert kutatókat köszöntötték az Akadémia székházában
Visszaigazolást kaptak arról, hogy kutatóként jó úton járnak – mondta Freund Tamás, az MTA elnöke az akadémiai támogatást elnyert fiataloknak a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai-napján. A rendezvényen az ösztöndíjas kutatók köszöntése mellett a hagyományoknak megfelelően emléklappal és Bolyai-plakettel ismerték el a záró kutatói jelentésüket kiemelkedő színvonalon elkészítőket is. Az ünnepségről készült videó cikkünkben megnézhető.
TOVÁBB


Az mta200.hu-ról ajánljuk: A Magyar Tudós Társaság megalapítása
„A kerületi ülésen beszéltem; minden honfitársamat ellenségemmé tettem” – írta Széchenyi István naplójába 1825. november 3-án. Azon a napon, amikor ezt a beszédet követve többen is csatlakoztak kezdeményezéséhez, amely végül az 1827. évi 11. törvénycikkben öltött testet, Teleki József elnökletével egy 26 tagú bizottságot küldtek ki, hogy értekezzenek „a hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról”, és dolgozzák ki intézményét és alapszabályait. Azt, hogy milyen feladatokat kellett megoldania a testületnek, Czinege Szilvia, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Kutatóintézetének tudományos munkatársa foglalta össze az mta200.hu számára. Írásával folytatódik az MTA történetét összefoglaló sorozatunk.
TOVÁBB
_fit_1000x10000_fill_270x180.jpg)
_fit_1000x10000_fill_680x454.jpg)
„Nemzeti létünknek révpartja” – kisfilm az Akadémia első kétszáz évéről
Hogyan született meg egy nagyrészt németül beszélő, magyar nyelvű kulturális létesítmények nélküli városban a nemzeti nyelv, kultúra és identitás, illetve a tudomány szempontjából meghatározó jelentőségű intézmény, az Akadémia? Miként alakult a története az elmúlt két évszázadban, párhuzamosan az ország történetével? Az ünnepi közgyűlésen mutatták be az Animatiqua filmstúdió által készített, „Nemzeti létünknek révpartja” című kisfilmet, amelyhez az alkotók a mesterséges intelligencia segítségével élővé tett, korabeli, ritkán látott fotókat használtak fel.
TOVÁBB


Akadémiai pályázat vendégkutatók számára
Folytatódik az MTA Vendégkutatói Program, amely lehetőséget kínál, hogy kiemelkedő külföldi kutatókat fogadjanak hazai kutatócsoportok. A 3–6 hónapos kutatási programra havonta legfeljebb 2,5 millió Ft összegű támogatás nyerhető el. További részletek cikkünkben.
TOVÁBB


Az MTA doktorai: Fülöp Lívia az Alzheimer-kór kutatásáról
A neurodegeneratív betegségek, azon belül is az Alzheimer-kór világszerte a legkutatottabb kórok közé tartoznak. Ennek oka, hogy miközben a nyugati népesség átlagos életkorának emelkedésével egyre növekszik a betegség gyakorisága, továbbra sem létezik ellene hatékony terápia. Fülöp Lívia, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Vegytani Intézetének docense, az MTA doktora már évtizedek óta az Alzheimer-kór különböző terápiás megközelítéseit vizsgálja: kutatja a kóros fehérjelerakódásokat, a neurogenezist és az idegrendszeri gyulladásokat is. Eddigi eredményei ismertetésével folytatjuk az MTA új doktorait bemutató sorozatunkat.
TOVÁBB


A Magyar Tudományos Akadémia kiáll a kutatói mellett
A Magyar Tudományos Akadémia elleni rágalomhadjárat újabb szintet lépett. A szeptember 3-án az egyik napilapban megjelent írás azonban már nemcsak az intézményt, hanem magát a tudást és annak nemzetközi élvonalba tartozó képviselőit támadja. Pál Csaba és Papp Balázs munkásságáról a cikkben foglalt hamis és félrevezető állításokat az MTA elnöke a cikkünkben közölt állásfoglalásban cáfolja.
TOVÁBB
- 1432 találat