A Magyar Tudományos Akadémia Doktori Szabályzata (archív, a 2009. március 2-ig benyújtott pályázatokra kell alkalmazni)
A 2003. szeptember 1-je után benyújtott pályázatokra kell alkalmazni
I. fejezet
ALAPELVEK
A doktori cím
1.
(1) A Magyar Tudományos Akadémia doktora (Doctor Academiae Scientiarum Hungaricae, rövidítve: D.Sc., a továbbiakban: MTA doktora) tudományos cím annak adományozható, aki
1. tudományos fokozattal rendelkezik;
2. tudományszakának mértékadó hazai és nemzetközi körei előtt ismert, kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejt ki;
3. az általa művelt tudományszakot a tudományos fokozat megszerzését követően jelentős eredeti tudományos eredménnyel gyarapította, azzal hozzájárult a tudomány továbbfejlődéséhez;
4. nem áll bíróság közügyektől eltiltó ítéletének hatálya alatt;
5. a cím megszerzésének egyéb feltételeit teljesíti.
(2) A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 28. paragrafusában foglalt felhatalmazás alapján a jelen szabályzat hatályba lépésétől a korábban szerzett "tudomány(ok) doktora" fokozat -- a név megtartásával -- az MTA Doktora tudományos címmel egyenértékű. A korábban szerzett "tudomány(ok) doktora" fokozat feljogosít az "MTA Doktora" tudományos cím viselésére.
Szervezeti alapelvek
2.
(1) Az MTA doktora tudományos cím megszerzéséért indított eljárásban (a továbbiakban: doktori eljárás) a tudományos tevékenység megítéléséről érdemi döntést csak testület hozhat, titkos szavazással, a többségi elv alapján.
(2) Az MTA doktora cím odaítéléséről kizárólag a Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsa (a továbbiakban: Doktori Tanács) dönthet.
(3) A doktori eljárásban közreműködő személyek, illetőleg testületek tagjai -- ha a jelen szabályzat kivételt nem állapít meg -- az MTA rendes tagjai, levelező tagjai, az MTA doktora címmel vagy azzal egyenértékű tudományos fokozattal rendelkező köztestületi tagok lehetnek.
(4) A doktori eljárásban a közreműködők személyesen vesznek részt: a helyettesítésük nem megengedett.
Eljárási alapelvek
3.
(1) Az MTA doktora tudományos cím (a továbbiakban: doktori cím) a jelen szabályzat szerint lefolytatott doktori eljárásban ítélhető oda annak, aki az ahhoz szükséges érdemi tudományos követelményeknek megfelel.
(2) A doktori eljárás kérelemre indul. Kérelmet az nyújthat be, aki a doktori címet megszerezni kívánja (kérelmező).
(3) A kérelmező az eljárás kezdeményezésével elismeri és kötelezőnek fogadja el a doktori eljárás lefolytatására a jelen szabályzatot és az ahhoz tartozó szabályokat. A doktori eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályai nem alkalmazhatók, a meghozott döntések sem bíróság, sem közigazgatási szerv előtt nem tehetők vitássá.
(4) A doktori eljárásban a kérelmező személyesen jár el: képviselete nem megengedett.
4.
(1) A doktori eljárásban a kérelmező -- a tudományszak megjelölésével -- tudományos munkásságát, teljesítményét, az azt tanúsító tényeket maga tartozik bemutatni és igazolni. A kérelmező más szellemi alkotását sajátjaként nem tüntetheti fel; köteles egyértelműen elkülöníteni saját eredményeit másokétól.
(2) Külföldön szerzett tudományos fokozat vagy tudományos cím honosításaként a doktori cím nem ítélhető oda.
5.
(1) Sem a kérelmező, sem más nem befolyásolhatja a doktori ügyben eljáró testületeket és személyeket véleményük kialakításában, illetőleg döntésük meghozatalában.
(2) A doktori eljárásban a közreműködők érdek nélkül, pártatlanul, elfogulatlanul, kizárólag tudományos ismereteik és meggyőződésük alapján járnak el.
(3) A Doktori Tanácsot érdemi döntésének meghozatalában bíróság vagy közigazgatási szerv döntése, illetőleg fegyelmi határozat nem köti.
6.
(1) A doktori eljárás -- az eljáró testületek zárt tanácskozása kivételével -- nyilvános. A nyilvánosság kivételesen korlátozható, ha az titokvédelmi okból indokolt.
(2) A doktori eljárás írásban és szóban folyik: a szóbeli eljárásról írásbeli feljegyzést, jegyzőkönyvet, összefoglalót kell készíteni és az iratokhoz mellékelni.
(3) A doktori ügyben eljáró testületek tagjai akkor jogosultak szavazásra, ha az ülésen az ügy tárgyalásakor mindvégig jelen vannak.
7.
(1) Az odaítélt doktori cím nem vonható vissza, kivéve, ha utóbb megállapítható, hogy az odaítéléskor a kérelmező egészben vagy részben, ismeretei szerint is, más szellemi alkotását sajátjaként mutatta be, és ezzel a doktori ügyben eljárókat megtévesztette vagy tévedésben tartotta.
(2) Aki bíróság közügyektől való eltiltó ítéletének hatálya alatt áll, doktori címét nem használhatja, az abból eredő jogokat nem gyakorolhatja, kötelezettségeit nem teljesítheti.
8.
Az doktori cím megszerzéséről közhiteles okiratot kell kiállítani.
II. fejezet
AZ ELJÁRÓ SZERVEZET
A doktori ügyben eljáró testületek és személyek
9.
(1) A doktori eljárásban testületként eljáró szervek:
1. a Doktori Tanács;
2. a Doktori Tanács Ügyrendi Bizottsága;
3. az MTA tudományos osztályai;
4. az MTA tudományos bizottságai;
5. a Doktori Tanács esetenként megbízott bizottságai;
6. a bíráló bizottságok.
(2) A doktori eljárásban személyében egyedül jár el külön meghatározott ügyekben:
1. a Doktori Tanács elnöke, társelnöke és titkára;
2. az előterjesztő;
3. a hivatalos bíráló;
4. a szakértő;
5. az MTA Doktori Tanácsa Titkárságának vezetője.
(3) A doktori eljárásban az igazgatási és végrehajtási feladatokat az MTA Doktori Tanácsának Titkársága látja el.
A Doktori Tanács
10.
(1) A Doktori Tanács 25 tagú. A Doktori Tanácsnak az MTA minden tudományos osztálya részéről legalább két tagja van. Ugyanez irányadó a Doktori Tanács póttagjaira is.
(2) A Doktori Tanács tagjait és póttagjait az MTA közgyűlése választja három évre. A tagok egymást követő időszakokban egyszer újraválaszthatók.
(3) A Doktori Tanács póttagjait az előző bekezdésekben írt módon és számban kell megválasztani. A póttagság a tagsággal azonos időtartamra szól.
(4) Ha a Doktori Tanács tagja lemond, két hónapnál hosszabb ideig akadályoztatott feladata ellátásában, vagy meghal, helyette a Doktori Tanács elnöke az MTA tudományos osztálya szerint illetékes póttagot kéri fel - a megbízás időtartamának megjelölésével - a közreműködésre.
11.
A Doktori Tanács tagjainak és póttagjainak személyére - az MTA tudományos osztályainak véleménye alapján - jelölőbizottság tesz javaslatot az MTA közgyűlésének. A közgyűlés a tagok és póttagok személyéről egyszerű szavazattöbbséggel dönt.
12.
A Doktori Tanács megválasztása után tagjai közül - titkos szavazással - megválasztja elnökét, társelnökét és titkárát, továbbá megállapítja működési szabályait és ügyrendjét, mint a jelen szabályzathoz tartozó szabályokat.
13.
(1) A Doktori Tanács hatáskörébe tartozik különösen:
* működésének szabályai és ügyrendjének meghatározása,
* az Ügyrendi Bizottság ügyrendjének jóváhagyása,
* a doktori eljárás megtagadása,
* kérelmező személyi alkalmasságának (habitusának) megállapítása tudományos munkássága alapján,
* a doktori nyilvános vita engedélyezése, hivatalos bírálók és a bíráló bizottság megbízása,
* döntéshozatal a doktori cím odaítéléséről,
* a nyilvánosság korlátozása egyes doktori ügyekben titokvédelmi okból.
Ezekben az ügyekben a Doktori Tanács zárt ülésen dönt, "igen"-nel, vagy "nem"-mel szavazással: a szavazástól való tartózkodás nem megengedett. Mindegyik tisztségviselőnek és tagnak egyenlő szavazata van.
(2) A Doktori Tanács ülése abban az esetben határozatképes, ha azon tagjainak több mint fele jelen van. Érvényes döntéshez általában a jelenlévők 50 százalékot meghaladó egynemű szavazata szükséges. A jelen Szabályzatban külön említett esetekben - így pl. a doktori cím odaítéléséhez és visszavonásához - a jelenlévők kétharmadának "igen" szavazata szükséges.
(3) A Doktori Tanács ülésein az ügyeket előterjesztés alapján tárgyalja.
14.
(1) A Doktori Tanács elnökének hatáskörébe tartozik különösen a tanács ülésének összehívása, az ülés napirendjének megállapítása, az előterjesztők kijelölése, a tanácskozás vezetése, az oklevelek aláírása és ünnepélyes átadása.
(2) A doktori cím megszerzését tanúsító okiratot az elnök - akadályoztatás esetén a társelnök - és a titkár írja alá.
A Doktori Tanács Ügyrendi Bizottsága
15.
(1) A Doktori Tanács Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság) elnökét és két tagját az MTA Gazdaság- és Jogtudományi Osztálya javaslata alapján három évre a Doktori Tanács elnöke bízza meg.
(2) Az Ügyrendi Bizottság elnöke és tagjai jogászok. Ügyrendjüket együttesen határozzák meg és azt a Doktori Tanács hagyja jóvá.
(3) Az Ügyrendi Bizottság kizárólag a doktori eljárás szabályszerűségét vizsgálja, különösen a jelen szabályzatban meghatározott esetekben, azt kifogásoló bejelentés alapján: saját kezdeményezésére nem jár el.
(4) Az Ügyrendi Bizottság akkor határozatképes, ha elnöke és két tagja az ülésen jelen van. Döntésüket szótöbbséggel hozzák: a szavazástól való tartózkodás nem megengedett.
(5) Az Ügyrendi Bizottság jogorvoslatként kizárólag az eljárás szabályszerűségéről dönt. Döntése a doktori eljárásban résztvevőkre kötelező.
(6) Az Ügyrendi Bizottság igazgatási-titkársági feladatait az MTA Titkárságának Jogi és Igazgatási Főosztálya látja el.
Az MTA tudományos osztályai
16.
(1) A doktori cím odaítélését, teljes felelősséggel az MTA tudományos osztályai készítik elő. A tudományszak és tudományág sajátosságainak megfelelő érdemi követelményeket és a vizsgálat módját osztályügyrendjükben maguk állapítják meg. Az osztályügyrendek doktori eljárásra vonatkozó részét az MTA tudományos osztályai és a Doktori Tanács egy-egy képviselőjéből álló eseti bizottság - amelynek titkári feladatait a Doktori Tanács Titkárságának vezetője látja el - készíti el és terjeszti jóváhagyásra a Doktori Tanács elé.
(2) A doktori eljárásban az MTA tudományos osztályai hatáskörébe tartozik tudomány-szakukban különösen
döntés arról, hogy:
* a doktori eljárás rövid értekezés alapján lefolytatható-e;
* a doktori eljárásban milyen idegen nyelv alkalmazása fogadható el;
* szakvélemény készítése és állásfoglalás a kérelmező tudományos munkásságáról;
javaslat:
* a hivatalos bírálók kijelöléséről;
* a bíráló bizottság kijelöléséről;
* a doktori cím odaítéléséről.
(3) A doktori eljárásban az MTA tudományos osztályának ülése akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagjainak legalább a fele jelen van. Rövid értekezés alapján lefolytatható eljárás engedélyezéséről, a kérelmező tudományos munkásságáról (habitusáról) szóló állásfoglalás, továbbá a doktori cím odaítéléséről szóló javaslat kialakítása érdekében az osztály zárt tanácskozásban, 0-1-2-3 pontértékű szavazatokkal hoz határozatot. Ez akkor pozitív, ha a pontok száma eléri a jelenlévők által adható legnagyobb összpontszám kétharmadát. A hivatalos bírálók és a bíráló bizottság kijelöléséről az ülés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel alakítja ki javaslatát.
Az MTA tudományos bizottságai
17.
(1) A doktori eljárásban az MTA tudományos osztályának hatáskörébe tartozó szakvéleményt, illetőleg állásfoglalást az osztály tudományágban illetékes tudományos bizottsága készíti elő, vitatja meg előzetesen, és terjeszti elő az osztálynak. Ennek során konkrét vizsgálattal értelmezi és értékeli a kérelmező közleményeit és az azokra történt hivatkozásokat.
(2) A doktori eljárásban az illetékes tudományos bizottság javaslatot tesz a hivatalos bírálók személyére és a bíráló bizottság összetételére.
(3) A tudományos bizottság javaslatának kialakítását célzó vitában a bizottság valamennyi tagja részt vesz, a szavazásban azonban csak a Szabályzat 2. pontjának (3) bekezdésében felsorolt személyek. Kivételes esetben a tudományos bizottság javaslata alapján, az MTA tudományos osztálya által jóváhagyott két, PhD fokozattal rendelkező tag is szavazásra jogosult.
(4) A tudományos bizottság ülése a doktori eljárásban akkor határozatképes, ha azon a doktori eljárásban szavazati joggal rendelkező tagjainak legalább a fele jelen van. A tudományos bizottság álláspontját 0-1-2-3 pontértékű szavazatokkal alakítja ki, majd azt írásban érdemben indokolja. A javaslatot támogatónak kell tekinteni, ha a jelenlevők által adható legnagyobb pontszám kétharmadát eléri a szavazatok pontértéke.
A Doktori Tanács eseti bizottságai
18.
(1) A doktori eljárás lefolytatása érdekében a Doktori Tanács eseti szakértői bizottságot hozhat létre akkor, ha az eljárásban való közreműködésre az MTA tudományos osztályának a tudományágnak megfelelő tudományos bizottsága nincs, különösen új tudományterületek esetében, illetőleg, ha több tudományág művelőinek együttműködése szükséges (interdiszciplináris bizottság). Az eseti bizottság az MTA tudományos bizottsága helyett jár el.
(2) Az eseti bizottságok eljárására az MTA tudományos bizottságaira irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) A Doktori Tanács meghatározott ügycsoportok intézésére is létrehozhat eseti bizottságokat: így különösen eseti bizottságokat hoz létre a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 29. paragrafus (2) bekezdésében meghatározott feladatának ellátására, a Tudományos Minősítő Bizottságtól átvett tudományos minősítési ügyek érdemi határozattal való befejezése érdekében. E feladatok ellátásának szabályait az 1. számú melléklet tartalmazza.
A bíráló bizottság
19.
(1) A kérelmező tudományos teljesítményének részletes érdemi vizsgálatát - a doktori mű alapján - bíráló bizottság végzi. A bíráló bizottság elnökből, titkárból, és legalább öt, legfeljebb hét tagból áll.
(2) A bíráló bizottságot a kérelmező munkásságának megfelelő szakemberek közül az MTA illetékes tudományos osztályának javaslata alapján a Doktori Tanács bízza meg.
(3) Ha az érintett szakterületnek megfelelő akadémikus vagy MTA doktora címmel rendelkező személyekből bíráló bizottság nem hozható létre, bíráló bizottsági tagsággal kivételes esetben doktori (PhD) fokozattal rendelkező személyt is meg lehet bízni. A bíráló bizottságban tagként legfeljebb két, PhD fokozattal rendelkező járhat el.
(4) A bíráló bizottság folytatja le az elbírálásra benyújtott mű nyilvános vitáját, a doktori művet minősíti, és javaslatot terjeszt elő a doktori cím odaítéléséről.
(5) A bíráló bizottság abban az esetben határozatképes, ha annak elnöke, titkára és legalább négy tagja a nyilvános vitán - annak megkezdésétől a vita berekesztéséig - jelen volt.
Az előterjesztő
20.
(1) A doktori eljárásban a kérelmező tudományos tevékenységének vizsgálatát és annak eredményeit - a bíráló bizottság előtt lefolytatható nyilvános vita kivételével - az ügyben eljáró testület számára előterjesztő mutatja be.
(2) Előterjesztő a tudományág szerint illetékes szakember, aki az eljáró testület tagja, ennek hiányában pedig erre felkért szakértő lehet.
(3) Az előterjesztőt a Doktori Tanácsban az elnök, az MTA tudományos osztályán az osztályelnök, a tudományos bizottságban annak elnöke bízza meg a feladat elvégzésével.
(4) A Doktori Tanácsban a doktori ügynek egy, az MTA tudományos osztályán és a tudományos bizottságban két, az eseti (interdiszciplináris) bizottságban legfeljebb három előterjesztője lehet.
(5) A Doktori Tanácsban az előterjesztő a szakmailag illetékes tanácstag. Ha olyan tudományágban nyújtanak be kérelmet a doktori cím megszerzéséért, amelyben a Doktori Tanácsnak egyetlen tagja sem illetékes szakmailag, az ügyet - a Doktori Tanács elnökének felkérésére - szakértő (22. pont) terjeszti elő.
(6) Az előterjesztők távollétében a doktori ügy nem tárgyalható.
A hivatalos bíráló
21.
(1) A doktori eljárásban a kérelmező tudományos tevékenységének a nyilvános vitán való bemutatása érdekében, a doktori mű részletes érdemi vizsgálatának és elemzésének elvégzésére hivatalos bírálókat kell megbízni.
(2) A hivatalos bírálók száma háromnál kevesebb nem lehet. A hivatalos bírálókat - szakmai illetékességük szerint - az MTA tudományos osztályának javaslata alapján kell megbízni ugyanazon szempontok alapján, mint amelyek a bíráló bizottságra (19. pont, (3) bekezdés) érvényesek azzal, hogy a hivatalos bírálók közül csak egy lehet PhD fokozattal rendelkező.
(3) Hivatalos bírálóként - különösen indokolt esetben - legfeljebb egy külföldi szakember bízható meg.
A szakértő
22.
(1) A Doktori Tanács elnöke szakértőt bízhat meg abban az esetben, ha a kérelmező tudományos teljesítményének megítélése
* a doktori eljárás lefolytatásának engedélyezése, a doktori vitára bocsátás, vagy
* a doktori cím odaítélése során
az MTA illetékes tudományos osztálya és bizottsága, illetőleg a hivatalos bírálói vélemények alapján nem egyértelmű, s az más módon nem tisztázható.
(2) Ha a Doktori Tanács tagjai között nincs a tudományág szerint megfelelő előterjesztőnek alkalmas tag, akkor a feladat ellátására elsősorban a tudományos osztály tagját, vagy a tudományos bizottság elnökét kell felkérni.
(3) A szakértő személyének kiválasztására a bíráló bizottság tagjára vonatkozó szabályt (19. pont, 3. bekezdés) kell alkalmazni.
A kizárás
23.
(1) A doktori eljárásból ki van zárva, és az érdemi elbírálásban nem működhet közre az, aki
* érdekellentétben áll a kérelmezővel;
* a kérelmező közeli hozzátartozója, illetőleg hozzátartozója (Polgári Törvénykönyv 685. paragrafus b/ pont);
* munkahelyi vezetője, vagy beosztottja, közvetlen munkatársa, azonos egységnél (pl. tanszék, kutatócsoport) dolgozik;
* megbízója, ha a megbízás öt évnél nem régebbi;
* háromnál több esetben társszerzője a pályázat témakörében;
* akinek tudományos fokozatszerzés, vagy habilitáció érdekében benyújtott munkáját a kérelmező hivatalos bírálóként véleményezte, vagy annak elbírálásában részt vett;
* akitől az ügyben való tárgyilagos állásfoglalás más okból nem várható el.
(2) Nem lehet hivatalos bíráló és a bíráló bizottság tagja, aki az eljárás alapjául szolgáló doktori mű által felhasznált bármely munkában a kérelmező társszerzője, vagy a kérelmezővel azonos munkahelyen dolgozik. (Értelmezés)
III. fejezet
A DOKTORI ELJÁRÁS
A doktori cím iránti kérelem
24.
(1) A doktori cím megszerzése iránti eljárás megindítását - a (2) bekezdésben meghatározott kizáró okok hiányában az kérelmezheti, aki
* magyar állampolgár;
* külföldön élő nem magyar állampolgár, de magyarnak vallja magát;
* külföldi, aki Magyarországon él;
* külföldi, aki külföldön él, de munkássága a magyar tudományossághoz tartozik.
(2) Nem jogosult az eljárás megindításának kérelmezésére, aki
* cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság-, illetőleg közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll,
* egyetemi végzettséggel nem rendelkezik,
* tudományos fokozattal nem rendelkezik,
* a jelen szabályzat rendelkezése folytán e jogosultságában időlegesen korlátozott személy.
25.
(1) A doktori cím megszerzése iránti kérelmet legkorábban az egyetem által odaítélt doktori (PhD) vagy az azzal egyenértékű tudományos fokozat megszerzésétől számított öt év elteltével lehet benyújtani.
(2) Az előző bekezdésben foglalt ötéves várakozási idő alól indokolt esetben az MTA illetékes tudományos osztályának javaslata alapján a Doktori Tanács felmentést adhat.
(3) A doktori eljárás lefolytatása iránti kérelmet a jelen szabályzat 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon vagy annak adatait tartalmazó beadvánnyal az MTA Doktori Tanácsának Titkárságához kell benyújtani, s abban meg kell jelölni azt a tudományszakot és tudományágat, amelynek művelésében elért eredményeivel kívánja a kérelmező a doktori címet megszerezni.
(4) A kérelemhez mellékelni kell
1. az egyetemi végzettséget igazoló oklevél másolatát,
2. a doktori (PhD) vagy azzal egyenértékű tudományos fokozat megszerzését igazoló oklevél másolatát, külföldön szerzett tudományos fokozat (PhD) esetén az oklevél közjegyző által hitelesített másolatát és a hivatalos magyar nyelvű fordítását, továbbá, ha annak honosítása megtörtént, az arról szóló okiratot,
3. a tudományos pályafutásról szóló önéletrajzot,
4. a kérelmező valamennyi tudományos publikációjának jegyzékét, külön feltüntetve azon munkákat, melyek a tudományos fokozat megszerzését követő időszak kutatói munkájának eredményei, elkülönítve az egyszerzős közleményeket, (Értelmezés)
5. a kérelmező tudományos publikációira való hivatkozások jegyzékét, (Értelmezés)
6. a kérelmező saját megítélése szerint jelentősnek vagy jellemzőnek tartott és a tudományos fokozat megszerzését követő időszak eredményeit tartalmazó tudományos publikációk közül ötnek egy-egy példányát,
7. a kérelmező által készített doktori művet.
8. a doktori mű összefoglalóját, (Értelmezés)
9. az eljárási díj befizetését igazoló iratot,
10. bármely más anyagot, amelyet az MTA tudományos osztálya ügyrendjében előír.
(5) Az egyetemi végzettséget és a doktori (PhD) vagy azzal egyenértékű tudományos fokozat megszerzését igazoló oklevelet eredeti példányban be kell mutatni az MTA Doktori Tanácsának Titkárságánál, amely azt tartozik megvizsgálni, és arra vonatkozó megállapítását írásban rögzíteni a doktori ügyben eljáró személyek, illetőleg testületek számára.
(6) A doktori eljárás lefolytatása iránti kérelmet minden év februárjában és szeptemberében lehet benyújtani.
A doktori mű
25/A.
(1) A doktori cím megszerzése iránti kérelemhez olyan doktori művet kell mellékelni, amely önmagában véve is alkalmas a kérelmező eredeti tudományos teljesítményének értékelésére, megítélésére, valamely tudományos kérdés megoldásának bemutatása alapján.
(2) Doktori mű lehet
* a cím elnyerése érdekében készített értekezés,
* a kérelem benyújtása előtt legfeljebb 3 évvel korábban megjelent önálló könyv,
* rövid értekezés, amely a kérelmező önálló tudományos tételeit foglalja össze,
szakmailag megvitatható és értékelhető formában, megfelelő mellékletekkel ellátva,
(3) A doktori műhöz külön összefoglalást kell mellékelni.
(4) A doktori mű alapformája az értekezés és az önálló könyv. A rövid értekezés kivételes forma. Az MTA tudományos osztályai - a tudományos bizottságaik előzetes állásfoglalásának figyelembevételével - döntenek arról, hogy a kérelmező által már elért, általánosan elismert, kiemelkedő, nagy hatású tudományos teljesítmények (pl. életmű, tudományos alkotás) alapján, vagy a tudományszakban általános témaművelési mód alapján az egyes esetekben a doktori eljárás lefolytatható-e rövid értekezés alapján.
(5) A doktori mű formájára, terjedelmére irányadó előírásokat az MTA tudományos osztályai állapítják meg.
(6) Ha a doktori műben foglalt eredményeket a kérelmező másokkal együttműködve érte el, és abban saját teljesítménye kétséget kizáróan nem állapítható meg, az MTA osztályának felhívására a kérelmező tartozik a társszerzők nyilatkozatát benyújtani, annak érdekében, hogy kétséget kizáróan elkülöníthető legyen a kérelmező saját teljesítménye.
Nyelvhasználat
26.
(1) A doktori eljárás lefolytatása iránti kérelem és mellékletei idegen nyelven is benyújthatók és az eljárás részben vagy egészben idegen nyelven folytatható le, ha a megjelölt nyelv használatát az MTA illetékes tudományos osztálya megengedte.
(2) A doktori eljárásban tolmács nem alkalmazható. Az eljárásban csak az vehet részt, aki annak nyelvét érti és beszéli.
Társszerzőség
27.
(1) Ha többen egyazon művel, közös teljesítménnyel kívánnak doktori címet szerezni, a doktori mű létrehozásában való közreműködésük arányát meg kell jelölniük.
(2) Oszthatatlan közös teljesítmény alapján, vagy ha a részesedés aránya nem tisztázott, a doktori cím nem ítélhető oda.
(3) Minden pályázó külön készíti el összefoglalóját. Az együttes, vagy külön védés lehetőségéről a Doktori Tanács dönt.
28.
(1) Ugyanaz a mű ismételten nem szolgálhat a doktori cím megszerzésére irányuló eljárás alapjául.
(2) Nem lehet eljárást kezdeményezni ugyanazzal a művel, amelyet tudományos fokozat megszerzésére már felhasználtak.
Hiánypótlás
29.
Ha a kérelem hiányos - nem felel meg a jelen szabályzat 25. pontjának (4)-(5) bekezdésében felsorolt valamennyi követelménynek - a hiányok pótlására az MTA Doktori Tanácsának Titkársága tartozik felhívni a kérelmezőt. Ha a hiánypótlásra való felhívásnak a kérelmező a felhívás kézbesítésétől számított három hónapon belül nem tesz eleget, az eljárást meg kell szüntetni. E formai okból hozott megszüntető határozat nem akadálya annak, hogy a kérelmező bármikor új doktori eljárás lefolytatását kérje, azonban az új eljárás díját be kell fizetnie, a korábbiét pedig nem igényelheti vissza
A kérelem visszavonása
30.
A kérelmező a doktori eljárás lefolytatására benyújtott kérelmét az eljárás bármely szakaszában külön indoklás nélkül visszavonhatja. A kérelem visszavonása alapján az MTA Doktori Tanácsa Titkárságának vezetője az eljárást megszünteti. A megszüntetés napjától számított két éven belül új doktori eljárásra nem kerülhet sor. A befizetett eljárási díj visszafizetését a kérelmező nem igényelheti.
Az illetékesség
31.
(1) Ha a doktori eljárás lefolytatásának formai akadálya nincs, a Doktori Tanács elnöke a kérelmet és mellékleteit a kérelmező tudományos tevékenységének és a benyújtott mű tárgya alapján az MTA tudományszak szerint illetékes tudományos osztályának küldi meg.
(2) A tudományszak szerinti illetékesség az MTA tudományos osztályának, a tudományág szerinti illetékesség az MTA tudományos bizottságának illetékességét jelenti. Az MTA tudományos osztályait és azok tudományos bizottságait a tudományági illetékesség megjelölésével a 3. számú melléklet sorolja fel.
32.
(1) Az MTA tudományos osztálya a kérelmet abból a szempontból vizsgálja meg, hogy annak alapján elvileg melyik tudományszakban és tudományágban bírálható el a kérelem, a kérelmező helyesen jelölte-e meg azt a tudományágat, amelyben a doktori címet megszerezheti. Erről a következő döntések hozhatók:
* az MTA tudományos osztálya az eljárásban való közreműködésre illetékesnek tartja magát: megállapítja az érintett tudományágat, és kijelöli az eljárás előkészítésére az illetékes tudományos bizottságát,
* az MTA tudományos osztálya az eljárásban való közreműködésre nem tartja magát illetékesnek, javaslatot tesz általa illetékesnek tartott osztályra és erről a Doktori Tanácsot értesíti,
* az MTA tudományos osztálya illetéktelenségét állapítja meg azzal, hogy álláspontja szerint a doktori eljárás lefolytatására a tárgykörben illetékes osztály nincs, a kérelmet a Doktori Tanácsnak visszaküldi.
(2) Ha a kijelölt tudományos bizottság (32. pont /1/ bek. a/) az ügyben illetéktelenségét állapítja meg, az MTA tudományos osztálya vagy másik tudományos bizottságához továbbítja a kérelmet, vagy a tudományos bizottsági feladatoknak az adott ügyben való ellátására eseti szakértői bizottság létrehozását javasolja (18. pont (1) bek.) a Doktori Tanácsnak. Eseti szakértői bizottságot kell megbízni akkor is, ha az adott ügy vitelére alkalmas bizottság nyilvánvalóan nincs, vagy ha a másodszorra kijelölt bizottság is illetéktelenségét állapította meg.
(3) Ha az MTA azon tudományos osztálya állapítja meg illetéktelenségét, amelyhez egy másik osztály javaslatára került, a kérelmet (32. pont /1/ bek. b/), az ügyet a Doktori Tanács elé terjeszti. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha az MTA tudományos osztálya szerint egyáltalán nincs illetékes osztály az adott ügyben a doktori eljárásban való közreműködésre (32. pont /1/ bek. c/).
33.
Az illetékesség az eljárásra bocsátást követően nem vizsgálható. Annak a tudományágnak a megjelölése, amelyben a kérelmező a doktori címet megszerezheti, az eljárásra bocsátás után nem változtatható meg.
Az eljárás megtagadása
34.
(1) Azokban az ügyekben, amelyekben az eljárásban való közreműködésre az MTA tudományos osztályai illetékességüket kizárták (32. pont /3/ bekezdés), a Doktori Tanács elnöke egyeztető megbeszélést folytat az érintett osztályok elnökeivel és szakértői véleményt kérhet eseti megoldás kialakítása végett. Ha ennek során sem állapítható meg az, hogy melyik tudományágban bírálható el a kérelem, és az eljárásban az MTA-nak melyik tudományos osztálya járhat el, a Doktori Tanács megállapítja, hogy az eljárás lefolytatására nincs mód és ezért az eljárásra bocsátást megtagadja.
(2) A Doktori Tanács az eljárás lefolytatását abban az esetben is megtagadja, ha arra a doktori eljárásban használni kívánt nyelven - az MTA illetékes tudományos osztálya szerint - nincs mód.
(3) Az eljárás megtagadásáról szóló határozat ellen érdemi szakmai szempontokra alapított jogorvoslatnak nincs helye.
(4) Ha a felkért hivatalos bírálók közül öten nem vállalják a bírálati vélemény elkészítését - függetlenül az általuk megjelölt indoktól - a kérelmező személyi alkalmasságát ismételten tárgyalni kell.
A doktori eljárásra bocsátás
35.
(1) A doktori kérelemről először - az előterjesztők írásban benyújtott és szóban előadott szakvéleménye alapján - az MTA illetékes tudományos bizottsága foglal állást. Az állásfoglalás három részből áll:
* annak a tudományágnak a megjelölése a kérelmező munkássága és doktori műve alapján, amelyben a doktori kérelem elbírálható;
* javaslat a kérelmező tudományos munkásságának megítéléséről;
* javaslat a bírálók és a bíráló bizottság kijelöléséről. Hivatalos bírálónak legalább 5, a bíráló bizottságba legalább 7 (elnök, titkár és legkevesebb 5 tag) arra alkalmas szakembert kell megjelölni, akkor is, ha a tudományos bizottság negatívan ítéli meg a kérelmező tudományos munkásságát.
Az állásfoglalást az MTA illetékes tudományos osztályának és az MTA Doktori Tanácsa Titkárságának kell megküldeni.
(2) A kérelmező tudományos munkásságának értékelését a jelen szabályzat 1. szakasz (1) bekezdése b/ és c/ pontjában foglaltak és az osztályügyrendek (16. pont (1) bekezdés) alapján kell elvégezni, különös tekintettel a kérelmező azon tudományos eredményeire, amelyek rangos - tudományszaktól függően nemzetközi, illetőleg hazai - folyóiratokban, egyéb kiadványokban megjelentek, és külön kell értékelni az azokra való hivatkozásokat is.
(3) Ha a kérelmező szakmai tevékenységének alapos megismeréséhez szükséges, a bizottság meghallgathatja a kérelmezőt, felkérheti, hogy előadásban ismertesse tudományos munkásságát, illetőleg főbb önálló tudományos eredményeit, továbbá kutatóhelyet kereshet meg írásbeli információszerzés céljából.
36.
(1) Az MTA tudományos osztálya - illetékes bizottságának javaslata alapján - megvizsgálja a kérelmező tudományos munkásságát és arról érdemben indokolt állásfoglalást nyújt be a Doktori Tanácshoz. A kérelmező tudományos munkásságának értékelése során - ügyrendjének megfelelően, tudománymetriai szempontok figyelembevételével is - értékeli a kérelmező közleményeit, különös tekintettel az önálló és a társszerzőkkel készített közleményekre, és az azokra történt hivatkozásokat. Vizsgálja továbbá a kérelmezőnek a tudományos utánpótlás képzésében és a hazai tudományos közéletben betöltött szerepét, valamint - tartósan külföldön tartózkodó kérelmező esetében - a hazai kutatóhelyekkel való kapcsolatát.
Állásfoglalása kialakítása során az osztály a kérelmező doktori művét részleteiben nem vizsgálja, kivéve azt az esetet, ha az nyilvánvalóan nem felel meg a doktori tudományos munka általánosan elvárható ismérveinek.
(2) A Doktori Tanács a kérelemhez tartozó iratok, az MTA illetékes tudományos bizottságának javaslata és az illetékes tudományos osztály állásfoglalása alapján először a kérelmező személyi alkalmasságáról (Doktori Szabályzat 1. pont (1) bekezdés) dönt. A Doktori Tanács erről titkos szavazással hozza meg határozatát. A személyi alkalmasság megítélése abban az esetben pozitív, ha az ülésen jelenlévők kétharmada támogatja a kérelmet. Ennek hiányában a kérelmet elutasítja.
* Ha a Doktori Tanács határozata a kérelmező személyi alkalmasságáról megegyezik az MTA illetékes tudományos osztály szakvéleményével, a doktori eljárás késedelem nélkül folytatódik a (3) bekezdésben foglaltak szerint.
* Ha a Doktori Tanács a kérelmező személyi alkalmasságáról az MTA illetékes tudományos osztályának állásfoglalásával ellentétes tartalmú határozatot hoz, az eljárás úgy folytatódik, hogy a Doktori Tanács indokolással ellátott határozatát -, amelynek indokolása különösen arra tér ki, hogy a kérelmező szakmai alkalmasságának megítélésében milyen vitatható adatok, illetőleg tények merültek fel, vagy ezek hiánya mennyiben állapítható meg - az MTA illetékes tudományos osztályának megküldi abból a célból, hogy az - tudományos bizottságának bevonásával - ismételten vizsgálja meg a kérelmező alkalmasságát, a megjelölt szempontokra tekintettel.
* Az MTA illetékes tudományos osztálya fenti megkeresésre adottállásfoglalásának tárgyalására a Doktori Tanács ülésére meghívja az illetékes Osztály elnökét, illetőleg az általa kijelölt osztálytagot. A Doktori Tanács ülésén titkos szavazással a kérelmet vagy elutasítja, vagy az eljárás lefolytatását engedélyezi.
(3) Ha a Doktori Tanács engedélyezi az eljárás lefolytatását, egyidejűleg - az MTA illetékes osztálya javaslatának megfelelően - megbízza a hivatalos bírálókat és a bíráló bizottságot, s erről a kérelmezőt értesíti. Az eljárás lefolytatásának engedélyezése a doktori művet nem minősíti.
(4) Ha a Doktori Tanács a kérelmező személyi alkalmasságát pozitívan ítéli meg, azonban a doktori vitára bocsátást nem engedélyezi (Szabályzat 40. pont), az e határozat meghozatalától számított öt éven belül benyújtott ismételt kérelem esetén a személyi alkalmasságot nem kell vizsgálni.
(5) Ha a Doktori Tanács a kérelmező személyi alkalmasságát negatívan ítéli meg, az e határozat meghozatalától számított három éven belül a kérelmező újabb doktori eljárást nem kezdeményezhet.
(6) A személyi alkalmasság hiányát megállapító határozat ellen érdemi szakmai szempontokra alapított jogorvoslatnak nincs helye.
37.
(1) A kérelmező elfogultságra vagy összeférhetetlenségre (23. pont) hivatkozással kifogásolhatja a hivatalos bírálók és a bíráló bizottság tagjai személyéről szóló határozatot, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül. A kifogást az MTA Doktori Tanácsa Titkárságának kell bejelenteni. E határidő elteltével kifogás nem nyújtható be.
(2) Kifogás esetén, annak megalapozottságáról és a kizárásról az Ügyrendi Bizottság dönt.
38.
(1) A hivatalos bíráló, a bíráló bizottság tagja elfogultságra vagy összeférhetetlenségre (23. pont) hivatkozással megtagadhatja az eljárásban való közreműködést a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, vagy más méltányolható okból azt visszautasíthatja. Ebben az esetben a hivatalos bírálatra, illetve bíráló bizottsági tagnak mást kell kijelölni.
(2) Az előző bekezdésben és a 37. pont (1) bekezdésében megjelölt határidő letelte után a Doktori Tanács megbízást ad a hivatalos bírálati vélemény elkészítésére.
A hivatalos bírálói vélemény
39.
(1) A hivatalos bírálóknak a doktori művet az MTA Doktori Tanácsának Titkársága megküldi. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ha igénylik, az ügyben rendelkezésre álló iratokat megtekinthessék.
(2) A hivatalos bírálók megbízatásuk kézhezvételétől számított három hónapon belül tartoznak véleményüket írásban benyújtani az MTA Doktori Tanácsának Titkárságához. A határidőt - a hivatalos bíráló kérelmére - a Doktori Tanács elnöke egyszer, legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja. Ha a határidő eltelik, és a hivatalos bíráló véleményét nem nyújtja be, a Doktori Tanács elnöke 15 napon belül visszavonja a megbízást, egyben új hivatalos bírálót bíz meg, az MTA illetékes osztálya által megjelölt személyek közül.
(3) A hivatalos bíráló véleményében - a kérelem 25. pont (4) g./ és h./ szerinti melléklete alapján - részletesen értékeli a doktori mű tudományos eredményeit és hiányosságait, hogy az hiteles adatokat tartalmaz-e, és ennek alapján nyilatkozik arról, hogy a nyilvános vita kitűzését, továbbá a mű elfogadását vagy elutasítását javasolja. Elfogadást akkor kell javasolni, ha a bíráló bizonyítottnak látja, hogy a kérelmező a doktori cím odaítélésének a jelen szabályzat 1. pont (1) c./ szerinti feltételét kielégíti. Feltételes javaslat nem tehető.
(4) A hivatalos bírálói véleményeket a kérelmezőnek meg kell küldeni, aki a véleményekben foglaltakra írásban köteles válaszolni.
A doktori vitára bocsátás
40.
A Doktori Tanács a hivatalos bírálók véleménye alapján dönt a doktori vitára bocs
