Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság

A jövőben magyar tulajdonú, valamint kevésbé energia- és emberi erőforrás-intenzív iparágakra kell nagy hangsúlyt fektetnie a kormánynak az akkumulátorgyártás helyett – erről maga a nemzetgazdasági miniszter, Nagy Márton számolt be a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett Termelékenységi Konferencia 2025 című rendezvényen a Portfolio szemléje szerint. forrás:24.hu

TOVÁBB

A kimerülő erőforrásoktól jutott el a megújulókig, a halgazdaságoktól a teljes bioszféráig Sir Partha Dasgupta cambridge-i közgazdász, akinek 2021-es jelentését mérföldkőnek tekintik a közgazdaságtan és a természet kapcsolatának újragondolásában: közgazdásznyelven magyarázta el az ökológiai válságot. A professzor azt mondja, a kormányok nyitottak a természet védelmére, de nem tudnak mit kezdeni vele, mert nem ismerik a természeti tőke gazdaságtanát. Budapesten beszélgettünk vele. forrás:hvg.hu

TOVÁBB

A tavak kulcsszerepet játszanak mind a helyi, mind a regionális éghajlat alakításában a légkörrel történő hőcsere révén. A globális klímaváltozás közepette ezek a kölcsönhatások jelentős változásokon mentek keresztül. A tavak légkörbe történő globális hőfelszabadulásáról és annak jövőbeli pályájáról alkotott ismereteink azonban továbbra is korlátozottak. Ebben a tanulmányban a globális tavak hőfelszabadulási mintázatainak változásait vizsgáljuk, és a hőfelszabadulás felerősödött növekedését azonosítjuk, különösen a közepes és magas szélességi körökön (>45°N). Ez az erősítés egy visszacsatolási mechanizmushoz kapcsolódik, ahol a tó jégtakarójának csökkenése nemcsak a melegebb tóvíz és a hidegebb légkör közötti szigetelő hatást csökkenti, hanem a tavak fokozott hőelnyeléséhez is vezet. Ennek eredményeként a közepes-magas szélességi körökön található tavak nagyobb relatív hőfelszabadulás-növekedést tapasztalnak, elsősorban a felfelé irányuló hősugárzás révén, összehasonlítva az alacsonyabb szélességi körökön található tavakkal, amelyek felszíni vízhőmérséklete hasonló mértékben emelkedik. Ezenkívül a látens hőáram szezonális változásai fokozzák a hőfelszabadulást a melegebb évszakokban a hidegebbekhez képest. A jövőbeli előrejelzések lényegesen nagyobb hőfelszabadulást sugallnak a történelmi trendekhez képest.Forrás: nature.com

TOVÁBB

A Bátorliget határában található Fényi-erdő az Alföld már 1954-ben védelem alá vont öreg erdeje – egykori grófi vadászterület –, jelenleg állami tulajdon és a Natura 2000 hálózat része. Védett fajok otthona, amely bölények nélkül is emlékeztet Białowieżára, a híres lengyelországi őserdőre. Pár hónapja tarra vágtak benne három hektárt. Nemzetgazdaságunknak alighanem szüksége volt a faanyagra. Forrás: Gálhidy László - Szerző, WWF Magyarország

TOVÁBB

Ez a kommentár rávilágít a válság nagysága és az átalakuló változásra irányuló politikai akarat közötti aggasztó elszakadásra. Forrás: https://easac.eu/

TOVÁBB

A magyarországi nagyvállalatoknál hatalmas erők mozdultak meg a fenntarthatósági célok elérése érdekében – tapasztalja ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért elnöke. Interjú. Forrás:m.hvg.hu

TOVÁBB

„Sürgősen és nagyobbat kell lépnünk a klímaváltozás ellen, mint eddig, akár a versenyképesség csökkenésének az árán is. Hamarosan ugyanis könnyen lehet, hogy nem egymással fogunk versenyezni, hanem a fennmaradásért” – írja Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének magyar tagja a Portfolión megjelent cikkében arról, hogy a Föld modern ember által soha korábban nem tapasztalt felmelegedésének mértéke tavaly meghaladta az 1,5 Celsius-fokos értéket: 1,6 fok lett. Forrás: hvg.hu

TOVÁBB

Mi, alulírottak az éghajlatkutatás területén dolgozó tudósok vagyunk, és sürgősnek tartjuk, hogy felhívjuk az Északi Miniszterek Tanácsának figyelmét az Atlanti-óceánban bekövetkező jelentős óceáni áramlásváltozás komoly veszélyére. Az elmúlt néhány év tudományos tanulmányainak sorozata arra utal, hogy ezt a kockázatot eddig jelentősen alábecsülték. Egy ilyen óceáni áramlásváltozásnak pusztító és visszafordíthatatlan hatásai lennének, különösen az északi országok, de a világ más részei számára is.

TOVÁBB

A kereskedelmi repülésnek az éghajlatváltozáshoz való hozzájárulása növekszik, de a magánrepülés globális szerepe nem számszerűsíthető megfelelően. Itt kiszámítjuk az ágazat CO 2 -kibocsátását az ADS-B Exchange platform 2019 és 2023 közötti időszakra vonatkozó repüléskövető adatainak felhasználásával. A 2019-2023-as időszakban 25 993 magánrepülőgép és 18 655 789 egyéni járat repülési ideje 72 repülőgépmodellhez és azok átlagához kapcsolódik. üzemanyag-fogyasztás. Azt találtuk, hogy a magánrepülés legalább 15,6 Mt CO 2 -kibocsátással járult hozzá 2023-ban a közvetlen kibocsátáshoz, vagyis körülbelül 3,6 t CO 2 -t járatonként. Az összes repülés csaknem fele (47,4%) 500 km-nél rövidebb. A magánrepülés az USA-ban összpontosul, ahol a repülőgépek 68,7%-át regisztrálják. A repülési mintázat elemzése megerősíti a szabadidős célú, kulturális és politikai események kiterjedt utazásait. A kibocsátás 46%-kal nőtt 2019 és 2023 között, miközben az iparág továbbra is erőteljes növekedést vár. Szabályozásra van szükség az ágazat növekvő éghajlati hatásainak kezelésére. forrás: www.nature.com

TOVÁBB

Az elmúlt évek természeti katasztrófái ismeretében úgy tűnik, még helyi szinten sem vagyunk sikeresek a klímaváltozás elleni küzdelemben. A környezeti problémákat a társadalmi és technológiai aspektusokkal együtt vizsgáló Antal Miklóssal többek között erről is beszélgettünk. forrás:magyarnarancs.hu

TOVÁBB

Szeptember 11-én megírtuk, hogy milyen sok a mikroműanyag a Balatonban, csakhogy a Tiszán és mellékfolyóin ennél sokkal sokkal aggasztóbb a helyzet. Kiss Tímea, a Szegedi Tudományegyetem felmondott docense és csoportja egyedülálló kutatást vagyis inkább kutatássorozatot végzett a Tiszán és mellékfolyóin öt éven keresztül, hogy megtudják, mennyi a vízben és az üledékben a mikroműanyag.Forrás: 444.hu

TOVÁBB

Mi, a magyar klímatudományban és a kapcsolódó területeken tevékenykedő szakemberek korunk hatalmas és egyre nagyobb problémát jelentő környezeti kihívásainak tudatában, felelősséget érezve a jelen és jövő generációk élhető létfeltételeinek biztosítására, látva, hogy az éghajlatváltozásra adott eddigi globális és hazai válaszok, habár mutatnak részeredményeket, összességében nem eredményeznek kellő változásokat, azzal a céllal, hogy elősegítsük a szükséges pozitív változások felgyorsítását, illetve elindítását, és, hogy tudásunkat és hitelességünket felhasználva hozzájáruljunk az érdemi társadalmi párbeszéd elindulásához, illetve magasabb cselekvési szintre emeléséhez a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredmények alapján az alábbiakra szeretnénk felhívni a figyelmet a klímaváltozás hatásaival, illetve a problémák kezelési lehetőségeivel kapcsolatban.

TOVÁBB

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1991 rendelete (2024. június 24.) a természet helyreállításáról és az (EU) 2022/869 rendelet módosításáról. A rendelet 2024. augusztus 18-án lép hatályba. A rendelet szövege az EU összes hivatalos nyelvén itt érhető el:

TOVÁBB

A kormány kötelezővé teszi a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását az akkumulátorok és az azok részegységeit gyártók, valamint az akkumulátor-hulladék kezelését végzők számára – közölte az Energiaügyi Minisztérium. Jelenleg ugyanis még a környezetvédelmi hatóság dönti el, hogy le kell-e folytatni az eljárást.forrás:hvg.hu

TOVÁBB

A klímaváltozás előtt Magyarországon nagyon ritkán fordult elő villámárvíz. A fenntarthatósági szempontokat a kormány csak a növekedés akadályának látja – mondja Szöllősi-Nagy András hidrológus, az MTA doktora. Forrás: hvg.hu

TOVÁBB