Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság

A kereskedelmi repülésnek az éghajlatváltozáshoz való hozzájárulása növekszik, de a magánrepülés globális szerepe nem számszerűsíthető megfelelően. Itt kiszámítjuk az ágazat CO 2 -kibocsátását az ADS-B Exchange platform 2019 és 2023 közötti időszakra vonatkozó repüléskövető adatainak felhasználásával. A 2019-2023-as időszakban 25 993 magánrepülőgép és 18 655 789 egyéni járat repülési ideje 72 repülőgépmodellhez és azok átlagához kapcsolódik. üzemanyag-fogyasztás. Azt találtuk, hogy a magánrepülés legalább 15,6 Mt CO 2 -kibocsátással járult hozzá 2023-ban a közvetlen kibocsátáshoz, vagyis körülbelül 3,6 t CO 2 -t járatonként. Az összes repülés csaknem fele (47,4%) 500 km-nél rövidebb. A magánrepülés az USA-ban összpontosul, ahol a repülőgépek 68,7%-át regisztrálják. A repülési mintázat elemzése megerősíti a szabadidős célú, kulturális és politikai események kiterjedt utazásait. A kibocsátás 46%-kal nőtt 2019 és 2023 között, miközben az iparág továbbra is erőteljes növekedést vár. Szabályozásra van szükség az ágazat növekvő éghajlati hatásainak kezelésére. forrás: www.nature.com

TOVÁBB

Az elmúlt évek természeti katasztrófái ismeretében úgy tűnik, még helyi szinten sem vagyunk sikeresek a klímaváltozás elleni küzdelemben. A környezeti problémákat a társadalmi és technológiai aspektusokkal együtt vizsgáló Antal Miklóssal többek között erről is beszélgettünk. forrás:magyarnarancs.hu

TOVÁBB

Szeptember 11-én megírtuk, hogy milyen sok a mikroműanyag a Balatonban, csakhogy a Tiszán és mellékfolyóin ennél sokkal sokkal aggasztóbb a helyzet. Kiss Tímea, a Szegedi Tudományegyetem felmondott docense és csoportja egyedülálló kutatást vagyis inkább kutatássorozatot végzett a Tiszán és mellékfolyóin öt éven keresztül, hogy megtudják, mennyi a vízben és az üledékben a mikroműanyag.Forrás: 444.hu

TOVÁBB

Mi, a magyar klímatudományban és a kapcsolódó területeken tevékenykedő szakemberek korunk hatalmas és egyre nagyobb problémát jelentő környezeti kihívásainak tudatában, felelősséget érezve a jelen és jövő generációk élhető létfeltételeinek biztosítására, látva, hogy az éghajlatváltozásra adott eddigi globális és hazai válaszok, habár mutatnak részeredményeket, összességében nem eredményeznek kellő változásokat, azzal a céllal, hogy elősegítsük a szükséges pozitív változások felgyorsítását, illetve elindítását, és, hogy tudásunkat és hitelességünket felhasználva hozzájáruljunk az érdemi társadalmi párbeszéd elindulásához, illetve magasabb cselekvési szintre emeléséhez a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredmények alapján az alábbiakra szeretnénk felhívni a figyelmet a klímaváltozás hatásaival, illetve a problémák kezelési lehetőségeivel kapcsolatban.

TOVÁBB

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1991 rendelete (2024. június 24.) a természet helyreállításáról és az (EU) 2022/869 rendelet módosításáról. A rendelet 2024. augusztus 18-án lép hatályba. A rendelet szövege az EU összes hivatalos nyelvén itt érhető el:

TOVÁBB

A kormány kötelezővé teszi a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását az akkumulátorok és az azok részegységeit gyártók, valamint az akkumulátor-hulladék kezelését végzők számára – közölte az Energiaügyi Minisztérium. Jelenleg ugyanis még a környezetvédelmi hatóság dönti el, hogy le kell-e folytatni az eljárást.forrás:hvg.hu

TOVÁBB

A klímaváltozás előtt Magyarországon nagyon ritkán fordult elő villámárvíz. A fenntarthatósági szempontokat a kormány csak a növekedés akadályának látja – mondja Szöllősi-Nagy András hidrológus, az MTA doktora. Forrás: hvg.hu

TOVÁBB

Az Európai Unió az új genetikai módosítási technikák elterjedése miatt a korábbi szabályozás liberalizációjára készül, mentesítve a génszerkesztési módszerekkel előállított növények szabadföldi termesztését a korábbi szigorú korlátoktól. Mi történt az első, GMO gyűjtőnéven hírhedtté vált genetikailag módosított organizmusokat létrehozó úttörő próbálkozások után az utóbbi négy évtizedben? Van-e különbség a GMO-növények és az orvosi génterápiák között? Milyen biológiai srófra jár a genom mesterséges átalakítása, és mi köze mindennek a horizontális géntranszfer természetes jelenségének? Segítheti-e a génszerkesztés a haszonnövények adaptációját a klímaváltozás következtében átalakuló viszonyokhoz? Egy-egy szupertulajdonság, például a szárazságtűrés kialakítása miként befolyásolja a többit? Mi az a TALEN és miért ért 2020-ban Nobel-díjat a CRISPR-Cas9? A Qubit podcast legújabb adásában Varga Máté egyetemi docens, az ELTE TTK Genetikai Tanszékének fejlődésgenetikusa válaszolt kérdéseinkre.Forrás: qubit.hu

TOVÁBB

Tényleg az energiafüggetlenség küszöbén vagyunk? Mennyire használjuk ki a nap, a szél, a biogáz, a geotermikus hő, vagy éppen a víz nyújtotta lehetőségeket? Hogyan függ össze minden apró fenntarthatósági lépésünk az energetikával? Mind kiderül zöld podcastunk legújabb adásából. Forrás: www.hvg.hu

TOVÁBB

Az egyik legjelentősebb éghajlati billenő elem az Atlanti-óceán meridionális bukóáramlása (AMOC), amely potenciálisan összeomolhat az Atlanti-óceán északi részén beáramló édesvíz miatt. A szerzők egy fejlett modellben bemutatják az első átbillenési esemény következményeit, beleértve az összeomlás nagy éghajlati hatásait is. Az újraelemzés azt mutatja, hogy a jelenlegi AMOC az átbillenés felé tart.

TOVÁBB

A magyarországi akkumulátoripar kiépülése kapcsán joggal merülhet fel az a kérdés, hogy mi történik az akkumulátor-értéklánc végén keletkező hulladékkal. A 2023 nyarán elfogadott új európai akkumulátorszabályozás és az újrahasznosítás technológiai folyamatainak ismeretében kijelenthető, hogy az akkumulátor-értéklánc magyarországi telepítése jóformán szükségszerűvé teszi a hulladékfeldolgozás magyarországi telepítését is. Ez azonban a jelenleg rendelkezésre álló technológiák mellett egy üzletileg veszteséges és környezetre veszélyes tevékenységnek számít, ami újabb érvet jelent a magyarországi akkumulátorgyártás államilag történő erőltetése ellen. Kétrészes cikksorozatom első részében az akkumulátorhulladék kezelésével kapcsolatos környezeti kihívásokat, valamint az akkumulátor-újrahasznosítás európai uniós szabályozási keretét mutatom be. (forrás: portfolio.hu)

TOVÁBB

A magyarországi akkumulátoripar kiépülése kapcsán joggal merülhet fel az a kérdés, hogy mi történik az akkumulátor-értéklánc végén keletkező hulladékkal. A 2023 nyarán elfogadott új európai akkumulátorszabályozás és az újrahasznosítás technológiai folyamatainak ismeretében kijelenthető, hogy az akkumulátor-értéklánc magyarországi telepítése jóformán szükségszerűvé teszi a hulladékfeldolgozás magyarországi telepítését is. Ez azonban a jelenleg rendelkezésre álló technológiák mellett egy üzletileg veszteséges és környezetre veszélyes tevékenységnek számít, ami újabb érvet jelent a magyarországi akkumulátorgyártás államilag történő erőltetése ellen. Kétrészes cikksorozatom első részében a környezeti kockázatokat, illetve az azok kezelését célzó európai uniós szabályozást mutattam be, a második részben pedig az akkumulátor-újrahasznosítás jövedelmezőségi kérdését járom körbe, valamint azt, hogy mennyiben szükségszerű, hogy az újrahasznosítás Magyarországon történjen. (forrás: Portfolio.hu)

TOVÁBB

A frissen alakult Energia21 kezdeményezés már meg is fogalmazta első ajánlásait a kormány számára a zöldenergiára való áttéréshez. Az első ajánlások a zöldenergia tárolása témakörében születtek. Az ajánlások fókuszában a környezeti biztonság áll. A zöldenergia tárolásnak minden esetben a környezetünk védelmét szem előtt tartva kell megvalósulnia, az nem veszélyeztetheti társadalmunkat. Meg kell védeni a természeti erőforrásainkat, ehhez az alábbi ajánlásokat fogalmazta meg a kezdeményezés. Forrás: green21.hu

TOVÁBB

Sorra létesülnek Magyarországon az akkumulátorgyárak, de vajon jó-e ez nekünk? A reális zöldátálláshoz szükség van akkumulátorgyárakra, az előttünk álló tíz év pedig az akkumulátorok fejlődéséről szól majd – mondta az Indexnek Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke, valamint az Energia21 tagja, aki szerint a közlekedés jövője a különböző technológiák együttműködése lesz. Forrás: Index.hu

TOVÁBB