Olvassa el a Texasi Egyetem honlapjának Fenyves Ervinre emlékező cikkét!Fenyves Ervin 1924. augusztus 29-én született Budapesten. A Pázmány Péter Tudományegyetemen kezdett matematika és fizika szakos tanulmányait 1944-ben munkaszolgálat miatt meg kellett szakítania. A háború után gyógyszerészetből szerzett diplomát, de folytatta a matematikát és fizikát is, az utóbbival volt kapcsolatos egyetemi doktori munkája. Tudományos munkásságát a kozmikus sugárzás területén Barnóthy Jenő és Forró Magdolna irányításával kezdte, majd az ő külföldre távozásuk és a KFKI 1950-ben történt megalakulása után a Jánossy Lajos vezette Kozmikus Sugárzási Osztályon folytatta. 1960-ban a "30 GeV körüli neutronok ütközési hatáskeresztmetszetének vizsgálata ólomban" című értekezésével szerezte meg a fizikai tudományok doktora címet. Tudományos munkásságáért 1965-ben Állami Díjat kapott.

A KFKI Kozmikus Fizikai Laboratóriumának vezetése mellett az ELTE Atomfizikai Tanszékén docensként, majd professzorként az egyetemi oktatásba is bekapcsolódott. A KFKI-ban az ő kezdeményezésére indult meg az elméleti fizikai kutatómunka a részecskefizika és a kvantumtérelmélet területén.

Hamar felismerte a gyorsítós vizsgálatok egyre növekvő fontosságát, és nagyrészt az ő érdeme volt a jó kapcsolat kiépítése a dubnai Egyesített Magfizikai Kutatóintézettel és a genfi CERN kutatóközponttal. Így a modern hazai kísérleti nagyenergiájú fizikai kutatások megalapítójává vált. 1964-től 1967-ig a dubnai intézet igazgatóhelyettese volt, és sokat tett az intézet nyugati kapcsolatainak fejlesztéséért.

1968-ban a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség bécsi fizikai szekciójának vezetésére kapott megbízást, de innen politikai okokból a szerződés lejárta előtt visszahívták. Ezután 1969-ben családjával az Egyesült Államokba távozott. A Pennsylvaniai Egyetemen töltött egy éves kutatómunka után 1970-től 40 évig a Texasi Egyetemen volt professzor. Ottani munkájáról részletes információ található az MTA "Magyar Tudományosság Külföldön" hírlevelének 2014. július 15-i számában.

Fenyves Ervin saját kutatásai a kozmikus sugárzás fizikáján és az ehhez csatlakozó kísérleti technikákon túl kiterjedtek a nagyenergiás fizikára, az elemi részecskék fizikájára és a neutrínófizikára. Részt vett az érzékeny neutrondetektorok fejlesztésében, amelyek nemcsak a részecskefizikai kutatások számára érdekesek, hanem a nukleáris fegyverek detektálásában is alkalmazhatók.

Kapcsolata a magyar fizikus közösséggel nem szakadt meg. A rendszerváltás után többször járt itthon, munkásságáról számos előadást tartott, a Fizikai Szemlében is több cikke jelent meg. 1998-ban az MTA külső tagjává választották.

Emlékét megőrizzük.