AZ ÉRINTÉS DINAMIKÁJA – ünnepi díszelőadás

Előadó: Stépán Gábor az MTA rendes tagja

Az emberi agy elképesztő módon birkózik meg testünk mozgásának, testrészeink mozgatásának koordinációjával, a newtoni mechanika törvényeivel. Különösen meglepő ez annak tükrében, hogy agyunk egy kifejezetten lassú processzor. Korunk számítógépeihez képest viszonylag lassan tudja feldolgozni a rendelkezésre álló érzékelt jeleket, mégis meglepő körülmények és feltételek között képes testünket mozgatni, mozgásunkat stabilizálni. Az érzékelt jelek egy része jelentős hibával terhelt, de viszonylag gyorsan feldolgozható, szemben a pontosabban érzékelt jelekkel, amik lassabban jutnak el a döntési szintekre. Ezek kombinációjával azután, például az extrém sportok esetében, olyan feladatokat is végre tudunk hajtani, amiket robotokkal leggyorsabb processzoraink alkalmazása mellett sem tudunk egyelőre megvalósítani.
Ez a kérdéskör az érintéssel kapcsolatos mozgáskoordináció esetén is kulcsfontosságú. Nem véletlen, hogy sok nyelvben a „kezet fogunk” kifejezést a „kezet rázunk” formában használják: különböző reakcióidejű emberek esetén egy pohár víz átadása sem egyszerű feladat a víz kilöttyintése nélkül. A társastáncok pedig kifejezetten az érintéssel kapcsolatos mozgáskoordináció jellemző példái csakúgy, mint a gyógytornásztatás. A testek érintkezésével kapcsolatos feladatok a robotikában is kihívást jelentenek, az adott tapintási erőre történő szabályozást nem könnyű stabilizálni. A sérült emberek robotokkal támogatott rehabilitációja során robotok és emberek előírt, betanított érintkezését kell biztonságos módon megoldani. A nagy időkésések mellett történő mozgatás esetén jelentkező mechanikai kérdések után az előadás a rehabilitációs robotika hazai kutatási projektjeinek néhány mérnöki eredményét mutatja be.