Feszítő kérdések az energetikában: ellátásbiztonság vagy dekarbonizáció? Vagy és?

Az ukrajnai háború előtt a valószínűleg igen kevesen foglalkoztunk azzal, hogy fűtésrendszerünkbe „honnan érkezik a molekula”. Ha máshonnan nem, hát Aszódi Attila tudományünnepi előadásából most megtudhattuk, hogy az a bizonyos molekula – jellemzően metán – leginkább Oroszország távoli tájairól érkezik hozzánk, közép- és kelet-európaiakhoz. Az energetikai szakértő talán leghatásosabb ábráján látható, ahogy az orosz gázvezetékek hálózatának hűvös kék színnel jelölt hálózata teljesen befedi térségünket – ellentétben például Északnyugat-Európával, ahol a norvég molekulák is elérhetők.

Aszódi Attila és egy gázcsap. A képre kattintva galéria nyílik! Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás

A diáról diára érkező adatok, diagramok és kimutatások az előadás elején nem sok időt adtak arra, hogy a közönség a klímavédelmen gondolkozzon. Aszódi kíméletlenül adagolta a keserű pirulákat. Először a mértékegységekkel kellett megismerkednünk, és rávenni a havi rezsicsökkentett kvótához szokott hétköznapi agyunkat, hogy befogadja a megajoule-okat és terawattórákat. Ezután diagramok jól felépített sorozatával festette fel az így november közepén különösen borongós képet: a magyar háztartások nagy többsége gázfüggő, és ez a gáz (lásd a korábban említett ábrát) bizony Oroszországból érkezik. E jelentős gázhasználat pedig igazán a rendszerváltás óta eltelt időben alakult ki, bár némi öröm az ürömben, hogy időközben a sokkal nagyobb károsanyag-kibocsátással járó szénfelhasználás szinte megszűnt.

A jelentős gázfüggőség és a magas energiaárak azonban más szemszögből nézve éppen a klímaváltozás elleni fellépést segíthetik. Ugyanis ebben a nehéz helyzetben nincs igazán más lehetőségünk, mint takarékoskodni, ésszerűbben használni az energiát, szigetelni az épületeinket és áttérni alternatív – jellemzően kisebb szén-dioxid-kibocsátással járó – fűtési és energia-előállítási módokra.

Az előadásban természetesen nemcsak a fűtésről, hanem a villamosenergia termeléséről és felhasználásáról is szó esett, és meglepő adatokat tudhatunk meg a Paksi Atomerőműről is. Akit érdekelnek a részletek, no meg az előadás utáni izgalmas beszélgetés, kattintson az alábbi lejátszóra, ahol megnézheti a teljes felvételt.

Idén megújult a Magyar Tudomány Ünnepének tudomány-népszerűsítő előadássorozata, Tudományünnep+ néven. Az előadások a közvéleményt aktuálisan leginkább foglalkoztató témákat dolgozzák fel dinamikus stílusban, megújult környezetben. Az érdeklődők hallhatnak még előadásokat például az energiaválságról és a klímaváltozásról, de olyan témák is terítékre kerülnek, mint a magyarok honfoglalás előtti történelme, a látás visszaállításának lehetőségei, az élővilág sokféleségének jelentősége vagy a laborhús mint a jövő élelmiszere.

A 30 perces előadások után az esték házigazdái az előadóval és a közönséggel együtt összegzik, értelmezik és fűzik tovább az elhangzott gondolatokat.

Még 6 alkalommal várjuk az érdeklődőket este 18.00 órai kezdettel.