A globális népességnövekedés továbbra is populációs bombát jelent, ezzel szemben a Föld biokapacitása korlátozott. A növekvő élelmiszer-szükséglet földhasználat-változáshoz, többek között erdőirtáshoz vezet, az erdő helyét mezőgazdasági tevékenység, elsősorban marhatartás, valamint pálmaolaj- és szójatermelés váltja fel. Mindez jelentősen hozzájárul a globális klímaválsághoz: az emberi eredetű globális üvegházgáz-kibocsátás több mint harmadáért élelmiszer-ellátási láncok felelnek, főleg a fosszilis energia növekvő felhasználása miatt. Számottevő azonban az állattenyésztés metánkibocsátása is, aminek oka, hogy a világ fejlett országaiban az élelemfogyasztási szokásokban meghatározó szerepet tölt be az állati fehérje. Hogyan kell megváltoztatni a globális élelmiszer-termelést a fenntarthatóság érdekében? Milyen alternatív fehérjeforrások közül választhatunk? Hús-e a vegahús, az air protein vagy a laborhús? A vega- és laborhús előállítása valóban kisebb ökológiai lábnyomot hagy, mint a hagyományos hústermelés? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ előadásában Popp József.
Névjegy
Popp József agrárközgazdász, a Neumann János Egyetem egyetemi tanára, az MTA levelező tagja. 40 éve dolgozik kutatási-oktatási területen belföldön és külföldön egyaránt. Több egyetemen épített fel a körforgásos gazdaság és a bioökonómia kutatásával foglalkozó kutatócsoportokat. Legfontosabb eredményeit az élelmezés-, környezet- és energiabiztonság területén érte el.