A világ egyik legfontosabb tudományos folyóiratában, az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia által kiadott Proceedings of the National Academy of Sciencesben (PNAS) publikálta a részben Székely Tamás, az MTA külső tagja által vezetett kutatócsoport a nemi szerepeknek a parti madaraknál tapasztalható evolúciójáról szóló, rengeteg kutatás eredményeit együtt elemző tanulmányát. A kutatók megállapították, hogy a korábbi felfogással ellentétben a parti madarak szaporodási és utódgondozási viselkedését jobban befolyásolják a társas viszonyok, mint az ökológiai körülmények.

TOVÁBB

A James Webb űrtávcső (JWST) műszereinek kalibrációjához, a csillagok és exobolygók színképében megjelenő molekulák – mint például a víz – elnyelési sávjainak megkülönböztetéséhez elengedhetetlen egy pontos elméleti csillagszínkép-adatbázis elkészítése. Az MTA-ELTE Lendület Tejútrendszer Kutatócsoport és a Space Telescope Science Institute (STScI) kutatói Mészáros Szabolcs vezetésével hozták létre a James Webb űrtávcső hivatalos elméleti csillagszínkép-gyűjteményének legújabb kiadását, amely a valaha elkészített legnagyobb ilyen adatbázis.

TOVÁBB

Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, az MTA rendes tagja három külföldi kutatótársával azt vállalta az Európai Kutatási Tanács legrangosabb pályázatának elnyerésével, hogy kémiai molekulákból kiindulva hat év alatt életet teremtenek a laboratóriumban. Ez a MiniLife projekt, amelynek sikere esetén egy tápoldattal teli tartályban mikroszkopikus golyócskák úszkálnak, növekednek és osztódnak majd.

TOVÁBB

Az Európai Űrügynökség nemrégiben közzétette a Euclid űrtávcsővel készített első látványos felvételeket, ezzel demonstrálták az új teleszkóp páratlan képességeit. A Euclid által gyűjtött adatokat egy több ezer kutatóból álló nemzetközi konzorcium fogja elemezni a következő években. E konzorcium résztvevői a Kovács András, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársa által vezetett MTA-CSFK Lendület Nagyskálás Szerkezet Kutatócsoport tagjai is.

TOVÁBB

A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet agykutatói egy korábbi Lendület-pályázat révén beszerzett szuperrezolúciós (rendkívül nagy felbontású) mikroszkóp segítségével feltárták, hogy az idegsejtek végződésein lévő kannabinoidreceptorok hogyan szabályozzák a szinapszis erősségét. A felfedezés jelentőségét jól mutatja, hogy a világ egyik legfontosabb tudományos szaklapja, a Science Advances a címlapján hozta a tanulmányt.

TOVÁBB

Az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tagjai közé választotta Barabási Albert-László hálózatkutató fizikust, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagját, a bostoni Northeastern Egyetem professzorát és a Közép-európai Egyetem (CEU) vendégprofesszorát. Barabási szerint a hálózattudomány, noha a fizikából, a matematikából és a számítástudományból táplálkozik, mára önálló tudományággá vált, amely olyan felfedezésekhez segítette hozzá a legkülönfélébb területek kutatóit, amelyek a klasszikus vizsgálati módszerekkel elérhetetlenek lettek volna.

TOVÁBB

Az Európai Kutatási Tanács Advanced Grant támogatása csaknem 800 millió forinttal jár, amit az utolsó fillérig tiszta matematikára lehet elkölteni. Stipsicz András pedig ebből a pénzből nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy kollégáival a négydimenziós tér törvényszerűségeit vizsgálja. Cikkünkben kísérletet teszünk arra, hogy bemutassuk, mire is készül.

TOVÁBB

Pál Csaba, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója már negyedszer nyerte el az Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatását: most a zsűri a vezető kutatóknak szóló Advanced Grant kategóriában ítélte támogatásra érdemesnek a pályázatát. A téma korunk (pontosabban a közeljövő) talán legsúlyosabb egészségügyi problémája – sokak szerint előrelátható katasztrófája –: a baktériumok antibiotikum-rezisztenciája. A kutató munkatársaival azt fogja vizsgálni, hogy a gyógyszergyártók által most fejlesztett új típusú antibiotikumok mennyire ellenállók a baktériumok ellenálló képességével szemben.

TOVÁBB

Rengeteg élmény ér minket nap mint nap, de ezeknek csak egy része rögzül a memóriánkban. Egészen eddig azonban az idegkutatók sem tudták, hogy milyen mechanizmus „jelöli meg” a megjegyzésre érdemes információkat. Buzsáki György, a New York-i Egyetem Idegtudományi Központjának Biggs-professzora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja és munkatársai a Science folyóiratban publikálták legújabb felfedezéseiket, amelyek arra utalnak, hogy a Buzsáki által negyven éve felfedezett, úgynevezett „éleshullám-fodrozódások” (az idegsejtek rendkívül gyors ütemű szinkronizált tüzelése) emelnek ki bizonyos élményeket, amelyek aztán az alvás során újból lejátszódnak, és így rögzülnek.

TOVÁBB

Az ALLEA tavaly év végén hozta nyilvánosságra nyilatkozatát arról, milyennek szeretné látni az EU soron következő kutatási és innovációs keretprogramját, az FP10-et. Bár még 4 év van az FP10 indulásáig, amely a 2028–2034 közötti időszakot fedi majd le, a keretprogram tartalmának és pénzügyi hátterének tervezése már elindult az Unió szakértő testületeinek berkeiben. Ebbe a tervezési folyamatba illeszkedik az ALLEA legfrissebb nyilatkozata, amely külön hangsúlyozza az Európai Kutatási Térség tagországainak és intézményeinek minél szélesebb körű bevonását az európai kutatási keretprogramba.

TOVÁBB