Akadémiai víztudományi program: széttagolódás helyett egység
Folytatható hagyományokkal és a továbblépést lehetővé tévő eredményekkel egyaránt büszkélkedhet a magyar vízkutatás, amelynek legnagyobb feladata a következő években az MTA Víztudományi Programjának a megvalósítása lesz – hangzott el a Magyar Hidrológiai Társaság ünnepi centenáriumi rendezvényén, az Akadémia Székházában.
„A Kárpát-medence mindig is vízügyi egységet alkotott, akárhány országra is szabdalta a történelem. A politika a vízkutatáshoz kapcsolódó tudományterületeket és műhelyeket valamilyen okból szintén hasonló módon elválasztotta egymástól. Az MTA Víztudományi Programja ennek a széttagolódásnak kíván véget vetni. Egyik fő célja egy, a Duna vízgyűjtő területének kutatóit és műhelyeit, valamint a vízhez kapcsolódó kutatási területeket összekötő hálózat kialakítása” – mondta Lovász László, az MTA elnöke a vízzel foglalkozó hazai szakemberek legnagyobb civil szervezetének tagjait köszöntve.
Az MTA elnöke a program fő céljai között említette a kormány vízügyi stratégiája, a Kvassay Jenő Terv tudományos alapjainak megteremtését, és a fő kutatási irányok meghatározását Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás„E cél eléréséhez folytatható hagyományaink és a továbblépést lehetővé tévő eredményeink egyaránt vannak” – méltatta a Magyar Hidrológiai Társaság múltját és munkáját az Akadémia elnöke.
Lovász László szerint a globális problémát okozó vízhiány, a víz minőség megóvása, valamint a nagy árvizek elleni hatékony küzdelem érdekében nemzetközi összefogásra van szükség. Mint mondta, ebből a hazai kutatói közösségnek is ki kell vennie a részét. Ezért tartotta fontos lépésnek az Akadémia Nemzeti Víztudományi Kutatási Programjának elindítását.
Ennek egyik fő tézise, hogy nem szabad elválasztani egymástól a vízfelhasználás és -gazdálkodás különböző részterületeit.
Az MTA elnöke a program fő céljai között említette a kormány vízügyi stratégiája, a Kvassay Jenő Terv tudományos alapjainak megteremtését, és a fő kutatási irányok meghatározását. Kiemelte a víztudomány közös intézményrendszerének újraépítését, illetve egy szakmai hálózat kiépítését, a vízügyi kérdésekkel foglalkozó kutatócsoportok munkájának és adatbázisainak összekapcsolását.
Bejelentette, hogy a program egyik első lépéseként megalakult egy 14 fős Víztudományi Koordinációs Csoport az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetében. A fiatal, 30-40 éves kutatók között megtalálhatók a víztudomány legkülönbözőbb területeinek képviselői. A Koordinációs Csoport eddigi munkája megteremtette a Nemzeti Víztudományi Kutatási Program kidolgozásának a feltételeit. Jelenleg a víztudományi kutatásokkal foglalkozó kutatóhelyek felmérését végzik, és a vízprogram kidolgozásában vesznek részt.
Nemzetközi minták alapján elkészítettek egy angol nyelvű tanulmányt is Magyarország vízügyi helyzetéről, amely „Water in Hungary” címmel hamarosan elérhető lesz az MTA honlapján, az mta.hu weboldalon és a jelenleg még fejlesztés alatt álló viztudomany.hu oldalon is.
Az ünnepi ülésről készült képgaléria megnézéséhez kattintson a fotóra! Fotó: Szigeti TamásLovász László végül azt kérte a kutatóktól, vízügyi szakemberektől, hogy javaslataikkal, észrevételeikkel járuljanak hozzá a rendkívül szerteágazó és sok szakértő együttműködését igénylő munka sikeréhez.
A klímaváltozás miatt körülbelül 15-20 évünk van arra, hogy végrehajtsuk a fenntartható vízgazdálkodást lehetővé tévő fordulatot
A szakemberek és a döntéshozók együttműködésének erősítését sürgette az ünnepi üléshez intézett, a tanácskozáson ismertetett köszöntőjében Áder János államfő. Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának igazgatója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a fenntartható vízgazdálkodás megteremtése a jövő szempontjából az egyik központi feladat. Egyebek mellett az élelmiszertermelés és az energia előállítása is jelentős mértékben a víztől függ. „A klímaváltozás miatt körülbelül 15-20 évünk van arra, hogy végrehajtsuk a fenntartható vízgazdálkodást lehetővé tévő fordulatot” – mondta Kőrösi Csaba.
Szöllősi-Nagy András, az MTA Elnöki Víztudományi ad hoc Bizottság elnöke a víztudományi intézményrendszer átalakításának fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a korábbi dezintegráció helyett ma már az integrációra való törekvés tapasztalható, de az optimálistól még messze van a hazai modell. A jövő egyik kulcskérdésének nevezte a magasan képzett szakemberek képzését és üdvözölte az ennek érdekében tett eddigi kormányzati lépéseket.
A témához kapcsolódó cikkeink
A Balaton környezetvédelmi sikertörténet – bemutatták az MTA vízprogramjának első eredményeit
Csak a szuperszámítógépes kapacitás korlátozza azt, hogy mennyire részletes meteorológiai és a hidrológiai modelleket tudunk alkalmazni a Balaton sajátos légköri cirkulációjának és vízmozgásának jellemzésére – hangzott el többek között a MTA Víztudományi Program első eredményeit bemutató konferencián, amelyet a Magyar Tudomány Ünnepe keretében tartottak. A programot a hazai víztudományi kutatások nemzetközi élvonalba emelése, a kutatások hálózatba szervezése végett indította el tavaszi közgyűlésén az Akadémia.
Döntött az MTA az országos vízprogram megkezdéséről
Az MTA Elnöksége elfogadta a Nemzeti Víztudományi Kutatási Programról szóló előterjesztést. A program előkészítésére az MTA 187. közgyűlése keretében vízügyi konferenciát szerveztek, amelyen Áder János köztársasági elnök köszöntötte a szakembereket. A konferencián elhangzott nyolc előadás most videón is megtekinthető.
Vége a tudományos udvariaskodásnak: elindult az Akadémia vízprogramja
Az MTA átfogó vízügyi programot indít a klímaváltozás kezeléséhez kapcsolódva. A program nyitókonferenciáján Áder János államfő elmondta: a tudomány képviselői közel 25 éve „dörömbölnek” a döntéshozók ajtaján, mára viszont eljutottunk oda, hogy az ajtót be kell törni, és véget kell vetni a tudományos udvariaskodásnak. Az első konkrét lépésként az MTA Víztudományi Intézet létrehozását tervezi, amely megalkotja a nemzeti víztudományi programot.
