Döntött az MTA az országos vízprogram megkezdéséről

Az MTA Elnöksége elfogadta a Nemzeti Víztudományi Kutatási Programról szóló előterjesztést. A program előkészítésére az MTA 187. közgyűlése keretében vízügyi konferenciát szerveztek, amelyen Áder János köztársasági elnök köszöntötte a szakembereket. A konferencián elhangzott nyolc előadás most videón is megtekinthető.

2016. július 11.

A kormány vízügyi stratégiája, a Kvassay Jenő Terv tudományos alapjainak biztosítása és a víztudományi kutatások nemzetközi élvonalba emelése végett induljon Nemzeti Víztudományi Kutatási Program a Magyar Tudományos Akadémia koordinálásával. Ez a lényege Az MTA Elnöksége által elfogadott dokumentum ide kattintva letölthetőannak az előterjesztésnek, amelyet 2016. június 28-án fogadott el az MTA Elnöksége (két közgyűlés között ez az intézmény legfőbb döntéshozó testülete). Az MTA – együttműködésben a vízügyi kormányzattal és figyelemmel a nemzetközi trendekre – a víztudományi műhelyek koordinátoraként az integráló szerepet vállalná fel a program megvalósítása során.

„A jelenlegi feltételek mellett hatékony és koherens, stratégiai szintű vízgazdálkodási tudományos kutatás hálózati jellegű kell legyen, bevonva az összes releváns hazai víztudományi műhelyt (intézetet, tanszéket) és mozgósítva a nemzetközi tudományos együttműködésben rejlő összes lehetőséget” – áll a javaslatban. Az elfogadott dokumentum szerint az MTA kezdeményezi egy nemzetközi, interdiszciplináris Duna-régió kutatási program indítását, az EU Közös Kutatóközpontjával (JRC) és más releváns nemzetközi szervezetekkel együttműködésben.

A javaslatok között szerepel továbbá, hogy a jelenleg dezintegrált hidrológiai adatbázisokból jöjjön létre szabad hozzáférésű integrált adatbázis, mely kiterjed a hidrológiai körforgás teljes láncolatára (éghajlat, időjárás, folyók, tavak, felszínalatti vizek, források stb.) A meteorológiai és hidrológiai adatbázisok gazdái, valamint az MTA bázisán létrehozandó víztudományi hálózat alakítsanak ki szoros tudományos és operatív együttműködést annak érdekében, hogy a hidrológiai körfolyamat atmoszférikus és terresztris részének összekapcsolása az észleléstől az előrejelzések közreadásáig megtörténhessen – áll a dokumentumban.

A javaslat szerint az új Nemzeti Víztudományi Kutatási Program várhatóan elősegíti és hatékonyabbá teszi:

a hazai integrált vízgazdálkodást és a minőségi vízi közműszolgáltatást;
a hazai felszíni és felszín alatti vízkészleteink fenntartható hasznosítását;
a magyarországi víztestek jó állapotának, illetve potenciáljának elérését és megtartását, mely az EU Víz Keretirányelv követelménye;
innovatív fejlesztések eredményeként a vízkezelést és víztisztítást;
az ivóvízellátás biztonságát;
az árvízi védekezést, például az előrejelzések pontosabbá tétele révén;
a szélsőséges időjárási viszonyok földi vízforgalomra kifejtett hatásának jobb megértését, ezáltal a hatékonyabb védekezési eljárások kidolgozásának lehetőségét;
a geotermikus energia felhasználás jelentős növelését és fenntartható használatát;
az ásvány- és gyógyvizek humán-egészségügyi hatásainak jobb megértését, az egészségipar és a gyógy turizmus jelentős további hazai fejlesztését;
a rekreáció kiszolgálását, beleértve a horgászatot, strandolást és más vízi szórakozást;
határral osztott víztestek esetében a Kárpát-medencei szintű vízügyi együttműködést;
a hazai vizes élőhelyek hosszú távú védelmét, valamint az ökológiai vízigények pontosítását;
a növekvő mezőgazdasági (például öntözési) vízigények kielégítését;
a belvizek és az aszály káros következményeinek csökkentését;
a vízzel kapcsolatos tudásexport és nemzetközi oktatási tevékenység megerősödését.

Víztudományi konferencia az Akadémia közgyűlési rendezvénysorozatán

A fenti előterjesztés egy olyan szakmai anyag alapján készült, amelyet egy víztudományi ad hoc bizottság készített még korábban Lovász László, az MTA elnöke felkérésére. Ezt a szakmai anyagot elsőként egy konferencián mutatták be, amelyet 187. közgyűlése keretében szervezett az MTA május 9-én. A konferencia résztvevőit Áder János köztársasági elnök köszöntötte, arra figyelmeztetve, a klímaügy olyan súlyos probléma, hogy véget kell vetni a tudományos udvariaskodásnak. Az alábbiakban a konferencia előadásairól készült videofelvételek láthatók.

Bevezető

Németh Tamás, az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság elnöke

Németh Tamás Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

Kattintson ide a videofelvételért!

Megnyitó

Lovász László, az MTA elnöke

A víztudomány és a vízgazdálkodás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés, ezért az MTA átfogó vízügyi programot indít a klímaváltozás kezeléséhez kapcsolódva – jelentette be az Akadémia elnöke. „E program nem előzmény nélküli, de minden bizonnyal új fejezetet jelent a magyar víztudományi kutatásokban. Feladatközpontú, rendszerszemléletű, a felfedező kutatásokon alapuló, különböző részterületek kutatócsoportjainak együttműködését igénylő, multidiszciplináris hálózatot szeretnénk kialakítani. A téma hazai szakértőinek van mire alapozni: jeles elődök eredményeire támaszkodva végezhetik munkájukat, amely azonban bizonyosan összetettebb, mint korábban” – mondta Lovász László.

Lovász László Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

A megnyitóbeszéd videofelvétele

Köszöntő

Áder János, a Magyar Köztársaság elnöke

A tudomány által négy évtizede megjósolt jövő mára megérkezett, ezért nincs idő a klímavédelmi problémák megoldásának további halogatásra. A tudomány képviselői közel 25 éve „dörömbölnek” a döntéshozók ajtaján, mára viszont eljutottunk oda, hogy az ajtót be kell törni, és véget kell vetni a tudományos udvariaskodásnak, a közhelyes politikai beszédnek – mondta Áder János a konferencia résztvevőit köszöntve.

A köztársasági elnök szerint a klímaváltozás hatásainak 80 százaléka összefügg a vízzel. Világszerte csökken az egy főre jutó édesvíz mennyiség, 2050-re 9 milliárd ember élhet a Földön, miközben a felszíni vizek 90 százaléka nem alkalmas tisztítás nélküli emberi fogyasztásra. Ebből az következik, hogy le kell rövidíteni az időt a különböző vízügyi problémákra megoldást kereső alapkutatások és a gyakorlati kivitelezés között – hangsúlyozta Áder János.

Áder János Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

A köszöntőbeszéd videofelvétele

A magyar víztudomány és intézményrendszerének fejlesztése – a fenntartható vízgazdálkodás és a versenyképes Magyarország érdekében

Szöllősi-Nagy András, az MTA Elnöki Víztudományi ad-hoc Bizottság elnöke

A nemzetközi gyakorlat az integrált vízgazdálkodás irányába mutat. Az integrációnak az a feltétele, hogy tudományos megalapozottsággal, rendszerszemléletű megközelítéssel foglalkozzunk a víz természeti és társadalmi körfogásával – magyarázta előadásában Szöllősi-Nagy András. A víz témájában érintett természet- és társadalomtudósoknak, valamint mérnököknek integrált kutatásokat kell folytatniuk, szorosan együttműködve a gyakorlati vízgazdálkodás intézményrendszerében dolgozó szakemberekkel. A nemzetközi trendekkel ellentétben a magyar vízgazdálkodás rendszerét az elmúlt évtizedekben inkább az intézmények szétesése jellemezte. Szöllősi-Nagy András a bizottság nevében a folyamat megfordítását, egy megfelelően koordinált, nagyléptékű nemzeti víztudományi kutatási program indítását, továbbá egy, ökológiával és vízzel foglalkozó interdiszciplináris tudományos intézmény megszervezését javasolta.