„A tévedés hozzátartozik a gondolkodáshoz” – az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programjának szegedi tanácskozása

Az MTA SZAB Oktatáselméleti Munkabizottsága szervezésében tartott szegedi tanácskozáson nyolc kutatócsoport számolt be első évi eredményeiről. A programsorozat a párizsi Diderot Egyetem professor emeritája, Michèle Artigue „Some lessons from European projects on STEM education: From Fibonacci and PRIMAS to MaSDIV” című Képgaléria a tanácskozásrólelőadásával kezdődött.

Az angol nyelvű előadás itt nézhető meg:

A természettudományi-matematikai-informatikai oktatás munkacsoport beszámolójának absztrakt kötete pdf-ben letölthetőAz MTA-ELTE Korszerű Komplex Matematikaoktatás Kutatócsoport egyik fő célja a nagy hagyományokkal büszkélkedő magyar matematikadidaktika fejlesztése, melynek egyik jelentős alakja volt a harminc éve elhunyt Varga Tamás, a komplex matematikatanítás nemzetközileg is elismert szaktekintélye. Ennek megvalósítására oktatási segédanyagokat hoznak létre és próbálnak ki, amelyeket később mindenki számára elérhetővé tesznek az interneten.

A matematikai gondolkodás fejlesztését az óvodától a felsőoktatásig kívánják nyomon követni és fejleszteni.

Az MTA-ELTE Korszerű Komplex Matematikaoktatás Kutatócsoport beszámolója:

Az MTA-Rényi Felfedeztető Matematikatanítás Kutatócsoport hátrányos helyzetű diákok között keresi a kallódó tehetségeket, illetve azt vizsgálja, hogy a mai feltételek mellett bevezethető-e a gimnáziumi oktatásba a felfedeztető matematikatanítás.

A kutatócsoport megállapításai szerint a gyerekek 12 év matematikatanulás után sem tudják megfogalmazni, hogy mi is a matematika. A probléma leküzdésére, a Pósa Lajos által kifejlesztett felfedeztető matematikatanítást alapul véve, olyan tananyagot fejlesztenek a gimnáziumok számára, amelynek segítségével a diákok önállóan oldanak meg izgalmas problémákat, és ehhez elegendő időt is kapnak. Azzal is szeretnék a gyerekek szorongásait oldani, hogy megtanítják őket arra: a tévedés hozzátartozik a gondolkodáshoz, nyugodtan kérdezzenek, és próbálkozzanak sokféle megoldással.

Az MTA-Rényi Felfedeztető Matematikatanítás Kutatócsoport beszámolója:

A diák aktív formálója is a tananyagnak

A tantermi és az oktatási környezet napjainkban nagy változáson megy keresztül. Az informatikai és kommunikációs technológiai (IKT) eszközök megjelenése az iskolákat is arra ösztönzi, hogy nyissanak a digitális világ felé. Az informatika és más műszaki tantárgyak oktatását élvezetesebbé tehetik a modern eszközök, az e-learning-feladatok segítségével pedig a tanár gyors visszajelzést adhat a diákoknak.

Az MTA-BME Nyitott Tananyagfejlesztés Kutatócsoport megfigyelései szerint paradigmaváltás zajlik az oktatásban. A tanárok oktatási attitűdje sokat változott az elmúlt évtizedekben, az órák egyre inkább interaktívak: a diák már nemcsak „befogadó”, hanem aktív formálója is a tananyagnak. Ugyanakkor nehézséget jelent a szakképzésben, hogy ezekbe az oktatási intézményekbe az átlaghoz képest több sajátos nevelési igényű (SNI) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) diák jár, amire szintén fel kell készülniük a pedagógusoknak.

Az MTA-BME Nyitott Tananyagfejlesztés Kutatócsoport beszámolója:

Az MTA-SZTE Műszaki Informatika Szakmódszertani Kutatócsoport tapasztalatai szerint sajnálatos módon

a gyerekek többségének eszébe sem jut, hogy az iskolában szerzett tudást a gyakorlatban használja

– mintha más világba lépnének át reggel nyolc és délután négy óra között. A kutatócsoport a gyakorlati ismeretek bővítése mellett népszerűsíteni szeretné az iskolában a különféle mérőműszerek használatát is. A műszaki, illetve természettudományi tantárgyak kísérletes megközelítésű oktatása a diákok körében népszerűnek bizonyult.

Az MTA-SZTE Műszaki Informatika Szakmódszertani Kutatócsoport beszámolója:

Tanulás együttműködve és játékosan

A kétnapos tanácskozás második napján Szabó Gábor rektor köszöntötte a tanácskozás résztvevőit:

Csapó Benő egyetemi tanár (SZTE BTK Oktatáselmélet Tanszék) előadásában a szövegértés fontosságára hívta fel a figyelmet, ami nagyban befolyásolja az ismeretek értelmezését, valamint bekapcsolását a már meglévő tudásanyagba. Csapó Benő szerint a tanyagoknak egymásra kell épülniük, hogy fejlődjön a diákok induktív gondolkodása. Ezt segítheti a tanórákon egyre gyakrabban alkalmazott projektmódszer, a kooperatív tanulás, a kutatásalapú tanulás vagy az új infokommunikációs technológiák, mint a játékosítás (gamification) vagy a szórakozva tanulás (edutainment).

Csapó Benő előadása: Gondolkodás és megértés a matematika és a természettudomány tanulásában

Az MTA-SZTE Földrajz Szakmódszertani Kutatócsoportot vezető Farsang Andrea egyetemi docens (SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék) kitért arra, hogy a földrajzoktatás egyhangúsága mellett a diákok térképi tudása sem megfelelő. Előfordul, hogy a tanulóknak a szomszédos országok meghatározása is nehézséget okoz. A szakemberek célja, hogy megalapozzák az önálló ismeretszerzésen nyugvó tanítást, a problémaközpontú, gyakorlatorientált képzést, konstruktív tanulási környezetet teremtsenek, és ezáltal összekapcsolják a földrajz oktatását a gyakorlati életben való alkalmazásával.

Ehhez szükségesnek tartják a tankönyvek megújítását, valamint a tanulási segédletek használatát.

Nagy előrelépést jelent a csoport számára az első földrajzi szakmódszertani folyóirat, a GeoMetodika megjelenése. A kutatócsoport nagy hangsúlyt fektet az információs és kommunikációs technológiák beépítésére a tanórákba, valamint az innovatív és kooperatív tanulásszervezési technikák alkalmazására.

Az MTA-SZTE Földrajz Szakmódszertani Kutatócsoport beszámolója:

A cél a gyakorlatban is alkalmazható tudás megszerzése

Az MTA-SZTE Természettudomány Tanítása Kutatócsoport első évi munkáját Korom Erzsébet egyetemi docens (SZTE BTK Oktatáselmélet Tanszék) ismertette.

A csoport célja a természettudományos tárgyak tananyagába ágyazott képességfejlesztés. A résztvevők hat munkacsoportot hoztak létre. Az első és második az elméleti keretek kidolgozásával, valamint a tanulói tevékenységre alapozott tanítási lehetőségek vizsgálatával foglalkozik. A harmadik, negyedik és ötödik csoport a biológia-, fizika- és kémiatananyaghoz kapcsolódva dolgozott ki gondolkodásfejlesztő feladatokat a 7–8., valamint a 9–12. évfolyam számára. A hatodik csoport olyan foglalkozásterveket készített, amelyek erősítik a tantárgyak közti kapcsolatot, és segítik a komplex gondolkodás fejlesztését. A szakemberek célja, hogy a diákok a gyakorlatban is képesek legyenek alkalmazni megszerzett tudásukat, valamint ismerjék a tudományos jelenségeket és hatásaikat a társadalomra.

A csoport két kidolgozott foglalkozástervét, a kémiaórákon tesztelt „Hová tűnhetett a szalalkáli?” című kísérletsorozatot, valamint a fizikaórákon kipróbált, a hőtani anyagrészhez kapcsolódó feladatsort Z. Orosz Gábor (PhD-hallgató, SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola) mutatta be. A kutató megemlítette, hogy a diákok gyakran pontatlanul használják a szakkifejezéseket, aminek hátterében a fogalmak nem megfelelő összekapcsolása és az áltudományok hatása állhat.

Az MTA-SZTE Természettudomány Tanítása Kutatócsoport beszámolója:

Az MTA-ELTE Kutatásalapú Kémiatanítás Kutatócsoport munkatársai 18 iskola (hatosztályos gimnáziumok) 24 kémiatanárát és 920 diákját vonták be kutatásukba, hogy a 7.-től a 10. osztályig végigkísérjék a gyerekek kémiatanulmányait. A résztvevőket két kísérleti csoportba osztották, amelyekben hat-hat tanulókísérletet végeztek el a tanév során. A kontrollcsoport receptszerű leírás alapján végezte el a kísérleteket, a kutatásalapú módszerrel dolgozó csoportnak pedig az volt a feladata, hogy megtervezze a tanulókísérlet bizonyos lépéseit.

A kutatócsoport a diákokkal a tanév elején és végén is íratott egy-egy dolgozatot, hogy felmérje a gyerekek tényleges kémiatudását. Szalay Luca egyetemi adjunktus (ELTE TTK Kémia Intézet), a csoport vezetője elmondta: a diákok határozottan jobban kedvelték a receptszerű tanulókísérleteket. Ebből munkatársaival arra következtettek, hogy a 12-13 éves diákok absztrakciós képessége még nem elég fejlett, tehát a kísérlettervezést valószínűleg közvetlen módon is tanítani kell nekik. Erről a módszerről tartott előadást a csoport egyik tagja, Kiss Edina (mestertanár, ELTE TTK Kémia Intézet), aki hangsúlyozta,

a diákok fogékonyabbak a hétköznapi példákon, történeteken keresztül bemutatott kísérletek lebonyolítására, ezek révén könnyebben felismerik az összefüggéseket.

A csoport korábbi szakmódszertani eredményeit a Chemistry Education Research and Practice című folyóiratban publikálta.

Az MTA-ELTE Kutatásalapú Kémiatanítás Kutatócsoport beszámolója:

Új lehetőségek a fizika oktatásában

A nap utolsó beszámolóját Tél Tamás (ELTE TTK Fizika Intézet), az MTA-ELTE Fizika Tanítása Kutatócsoport vezetője és kollégái tartották. A csoport fő céljai közé tartozik a jó gyakorlatok, a felsőfokú fizikatanulmányokra felkészítő kísérleti tankönyvek és tanítási szoftvercsomagok létrehozása, valamint a tehetséggondozás, az egyetemi tanárképzés szakmódszertani fejlesztése és nemzetközi műhelyekbe való bekapcsolása. Fontosnak tartják, hogy a fizika tanítása iskolán kívül (pl. „Science Center”-ekben) is lehetővé váljon.

Gróf Andrea (Karinthy Frigyes Gimnázium, Budapest) elmondta, hogy a tanár kollégák véleménye szerint a modern fizika és a környezetfizika egyes fejezetei különösen alkalmasak a diákok érdeklődésének felkeltésére, ezek módszertani vizsgálata ezért fontos kutatási feladat. Megtudtuk, hogy a "honnan fúj a szél" kérdés megválaszolása elvezet a Föld-forgás fontosságának felismeréséhez, s ezzel a fizika és a földrajz közötti mélyebb kapcsolat megértéséhez. Bemutatta a csoport tavaly elkészített modern csillagászati példatárát, mely nemzetközileg is az első példatár, mely a távoli csillagok körüli bolygók, és ezek kapcsán a Földön kívüli élet lehetőségével kapcsolatos kutatások által felvetett kérdésekre keresi a választ. A következőkben a környezetszennyezéssel kapcsolatos fizikai jelenségek tanításában rejlő új lehetőségeket kívánják felderíteni.

Jenei Péter egyetemi adjunktus (ELTE TTK Fizikai Intézet Anyagfizikai Tanszék) a fizikaoktatásban alkalmazható mozgásszimulációs programokról (FIZIKA, Intellisense) beszélt előadásában. A kinematika témakörében 509 diák részvételével folytatott vizsgálat azt mutatta, hogy a programok segítségével a sebesség és a gyorsulás közti fogalmi különbségek világosabbá váltak. A tanulók készek voltak több feladatot megoldani, gyakorolni, és bátrabban kezdtek hozzá az új feladatok megoldásához is. A programok tehát segíthetnek leküzdeni a fizikaoktatás nehézségeit, így a csoport következő célja, hogy ugyanezt a kísérletet a dinamika témakörében is elvégezze, érintve az erő és a mozgás fogalmát, valamint a Newton-törvényeket.

Az MTA-ELTE Fizika Tanítása Kutatócsoport beszámolója: