Cél a tudományos gondolkodás fejlesztése

Az előadása elején említette a természettudományos szakkörök szervezését. Napjainkban meglehetősen magas a tanulók napi óraszáma. A gyerekek ennek ellenére szívesen látogatják ezeket a foglalkozásokat?

A szakkörökre, melyek a tehetséggondozás részeként működnek, van igény. A természettudományos órák száma nagyon alacsony, viszont ezeken a szakkörökön lehetőség nyílik arra, hogy olyan feladatokkal, kísérletekkel és egyéb tevékenységekkel foglalkozzunk, amelyekre a hagyományos tanórákon nem lenne idő. Ezek a délutáni foglalkozások alkalmat adnak a csoportban elkészített projektek megvalósítására, melyek egy-egy fontosabb természettudományos kérdést boncolgatnak.

Az Önök kutatócsoportja elsősorban biológiával, fizikával, kémiával és fiatalabb korban a környezetismeret, természetismeret tantárgyakkal foglalkozik. A földrajz viszont nem került szóba. Az említett tantárgyakon belül azonban mégis megjelenik, vagy tévedek?

A földrajzot semmiképpen nem szeretnénk kihagyni, de csak szűkebben érintjük. Egy másik szegedi kutatócsoport, a Földrajz Szakmódszertani Kutatócsoport Farsang Andrea vezetésével kifejezetten erre a tantárgyra specializálódott. Természetesen előfordulnak komplex témák, ilyen például a környezetvédelem vagy az egészségnevelés, melyek óhatatlanul kapcsolódnak a természetföldrajz vagy a gazdaságföldrajz témaköréhez. A földrajz tehát mint konkrét tantárgy a mi kutatásunkban nem szerepel, viszont bizonyos elemeit felhasználjuk.

Fontosnak tartják, hogy növekedjen a tanulói aktivitást igénylő tanórai tevékenységek száma. Ez az elképzelés megvalósítható egy 45 perces tanóra keretében?

A foglalkozástervek kidolgozása során arra törekszünk, hogy beilleszthetők legyenek a tanórák menetébe és időkeretébe. Ezért nem elég elkészíteni a foglalkozásterveket, tesztelésük, többszöri kipróbálásuk, hatékonyságuk vizsgálata is fontos. Emellett elengedhetetlen az egyszerű, de korszerű eszközök megléte.

Önök milyen felszereltségű iskolákban végezték a kísérleteket?

A Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája volt az egyik helyszín. Az intézmény SzeReTeD nevű laborja (Szegedi Regionális Természettudományos Diáklabor) optimálisnak bizonyult a kísérletezésre. Lényegesnek tartjuk azonban, hogy minél több iskolában sikerüljön megteremteni a megfelelő körülményeket, a felhasznált anyagok és a biztonságtechnika szempontjából egyaránt.

Példaként említették a finnek oktatástechnológiáját. Hazánkban túl nagy átalakulásra van szükség ahhoz, hogy megvalósuljon egy hasonló rendszer?

Finnországban más a tananyag szervezése, más oktatási módszereket alkalmaznak. Jobban előtérbe kerül a kooperáció, a problémamegoldáson alapuló tanulás és a projektmunka. Ahhoz, hogy ez nálunk is hangsúlyosabb legyen, át kellene alakítanunk a tantervet, a vizsgakövetelményeket, és fejlesztenünk kellene az oktatás módszereit, feltételeit. Ez egy soktényezős dolog. Kutatásunk segítségével rá tudunk világítani a működő folyamatokra, a változáshoz módszertani anyagok kidolgozásával, kipróbálásával, tanár-továbbképzésekkel és a tanárképzés fejlesztésével tudunk hozzájárulni.

Említették, hogy már az óvodában fontos a tudományos gondolkodás megalapozása. Mondana erre konkrét példát?

Mi elsősorban az iskolás korosztállyal foglalkozunk, de számos tanulmányban tesznek említést a tudományos gondolkodás óvodában történő megalapozásáról. Minél kisebbek a gyerekek, annál kíváncsibbak, rengeteg jelenség foglalkoztatja őket, így az érdeklődésük könnyen felkelthető. Ez az egyik legfontosabb tényező, ebből érdemes kiindulnunk. Fontos, hogy átgondoljuk, mi mindent mutathatunk nekik, ami később elvezethet a természettudományokhoz. Példaként tudom említeni a környezeti jelenségek, például az időjárás változásának megfigyelését vagy egyszerű vizsgálatok elvégzését. Ezek segítenek megérteni az őket körülvevő környezetben zajló változások okait, és előkészítik a tudományos ismeretszerzés készségeinek elsajátítását.

Munkatársaik beszéltek a szakgimnáziumokban oktatott komplex természettudomány tantárgy oktatásáról. Az Önök kutatása hasonló vagy ettől teljesen eltérő?

Kutatócsoportunk céljai között nem szerepel a szakgimnáziumokban jelenleg oktatott integrált tantárgy fejlesztése. Mi a gondolkodásfejlesztés lehetőségeire dolgozunk ki olyan feladatokat, tevékenységeket, amelyek beépíthetők a tanórai munkába. Az egyes diszciplínákhoz szorosabban kapcsolódó témák mellett azonban igyekszünk olyanokat is választani, amelyekben több tantárgy kapcsolatba hozható egymással.

Említették, hogy kutatásukhoz számos tanulmány kötődik. Ezek a publikációik várhatóan mikor jelennek meg?

Folyamatosan dolgozunk rajtuk, és reméljük, hogy a következő konferencián már megjelent, illetve megjelenés alatt álló publikációk formájában tudjuk eredményeinket bemutatni