Nemzetközi díjat nyert az MTA-SZTE Természettudományok Tanítása Kutatócsoport

Talán nem véletlen, hogy az oktatási csodaként emlegetett Finnország függetlenségét többek közt egy oktatási pályázat kiírásával ünnepli. Mit lehet tudni a pályázat meghirdetőjéről és magáról a StarT projektről?

Korom Erzsébet

A finnországi LUMA Központot (LUMA Centre Finland) 2003-ban hozták létre a Helsinki Egyetemen azzal a céllal, hogy népszerűsítse és támogassa a természettudományok, a matematika és az informatika tanítását, valamint kapcsolatokat építsen ki az oktatási intézmények és az ipari szereplők között. Később további központokat hoztak létre Finnország különböző egyetemein.

A StarT projekt egy nemzetközi viszonylatban is jelentős, több ezer tanárt, diákot, oktatással foglalkozó szakembert megmozgató kezdeményezés. Célja egy új, interdiszciplináris és a tanulóközösségeken belüli aktív együttműködésre alapozott gondolkodásmód meghonosítása, amely a projektalapú tanulást hangsúlyozza. A StarT ötvözi a kutatásalapú, az integratív és a jelenségalapú tanulást. Elősegíti a modern technológia, valamint az iskolán kívüli egyéb tanulási környezetek bevonását a tanulási folyamatba, az alkalmazott kreatív módszerek és a gyerekek fantáziáját megmozgató témák révén támogatja a diákok – kiemelten a lányok – érdeklődésének felkeltését a természettudományok és a A finnországi díjátadón készült felvétel itt nézhető meg. A magyar kutatók eredményének ismertetése 22:10-től látható.matematika iránt.

Két kategóriában és öt korcsoportban lehetett pályázni a kijelölt időszakban 2016. májusa, illetve 2017. februárja között megvalósult projektekkel, illetve jó gyakorlatokkal. A projekttémák szabadon választhatóak voltak, de kapcsolódniuk kellett a megadott hét témakör - Mindennapi matematika; Egészséges életvitel; Természet és környezet; Programozás és robotika, A minket körülvevő technológia; Csillagok és az űr; Mobil játékok 6–12 éveseknek - valamelyikéhez.

Milyen módszertani elvárásoknak kellett a benyújtott projekteknek, illetve jó gyakorlatoknak megfelelniük?

A projektek tervezésénél fontos volt, hogy interdiszciplinárisak legyenek, megvalósuljon az oktatási intézményen belüli, illetve az intézmények közötti kooperáció, valamint az intézményhez kapcsolódó szereplőkkel való együttműködés. A pályázathoz minden projektről projektnaplót és kisfilmet kellett készíteni.

A pályázatokat a StarT zsűrije értékelte, továbbá a kiválasztott legjobb 10-10 projekt, illetve jó gyakorlat feltöltött videóira a közönség is leadhatta szavazatát, aminek alapján a szakmai díjak mellett mindkét kategóriában közönségdíjat is kiadtak. Mik voltak a szakmai értékelés szempontjai?

A jól körvonalazható cél, az egységes és átfogó megvalósítás, az érthetőség általános kritériumai mellett kiemelt szempont volt a kreativitás, az innovatív ötletek megvalósítása, a tantárgyköziség lehetőségeinek kihasználása, a csapatmunka és az együttműködés, valamint a tanulók reflexiói. Ki kellett emelniük, hogy mit tanultak a projekt során, és véleményük szerint mennyire voltak sikeresek. A gyerekek látható lelkesedése, izgatottsága és a pozitív légkör is külön szempontként jelent meg az értékelésben.

A pályázaton több projekttel indultak, amelyek közül kettőt is a legjobb 10 közé választottak: az oktatási projektek kategóriájában a „Gesztenye matematikája”, a jó gyakorlatok kategóriájában pedig a „Természettudományos vásár – Projektek nagyító alatt” elnevezésű munkájukat.

Összesen hat projekttel pályáztunk, melyek az óvodától a középiskoláig terjedő teljes időszakot átfogják, valamint egy jó gyakorlattal. A „Gesztenye matematikája” projekt a kisteleki Szivárvány Óvodában valósult meg 25 négy-öt éves gyermek részvételével, Virágné Szűcs Éva vezetésével. Alapvetően a matematika köré szerveződött, de az elemi számolási készség fejlesztésén túl számos más területhez – az anyanyelvhez, a természetismerethez, a mozgáshoz, a zenéhez, a rajzhoz és a kézművességhez – is kapcsolódott.

A díjnyertes „Természettudományos vásár – Projektek nagyító alatt” jó gyakorlatunkon a résztvevők és az érdeklődők részletesen megismerhették a hat projektet. A projekteket vezető tanárok és diákjaik mutatták be munkájukat, és a projektek témájához kapcsolódó interaktív feladatokkal várták a résztvevőket. A rendezvényen összekapcsolódott a gyakorló tanárok, a tanárképzésben dolgozó egyetemi oktatók és a tanárjelöltek munkája, ezenkívül számos érdeklődő (pedagógus, diák, szülő) is részt vett a programon. A „Természettudományos vásár” különlegessége, hogy lehetőséget adott arra, hogy a pedagógusok és diákok egymástól tanuljanak, ötleteket, inspirációt kapjanak. A vásár része volt egy hetedik projekt is, amit tanárjelöltek valósítottak meg, az ő feladatuk a projektmódszer megismerése volt: tanárokkal és diákokkal beszélgethettek arról, hogyan zajlik egy projekt megvalósítása a gyakorlatban, milyen szervezési feladatok adódnak, mit tanulnak belőle a diákok.

Nagyon örülünk, hogy a vásár díjat nyert, hiszen ebben benne van mind a hat projektünknek, a hallgatók projektjének és az egész csapat munkájának az elismerése.

Kutatócsoportjuk a Magyar Tudományos Akadémia 2016 őszén indult Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programja keretében tevékenykedik, amelynek célja a szakmódszertan tudományos bizonyítékokra alapozott megújítása. Mennyiben járult hozzá a sikerükhöz az MTA stratégiai programjának támogatása?

Az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programja lehetővé teszi, hogy a szakmódszertani kutató és fejlesztő munkában együtt dolgozzanak kutatók és gyakorló pedagógusok, szoros együttműködés alakuljon ki a tanárképzés és az iskolák között. A StarT pályázatra küldött projektjeink a kutatócsoportunk partneriskoláiban zajlottak, a projektvezetők között tanító, általános és középiskolai tanár, valamint a tanárképzésben dolgozó szakmódszertanos kolléga is van, mindannyian aktív tagjai a kutatócsoportnak. A StarT pályázat kapcsán a szakmai munka koordinálásában, a természettudományos vásár megrendezésében kutatócsoportunk vállalta a vezető szerepet. A két óvodai projekt koordinálásába bekapcsolódott az SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoport is.

Ön a 2015-ös PISA-felmérést értékelő, az Akadémián ez év februárjában rendezett konferencián a természettudományok műveltségterületet elemezte. A magyar diákok gyengébb teljesítménye a területen közismert. Hogyan lehetne javítani az eredményeken?

Az eredmények javításához fontos, hogy a tanulók ne csak memorizálják a tananyagot – ami a magyar diákok tanulási stratégiáira erősen jellemző –, hanem megértsék az alapfogalmakat, összefüggéseket, többféle szituációban találkozzanak az egyes tartalmakkal, és a tananyag feldolgozása fejlessze a gondolkodási, kutatási készségeiket. Fontos, hogy a tárgyi tudás mellett a természettudományról való tudásuk – vagyis mindaz az ismeret, ami a kutatásmódszertannal, a kísérletek tervezésével, az adatok értékelésével, a következtetések levonásával kapcsolatos – is bővüljön. Ehhez az oktatási módszerek megújítása, fejlesztése szükséges. A különböző, tanulói aktivitásra alapozott módszerek (pl. a problémaalapú, a kutatásalapú vagy a projektalapú tanulás), amelyek népszerűsítését a StarT is hangsúlyozza, lehetővé teszik, hogy a diákok aktív részesei legyenek a megismerésnek, átéljék a tudásalkotás, felfedezés örömét. Minél több alkalomra lenne szükség, hogy a diákok problémákat, kérdéseket vethessenek fel, vitázzanak, megoldásokat keressenek, vizsgálatokat, kísérleteket tervezzenek és valósítsanak meg. A tevékenységekre alapozott tanulás különösen fontos kisiskoláskorban.

Ugyanakkor a jó PISA-eredményeket produkáló országok – pl. Finnország – diákjai körében is tapasztalható a természettudományokkal szemben megmutatkozó csökkenő érdeklődés – a pályázatot kiíró LUMA Központ egyik célkitűzése is éppen e tendencia visszaszorítása. Miben látja e jelenség okát?

A természettudományos tantárgyak tananyaga már az általános iskolában, gyakran az alsó tagozaton is túl absztrakt. A tanulók nehezen vagy egyáltalán nem tudják megteremteni a kapcsolatot az iskolában tanultak és a hétköznapi jelenségek között. A nagy mennyiségű tananyag feldolgozásában az információátadó tanítás, a frontális módszerek dominálnak, amelyek többnyire passzív befogadó szerepbe kényszerítik a diákokat. Az érdeklődés felkeltéséhez és megtartásához élményekre, tapasztalatokra, a világ megismerésében való aktív közreműködésre van szükség. Mindezt támogathatják a tanulók által végzett megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek, projektek.

A nemzetközi elismerés eddigi munkájuk eredményességének visszaigazolása is. Hogyan összegezné tapasztalataikat, és mik a további terveik?

Kutatócsoportunkban a négyéves kutatási programban olyan feladatokat és foglalkozásterveket dolgozunk ki, amelyek beilleszthetők a tanórák menetébe, és a tananyag tartalmán keresztül segítik a természettudományok tanulásához fontos gondolkodási műveletek elsajátítását, fejlődését. A tanári segédanyagok, módszertani ajánlások révén szeretnénk elérni, hogy a pedagógusok tudatosabban foglalkozzanak a gondolkodásfejlesztéssel, és próbáljanak ki új módszereket, nagyobb teret engedve az aktív tanulásnak. A StarT pályázatra készült projektek megvalósítása, a kisfilmek és a projektnaplók elkészítése fél éven át zajlott. A részt vevő kollégákat összekovácsolta ez a munka, nagyon sok tapasztalatot gyűjtöttünk, amit a kutatócsoport terveinek megvalósításában jól tudunk kamatoztatni. A StarT pályázatra készült projektek és a vásár eredményeit, tapasztalatait publikációk formájában szeretnénk közreadni.

A projektek és a díjnyertes jó gyakorlat ismertetője, anyagai angol és magyar nyelven elérhetőek az MTA-SZTE Természettudományok Tanítása Kutatócsoport honlapján.