A természettudományok tanításának megújítását sürgették az MTA oktatási konferenciáján

„A tudomány hihetetlenül gyorsan fejlődik. Kilencévente megduplázódik az emberi tudás. Új paradigmák jelennek meg, új módszerek születnek, új szemléletek terjednek el. Ezért az MTA kötelezettsége, hogy időről időre átgondolja, miként jelenhetnek meg az új eredmények, a változások, az új tudományterületek az oktatásban” – mondta Lovász László, az MTA elnöke a június 15-én megrendezett, Természettudományok újragondolva című konferencián.

A kihívásra szerinte az lehet a megfelelő válasz, ha az oktatás a tudományos módszerek megismertetését próbálja meg elérni, hiszen a módszerek lényegének megismerése vezet el a megértéshez.

Ez segít abban is, hogy a fiatalok később, immár felnőttként meg tudják különböztetni a tudományt az áltudományoktól. Lovász László fontosnak nevezte továbbá, hogy a diákok tudása integrált legyen, egységben lássák a természettudományokat – biológiát tanulva például ismerjék annak kémiai alapjait is. Az MTA elnöke szerint ehhez azonban még nem áll rendelkezésre sem megfelelő módszertan, sem kellő számú, megfelelő képzettségű tanár. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az oktatás kérdéseiről szóló tudományos és szakmai alapú kötetlen eszmecserét továbbiak követik majd.

A tanácskozás előadói a közoktatás egészének, azon belül pedig a természettudományos tantárgyak oktatásának megújítását sürgették Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

Palkovics László akadémikus, oktatásért felelős államtitkár szerint arra a kérdésre, hogy mit tanítsanak az iskolában, milyen tudásra van szükség a jövőben, nem lehet pontos választ adni.

Ami biztos, hogy egyre nő az igény a diplomás, jó problémamegoldó képességű munkaerő iránt.

A célok között említette az egyetemi alapkutatásokra fordított források további növelését. Mint elmondta, a kormányzati szándék az, hogy ez az összeg a jelenlegi évi 12 milliárdról 21 milliárd forintra emelkedjen. Palkovics László szerint a doktori képzés szerkezetét is át kell alakítani, és el kell érni, hogy a mostaninál többen jelentkezzenek műszaki, matematikai, természettudományos szakokra. Ez azért nagyon fontos, mert jelenleg csupán a hallgatók mintegy 25 százaléka végez műszaki, informatikai vagy természettudományos területen, ami nem elégíti ki a magyar gazdaság igényeit. Az államtitkár kiemelte, a szükséges változtatásokat úgy kell elvégezni, hogy közben az oktatás rendszerére egységes egészként tekintsenek a szakemberek és döntéshozók.

A matematika oktatásának problémáit összegezte az MTA Matematikai Közoktatási Munkabizottságának felmérését ismertetve Laczkovich Miklós akadémikus. A körülbelül 4200 pedagógus válaszai alapján Laczkovich Miklós előadásakészített elemzés főbb megállapításai közül kiemelte az absztrakció túl korai életkorban való bevezetésének problémáját, a matematikaórák számának drasztikus csökkenését, valamint azt, hogy nincsen elég idő a megszerzett tudás elmélyítését segítő gyakorlásra. Szerinte gyökeres fordulatra van szükség a közoktatásban, a Köznevelési kerekasztalnak pedig el kell készítenie mind az azonnali tennivalók, mind a hosszú távú feladatok listáját.

Az akadémikus az azonnali cselekvést igénylő tennivalók között említette a tantárgyak oktatásával kapcsolatos eszközjegyzék újbóli bevezetését, a szabad tankönyvválasztás lehetőségét, a tanári óraszám csökkentését, illetve a szaktanácsadói rendszer visszaállítását.

Patkós András Patkós András előadásaakadémikus, az MTA szakmódszertani programjának vezetője arról beszélt, hogy nemcsak a szerényebb képességű, rosszul tanuló gyermekeknek kell a támogatás, hanem a tehetséges, jó eredményeket elérő diákoknak is.

„Fokozatokat kell kialakítani, hogy a gyermek a tehetségének és érdeklődésének megfelelő, differenciált oktatást kapjon” – mondta.

Szerinte erre nem csupán az általa művelt tudományág, a fizika tanításában van szükség, hanem a rokon tárgyak esetében is. Fontosnak nevezte még a kiscsoportos oktatás feltételeinek megteremtését, és arra figyelmeztetett, hogy a természet törvényeit nem lehet hamis módon, túlságosan leegyszerűsítve átadni a gyermekeknek.

Minél többen legyenek tisztában azzal, hogy a genom működését, így egészségüket számtalan, a kutatók által epigenetikai hatásnak nevezett tényező befolyásolhatja.

Ilyen epigenetikai hatásként említette például a táplálkozást, a mozgást, a dohányzást, az alvás mennyiségét, illetve a stresszt.

A természettudományok tanításának problémáját nem lehet megoldani a közoktatás átfogó fejlesztése nélkül – mondta Csapó Benő, az Csapó Benő előadásaMTA doktora, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottság tagja. Szerinte a megoldás egyik eleme egy egységes természettudományos tantárgy oktatása az óvodától az érettségiig.

A további feladatok között említette, hogy átfogóan újítsák meg a természettudomány tanításának módszertanát, ezzel együtt pedig terjedjen el a kutatásalapú természettudomány-oktatás.

Csapó Benő szerint a kötelező érettségi tárgyak egyikének a természettudománynak kellene lennie, és stratégiai célnak nevezte azt is, hogy szerezzen minden magyar fiatal érettségi bizonyítványt. A pedagógusképzésről szólva szintén annak átfogó megújítását sürgette. Úgy vélte, ennek keretében előtérbe kell helyezni a természettudományos képzést.

„A természettudomány gondolkodásmód” – mondta Csépe Valéria akadémikus, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottság elnöke. Arra a kérdésre, hogy más-e a természettudomány, mint a többi műveltségterület, igennel válaszolt, de hozzátette, hogy nem létezhet a többi nélkül. A tanácskozáson készült további képekMint elmondta, a magyar iskolákban a természettudomány tanítása még mindig tanóra- és tankönyvalapú. Ha ehhez ragaszkodunk, akkor minőségi elvárásoknak is meg kell felelni.

Ugyanakkor létezik egy másik, hipotéziseket felállító, kísérletező, következtetéseket levonó, kutatásalapú természettudomány-tanítás, bár – mint fogalmazott – ez a nehezebb.

Csépe Valéria felhívta a figyelmet az infokommunikációs Csépe Valéria előadásatechnológia használatában rejlő lehetőségekre is. Szerinte az ilyen eszközökkel létrehozott virtuális világ, a szemléltetési lehetőségek bővülése a diákok motivációjának egyik fő forrása lehet.