Ablak bezárása X

Eötvös 2020+: az Akadémia nagyot lépett a Kormány innovációs céljainak támogatásában

Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program

„A tudás kulcsa a kiváló minőségű oktatás” – Beszélgetés Ritva Takkinennel a 2017-es budapesti World Federation of the Deaf (WFD) konferenciáról

2017. november 9–10-én rendezték meg Budapesten a Siketek Világszövetségének 3. nemzetközi konferenciáját, amelyen többek között a siket gyerekek bilingvális és multilingvális oktatásáról, annak hazánkban történő bevezetéséről, valamint a hallássérültek munkaerőpiacon történő elhelyezkedéséről hangzottak el előadások. A rendezvényt követően Ritva Takkinen, a Jyväskyläi Egyetem oktatója válaszolt az mta.hu kérdéseire, aki maga is az előadók között szerepelt.

2018. június 28.

„A tudás kulcsa a kiváló minőségű oktatás”

Beszélgetés Ritva Takkinennel a 2017-es budapesti World Federation of the Deaf (WFD) -konferenciáról

2017. november 9–10-én rendezték meg Budapesten a Siketek Világszövetségének 3. nemzetközi konferenciáját, amelyen többek között a siket gyerekek bilingvális és multilingvális oktatásáról, annak hazánkban történő bevezetéséről, valamint a hallássérültek munkaerőpiacon történő elhelyezkedéséről hangzottak el előadások. A rendezvényt követően Ritva Takkinen, a Jyväskyläi Egyetem oktatója válaszolt az mta.hu kérdéseire, aki maga is az előadók között szerepelt.

Professzor asszony, Ön értékelte az MTA-NYTI NyelvEsély Szakmódszertani Kutatócsoport munkáját. Kérem, ismertesse az eddigi eredményeiket.

A kutatócsoport nagyon aktív évet tudhat maga mögött. Az elméleti háttéranyag segítségével próbált minél jobb módszereket kidolgozni és olyan jó gyakorlatokat gyűjteni és tervezni, amelyek segítségével a lehető legjobban fejleszthető a siket gyermekek bilingvális és multilingvális oktatása. Felvette a kapcsolatot olyan speciális iskolákkal, amelyekben siket gyerekekkel foglalkoznak, valamint interjúkat készített tanárokkal és siket gyermekek szüleivel. A kutatócsoport olyan értékelő eszközöket szeretne kidolgozni, amelyekkel nyomon követhető a siket gyermekek nyelvelsajátítása, tanulási készségeik fejlődése, ezért elkezdte az erre alkalmas mérési módszerek, mérőeszközök fejlesztését, valamint a digitális szótár bővítését oktatási célú jelkinccsel. Jelnyelvi meseversenyt rendezett siket gyermekek számára, továbbá létrehozott egy online platformot is a felmerülő kérdések megvitatására.

Általában milyen a magyar siket gyermekek szociokulturális háttere?

A siketek többsége (több mint 90%-a világszerte) halló szülők gyermekeként születik, vagyis az édesanya és édesapa nem ismeri a jelnyelvet, nem tudja, milyen siketként élni, és nem ismeri a siket kultúrát és közösséget. Ha a szülők nem kapnak megfelelő tájékoztatást a siketek nyelvi és kulturális beilleszkedésével kapcsolatban, vagy nem kezdik el maguk is elsajátítani a jelnyelvet, siket gyermekeik sem jutnak hozzá időben a szükséges nyelvi inputhoz. Amikor elkezdenek iskolába járni, nyelvi képességeik még nem érik el azt a szintet, mint a halló gyermekekéi. Éppen ezért a siketek gyermekei, akik már egészen kicsi koruktól fogva jelnyelven kommunikálnak a szüleikkel, az iskolakezdéskor felkészültebbnek számítanak.

Milyen benyomásokat szerzett a Magyarországon lezajlott WFD-konferenciáról?

A konferencia célja elsősorban az volt, hogy tájékoztatást adjon a siket közösség tapasztalatairól és lehetőségeiről, a jelnyelvekről, a multilingvális oktatásról, valamint a siketek munkalehetőségeiről. Ez az esemény azért is volt fontos, mert az előadók között a téma sok olyan szakértője is jelen volt, aki maga is siketként él halló környezetben. Voltak halló kutatók is, akik a konferencia témájához kapcsolódó eredményeiket mutatták be. Úgy vélem, a konferencia nagyszerű lehetőség volt, hogy újabb információkhoz jutva bővüljenek ismereteink a siket társadalomról.

Jelenleg milyen lehetőségeket kínál a magyar oktatás a siket gyerekeknek és családjaiknak?

A világ számos országában hasonló a helyzet: a legtöbb halló szülő nem kezd el jelnyelvet tanulni, és nem használja azt siket gyermekével. A hallókészülékkel való hallás minőségétől függően a beszédértés szintje sokféle lehet, de a siket gyerekek egy részének nincsenek meg a megfelelő nyelvi képességei az iskolakezdés idején. A jelnyelv széles körű használata az oktatásban sok helyen nem valósul meg, hiszen az iskolák többségében az orális módszert alkalmazzák, ami a beszélt nyelven alapul. Ez nem biztosítja, hogy a siket gyerekek jó tanulmányi eredményeket érjenek el. A nem megfelelő alapfokú oktatás után pedig a felsőoktatásba sincs lehetőségük belépni.

Miért olyan fontos a jelnyelv és a bilingvális oktatás?

Egy nagyothalló vagy siket személy számára a vizuális formában megjelenő jelnyelv teszi lehetővé, hogy az iskolában hozzájusson a szükséges tudáshoz. Azonban a jelnyelv kisebbségi nyelv, ezért fontos, hogy minden olyan egyén, aki kisebbségi nyelvet használ (köztük a jelnyelvvel kommunikáló személyek is), amennyire csak lehet, megtanulja a többség által használt nyelvet. A kétnyelvű – jelnyelven és (legalább írott formájában) hangzó nyelven történő – oktatás bevett és hatékonyan működő gyakorlat Svédországban, Hongkongban, az Egyesült Államokban és még számos országban.

Magyarországon milyen nehézségek adódnak a bilingvális oktatás bevezetésével kapcsolatban?

Amikor fejleszteni kívánjuk e csoportok oktatását és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat, a legfőbb akadály gyakran a kisebbségi nyelvekhez, köztük a jelnyelvhez való hozzáállás. A jelnyelvet szerte a világon gyakran alábecsülik, nem tartják nyelvnek, mivel gesztikuláris, vizuális modalitást használ az üzenetek képzéséhez, amihez negatív asszociációk kapcsolódnak. A tanárképzésnek új irányt kell vennie a kétnyelvű oktatás felé. Szükséges lenne, hogy a siketek iskoláiban dolgozó személyzet tudása is folyamatosan frissüljön. Fontos az új tanítási módszerek és eszközök (digitális jelnyelvi tananyag) megjelenése, a tanárok jelnyelvi készsége, valamint a siket alkalmazottak jelenléte, nemcsak a jelnyelv folyamatos gyakorlása, hanem a siket identitástudat erősítése miatt is.

Hogyan lehetne segíteni Magyarországon a siket gyerekek oktatását, majd később elhelyezkedésüket a munkaerőpiacon?

Először is ne késleltessék a siket gyerekek közoktatáson keresztül történő fejlesztését, hiszen a tudás kulcsa a kiváló minőségű oktatás. Mint korábban is említettem, lényegesnek tartom továbbá, hogy a kisebbséghez tartozók ne csak a többség által beszélt nyelvet sajátítsák el, hanem a saját nyelvüket, siketek esetében a jelnyelvet is. A jelnyelvi tolmácsszolgáltatás is fontos az oktatás során, hiszen az biztosítja, hogy a siket személyek ki tudják választani az őket érdeklő képzéseket. A tolmácsszolgáltatás a munka világában szintén elengedhetetlen például találkozók, tárgyalások során.

Hogyan kellene a bilingvális oktatásnak megjelennie az iskolákban és az óvodákban?

Rendkívül fontos, hogy a siket gyerekeknek már egészen kiskorukban lehetőségük nyíljon a jelnyelv gyakorlására. A halló szülőknek jelnyelv-tanfolyamokat kell biztosítani, hogy elsajátítva a jelnyelvet, képesek legyenek azon kommunikálni gyermekeikkel, és így a gyermekek a lehető leghamarabb megtanulják a nyelvet. Természetesen a hallókészüléket használó gyerekek esetében is szorgalmazom a jelnyelv alkalmazását. Fontosnak tartom továbbá, hogy már az óvodában elkezdjék megismertetni a siket gyermekekkel a hangzó nyelvet, gondolok itt az ábécére vagy a szavak tanulására, hiszen ha egy gyerek ismeri a fogalmakat (ebben az esetben jelnyelven), akkor a hangzó nyelvben megjelenő fogalmakat is képes könnyebben elsajátítani. A kétnyelvű oktatásban a tanítás általában mindkét nyelven történik, nem egyidejűleg, hanem először az egyik nyelven, utána a másikon. Természetesen ez függ a hallásállapottól is, attól, mennyire hallja a gyermek a hangzó nyelvet, és hogy a hangzó nyelvet (jelen esetben a magyart) milyen formában közvetítik: csak írott vagy hangzó és írott formában.

A konferencián a tolmácsszolgáltatást is megemlítették.

A tolmácsszolgáltatásnak köszönhetően a siket személyek képesek a társadalom halló tagjaival egyenrangúan tevékenykedni. Némely esetben fontos, hogy a tolmács személyesen legyen jelen, de emellett arra is szükség van, hogy a szolgáltatások megjelenjenek a számítógépeken, mobiltelefonokon (Skype) és az Adobe Connect programokban is.

Milyennek látja jelenleg a siket emberek helyzetét hazánkban?

A siket emberek szerte a világon számos akadályba ütköznek, mind az oktatás, mind a munkaerőpiacon való elhelyezkedés során. Sok munkahelyen nem foglalkoztatnak siket embereket, akkor sem, ha az elvégzendő munka nem igényelné a hangzó nyelv ismeretét. Úgy vélem, mindez Magyarországra is igaz.

Világviszonylatban hol találjuk hazánkat a siketek elfogadását illetően?

Az észak-európai országokban, valamint Észak-Amerikában és Ausztráliában jelnyelven folyik a siketek oktatása, működik a két- és többnyelvűség, és sok siket ember végez egyetemet, de a helyzet még ezekben az országokban, kontinensrészeken sem egyforma. Amennyire tudom, Magyarország kevésbé jár élen a jelnyelvhasználat, illetve a két- és többnyelvűség bevezetésében a siketoktatás különböző képzési szintjein.

Korábban megjelent:

„Társadalmi befogadás a jelnyelven át!”