Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia

Szelényi Károly fotóarchívuma

2023. február 27.

Szelény Károly 80. születésnapja alkalmából fotóarchívumot állított össze Sz. Farkas Aranka.

Az archívum itt megnézhető:

Szelényi Károly fotóarchívum

Szelényi Károly 1943-ban született Budapesten. Már tizenhárom évesen díjat nyert egy ifjúsági fotókiállításon. A mûtárgyfényképezés fogásait a Magyar Nemzeti Galériában mûködô Petrás Istvánnál, a Petzval-díjas Berty Imrénél, a társadalmi kérdéseket vizsgáló felvételeirôl híres „szociofotós” Kálmán Katánál sajátíthatta el. Pályáját ebben a fényképészeti mûfajban kezdte, elsôsorban mûvészeti könyvek illusztrátoraként. A Corvina Kiadó nagy ívû mûvészeti programjának köszönhetôen 20 év fotóanyaga átfogja a múzeumi mûkincsek, egyházi és világi épületek, népmûvészeti alkotások csaknem teljes palettáját. 1966-tól a nyolcvanas évek közepéig volt Szelényi Károly a Corvina Kiadó munkatársa, később pedig a Kossuth Nyomdáé, illetve a nyomdán belül alakult kiadóé (Officina Nova). 1985-től az F. Szelényi Ház, Veszprém, majd a Magyar Képek Kiadó művészeti vezetője. 1970 és 1986 között tanársegédként fotómûvészetet tanított a Moholy-Nagy László Egyetem elôdjén, a Magyar Iparmûvészeti Fôiskolán.

Első önálló fotóalbuma Balaton és vidéke – Táj változó fényben címmel, Keresztury Dezsô verseivel, Közép-Európa legnagyobb tavának eltûnôfélben levô hangulatát ragadja meg a táj és az ember alkotta környezet összhangjában (1978). Ezt számos városportré, illetve magyar tájegységeket bemutató fotóalbum követte hasonló felfogásban. A lefotózott városok sora Pápától Veszprémen, Balatonfüreden, Székesfehérváron, Pécsen, a budapesti Belvároson keresztül Gyöngyösig, Egerig, sôt, Kárpátaljáig terjed.

Kultúrtörténeti, tudományos értéket képviselnek a Magyar Tudományos Akadémia kincseit és épületeit, az Országos Levéltár híres freskóit, Herend porcelánmûvészetét bemutató albumok, melyeket a témák tudós ismerôivel közösen készített. Jelentôs részük nem csupán magyarul, hanem németül, angolul, franciául, olaszul és több más nyelven megjelent.

A koronázási jelvények 1978-ban történô hazatérése után, a Koronabizottság megbízásából, több száz fotóban örökítette meg a Szent Koronát, a koronázási palástot és a többi koronázási jelvényt.

Az elmúlt 20 évben intenzíven foglalkozik a színtan kutatásával. 2012-ben megjelentette a „Színek. A fény tettei és szenvedései. Goethe színtana a mindennapokban” címû könyvét, melynek szövegét saját fotói kísérik. (Németül a lipcsei Seemann kiadó terjeszti.) A könyv a színtan legfontosabb kutatóit és elméleteit ismerteti, s különleges figyelmet szentel J. W. Goethe zsenialitásának, akinek érdemeit a mai napig nem ismeri el a tudományos kutatás. Szelényi színtani kísérleteinek a budapesti Nagyvásárcsarnok a Hungaricum utcában „Szín – Tér” névvel adott helyet, ahol Goethe prizmája és egy óriási tojás segítségével a színtan rejtelmeibe avatódik be a látogató.

Tagja a Mûvészeti Alapnak/MAOE-nak és a Magyar Fotómûvészek Szövetségének, valamint az MTA Széchenyi Irodalmi és Mûvészeti Akadémiának.