A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia a család kérésére fájdalommal tudatja, hogy alapító tagja, Görgey Gábor Kossuth-díjas író, a Magyar Köztársaság egykori kulturális minisztere hosszan tartó betegség után 2022. április 11-én, életének 93. évében elhunyt.

Temetése az Óbudai temetőben 2022. május 13-án 14 órakor lesz,
gyászmise a Szent István Bazilikában május 14-én 13 óra 30-kor.

A gyászjelentés elolvasható itt.

Fotó: MTI/Czimbal Gyula

Diákkorától jelentek meg versei a Vigilia című folyóiratban. 1948–49-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán német–angol szakon tanult, majd politikai okból eltávolították. 1950-ben a Nemzeti Színházban statisztált és epizódszerepeket játszott. 1951-ben származása miatt kitelepítették, 1952-ben elvitték munkaszolgálatra, 1954-ben térhetett vissza Budapestre. 1955-ig hivatalsegédként dolgozott, 1956-ban üzemi színjátszó-csoportokat vezetett. 1959-től 1994-ig a Magyar Nemzet munkatársa, 1961 és 1969 között a Pannónia Filmstúdió dramaturgja, 1982-től 1988-ig a Szegedi Nemzeti Színház irodalmi vezetője. 1992 és 1998 között a Magyar Írószövetség elnökségi tagja. 1994-től 1997-ig a Magyar Televízió művészeti vezetője. 1994-ben megválasztották a Magyar PEN Club alelnökének. 2001-től 2010-ig a Magyar PEN elnöke. 2000-től a Bibó István Közéleti Társaság alapító tagja és alelnöke. 2002–2003-ban kulturális miniszter. 2004- ig a miniszterelnök kulturális főtanácsadója.

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja, 2000-től a European Academy of Sciences and Arts tagja.

F. m.: Verseskötetei – Füst és fény, 1956; Délkör, 1963; Köszönöm jól, 1970; Légifolyosó, 1977; Nők szigete, 1990; Eszkimó nyár, 1993, Alkatrészhullás, 2009. Színdarabok – Első drámáját, az 1968-ban bemutatott Komámasszony, hol a stukker? címűt, világszerte számos színházban előadták. 1983-ban bemutatott Galopp a Vérmezőn című drámájában a kitelepítés témáját dolgozza föl. Drámakötetei – Alacsony az Ararát, 1971; Lilla, Cápák, Nyugalom, 1976; Fejek Ferdinándnak, 1982; Galopp a vérmezőn, 1987; Rokokó háború, 2003; Tükörjáték, 2003; Görgey, 2012. Prózai művei – Utolsó jelentés Atlantiszról, ötkötetes regényciklus, 1988–2000. Adria szirénje (regény), 2000 (az Év könyve); A kivégzés éjszakája (regény), 2015. Waterloo kellős közepén című tárcagyűjteménye a rendszerváltás krónikája, 1994; a Tiszta ország (analízis a demokráciáról), 2002; az Öt arckép élete meghatározó személyiségeinek állít emléket: Kosáry Domokosnak, Vas Istvánnak, Pilinszky Jánosnak, Darvas Ivánnak és Mensáros Lászlónak, 2011. Görgey. Görgey Gábor emlékezése Görgey Artúr születésének 200. évében; Szépmíves, Bp., 2018; Ceterum censeo; Corvina; Bp., 2020

Díjak – 1976: Graves-díj; 1980: József Attila-díj; 1989: Déry Tibor-jutalom; 1985: Pro Arte Budapest; 1995: Magyar Köztársasági Érdemrend középkereszt; 2001: Pro Urbe Budapest; 2005: Pro Renovanda Cultura Hungariae, 2005: Aranytoll, Kogge Ehrenring (D); 2006: Kossuth-díj; 2009: Das Goldene Buch, Ehrenpreis, Lipcsei Könyvvásár; 2010: Magyar Köztársasági Érdemrend, középkereszt a csillaggal; 2014: Szép Ernő-díj, 2017: Radnóti-díj. 2018: Prima Primissima díj

Címlapkép: MTI/Czimbal Gyula