Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia vezetőségének válasza a PADME levelére Jánossy György és Laczkovics László építészek Szentháromság téri épületének megóvása ügyében

2021. december 6.

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia vezetősége 2021. december 5-én nyílt levelet tett közzé, amelyben Jánossy György és Laczkovics László Szentháromság tér 7-8. számú épületének az átalakítása ellen tiltakozik. Az épület tulajdonosa, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány 2021. december 13-án reagált a nyilatkozatra.

Nem szerencsés, hogy a PADME „Kommunikáció” aláírással, tehát valójában névtelen levelet tett közzé a Szentháromság téren tervezett építkezésével kapcsolatban. Mindezt úgy, hogy tevékenysége meghirdetett céljai között szerepel a tudás pártolása és a közös gondolkodás. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagozatvezetői önmaguk és a tagok képviseletében nevükkel jegyezték az állásfoglalást e közérdekű ügyben.

Az akadémiai felhívás egyértelműen mutatja, hogy nem egyes személyek véleményéről, hanem a legszélesebb körű építészeti tudományos egyetértésről van szó. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjainak teljesítménye a nyilvánosság előtt ismert, ezzel szemben a Szentháromság téri építkezés alapjául szolgáló tudáskompetenciák mérésére nincs mód. A Széchenyi Akadémia nem foglalkozhat névtelen levelekkel, de mint a levél megszólítottja véleményét ismét közzé kell tennie.

A PADME azzal indokolja döntését, hogy a helyszínen vissza kívánja állítani a terület organikus fejlődésének folyamatát és a második világháború előtti állapot visszaállításával tartja ezt lehetségesnek. Ez az állítás súlyos tévedés, amelynek alapja egyrészt az „organikus fejlődés” jelentése, másrészt a magyar történelem és e hely történetének hiányos ismerete. Az „organikus fejlődés” kifejezés jelentése csak élőlényekre vonatkoztatva lehet valós, ebben az értelemben, ha egyszer megszakad, akkor vissza nem állítható. Minden más esetben csak metaforikus, tudományos értéke nincs. Az épített környezet struktúráival kapcsolatban éppen ezért a „harmonikus” kifejezést használjuk.

A terület újkori harmonikus fejlődését nem a második világháború, hanem a millennium korának építkezései szakították meg azzal, hogy az alattvaló és az elöljáró archaikus emberi struktúrájára épülő, túlméretezett és élősködő bürokrácia már akkor is anakronisztikus reprezentációjának gigantikus, késő eklektikus palotáit emelték a budai polgárváros addig valóban harmonikus, a szabad polgárok összefogását megjelenítő újkori épített struktúrájába.

Ezek mögött az építkezések mögött olyan súlyosan irreális nemzeti önértékelés volt, amely később nemzeti katasztrófákhoz vezetett. Az épített struktúrák ezt az emberi viselkedési kódot hordozták. A második világháború pusztítása ennek az irreális nemzeti önértékelésnek a következménye volt, az ebből született.

A harmonikus struktúra rehabilitációját tehát éppen a háború utáni építkezések végezték azzal, hogy mindenhol a polgárvárosi léptekhez igazodtak. Ezeket az építkezéseket súlyos történelmietlen csúsztatás a pártállam reprezentációjával összefüggésbe hozni, ellenkezőleg, széleskörű, a pártállammal éppenséggel egyenes derékkal szembenézni képes tudás hozta létre őket.

Jánossy György és Laczkovics László építészek Szentháromság téren álló egykori lakóépülete a pártállammal bátran szembeszálló egyetemes műveltségre alapozott történeti látásmód, építészi, emberi magatartás és kiállás egyik legfontosabb hazai emlékműve. Térrendszere, tömege, arányai és homlokzatai egyszerre idézik a budai polgárváros egykor ezen a helyen álló középkori gótikus és újkori klasszicizáló lakóházainak léptékét és szellemiségét anélkül, hogy a múltban itt állt házak akár egyetlen részletét is szolgai módon másolnák. Az egyedi nemzeti kulturális értéket képviselő épületben, annak értékeit tiszteletben tartó beavatkozással bármilyen tervezett új rendeltetés terei harmonikusan elhelyezhetők. Elpusztítása a budai várban különösen megengedhetetlen, az agresszív tudatlanság és a hozzá nem értés jele, nemzeti kultúránk rombolása.

Maurer Dóra elnök

Ferencz Győző ügyvezető elnök

Haász István osztályelnök, Képző- és Iparművészeti Osztály

Hegedűs D. Géza osztályelnök, Mozgókép- és Színházművészeti Osztály

Imre Flóra osztályelnök, Irodalmi Osztály

Tihanyi László osztályelnök, Zenei Alkotóművészeti Osztály

Winkler Barnabás osztályelnök, Építőművészeti Osztály

Csomay Zsófia vezetőségi tag

Klimó Károly vezetőségi tag

Budapest, 2021. december 21.

***

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia vezetősége nyomatékosan kéri a Döntéshozókat, hogy ne változtassák meg Szentháromság téri volt diplomata lakóház, később Burg Hotel épületének (1014 Budapest, Szentháromság tér 7-8.) eredetileg tervezett külső állapotát.

Az épület képviselje továbbra is Jánossy György és Laczkovics László kortárs építészeknek a modern építészetben a történeti látásmód ritka hitelességgel érvényesített megoldását.

Az épület egyedülálló érték, kulturális bűntény volna elpusztítani.

Az épület építészettörténeti értékeit tiszteletben tartva harmonikusan kialakíthatóak az új rendeltetések terei. Ehhez a feladathoz számos megfelelően képzett építész működik Magyarországon.

Maurer Dóra elnök

Ferencz Győző ügyvezető elnök

Haász István osztályelnök, Képző- és Iparművészeti Osztály

Hegedűs D. Géza osztályelnök, Mozgókép- és Színházművészeti Osztály

Imre Flóra osztályelnök, Irodalmi Osztály

Tihanyi László osztályelnök, Zenei Alkotóművészeti Osztály

Winkler Barnabás osztályelnök, Építőművészeti Osztály

Csomay Zsófia vezetőségi tag

Klimó Károly vezetőségi tag

Budapest, 2021. december 6.