Nemzeti Víztudományi Program

A Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti Víztudományi Programjának szerepe a hazai vízbiztonságban

A Magyar Hidrológiai Társaság Vízminőségi és víztechnológiai Szakosztálya a Fővárosi Vízművek Üzemi Szervezetével közösen 2026. október 7-én rendezte meg a 20. Ivóvízbiztonsági konferenciát a Budapesti Műszaki Egyetem K épületében.

2026. október 8.

A MAVÍZ és Borsányi Mátyás meghívására Sugár Éva, az MTA Nemzeti Víztudományi Program titkára is részt vett a 20. Ivóvízbiztonsági konferencián, ahol előadásában bemutatta a Program struktúráját, eddigi eredményeit és a hazai vízbiztonságban betöltött stratégiai szerepét. A kezdeményezés 2016-ban indult el Lovász László, az MTA korábbi elnökének kezdeményezésére, egyéves átfogó előkészítő munka után. A Program célja a hazai víztudományi kutatások összefogása volt a legégetőbb stratégiai kihívások – köztük a biztonságos ivóvízellátás, a vízminőség-védelem és a fenntartható vízgazdálkodás – mentén.

Az elmúlt években a Program több kiemelt zászlóshajó-projekt tudományos megalapozásában vállalt kulcsszerepet. A Tiszta Ivóvíz Kiválósági Program keretében részletesen vizsgálták a Budapestet ellátó Dunamenti parti szűrésű vízbázisokat, valamint a mikroszennyezők és gyógyszermaradványok jelenlétét. A kutatások a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Programban, valamint a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratóriumban folytatódnak, ahol a Balaton-kutatásoktól kezdve az okosvárosi vízgazdálkodáson át az AI-alapú víz-monitoringig és klímaalkalmazkodási modellekig számos innovatív eredmény született.

A tudományos munkán túl a Program kiemelt hangsúlyt fektet a társadalmi szerepvállalásra és a döntéshozatal szakmai támogatására. Az MTA független szakértői anyagaival és Alkotmánybírósági (AB) szakvéleményeivel közvetlenül segítette a jogszabályalkotást – például az engedély nélküli kutak ivóvízkockázatai vagy a Klímatörvény adaptációs fejezetei kapcsán. A szakmai közösség emellett terepi jó gyakorlatok bemutatásával (mint a miskolci karsztvíz-ultraszűrés vagy a táji vízvisszatartási mintaprojektek) segíti az ágazati tudásmegosztást.

A jövőre nézve az MTA Víztudományi Programja készen áll arra, hogy még szorosabban támogassa a hazai vízügyi ágazatot a legsürgetőbb kihívások kezelésében. A súlyosbodó aszályok és szélsőséges klimatikus hatások elleni védekezésben elengedhetetlen a táji vízvisszatartás és az aszálykár-csökkentő modellek tudományos megalapozása. Az MTA az interdiszciplináris összefogás (ökológia, hidrogeológia, meteorológia, agrárium) és a tudományos hídszerep megerősítésével kíván kiszámítható, adatalapú hátteret biztosítani a hazai vízbiztonság és víziközmű-szektor számára.

Az előadás itt érhető el.