Az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémiával nagyjából egykorú az az ősplatán, amely Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésére mától „a Tudomány Fája” címet viseli.

TOVÁBB

Kovách Imre szociológust, az MTA levelező tagját választotta az MTA új összetételű Doktori Tanácsa a testület elnökévé. A társelnöki posztot Császár Attila Géza kémikus, az MTA levelező tagja tölti be a következő három évben, a titkári feladatokat pedig Salánki Katalin növényvirológus, az MTA doktora látja el.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia 200., tisztújító közgyűlésén elnökké választott Pósfai Mihály mellett Kecskeméti Gábor főtitkár és Kovács Ilona főtitkárhelyettes is megkezdte hároméves megbízatását az 1825-ben alapított intézmény élén. Cikkünkben rövid portré olvasható a három új vezetőről. Velük együtt kezdték meg munkájukat az új alelnökök és elnökségi tagok is.

TOVÁBB

A napjainkban egyre népszerűbb közösségi tudomány személyes élményt, a tudományos munka és gondolkodásmód megtapasztalását nyújtva kapcsolja be a civileket a tudományos kutatások világába. Milyen kulcsszerepet tölthetnek be ebben a könyvtárak? Milyen hazai kezdeményezéseket vagy nemzetközi minták alapján megvalósuló projekteket indítanak vagy koordinálnak könyvtáraink a közösségi tudomány területén? És egyáltalán mennyire újdonság ez a tevékenység a könyvtárak életében? Az Akadémia 200 éves Könyvtárának „Nélkülünk nem megy: A könyvtárak szerepe a közösségi tudományban” című konferenciája ezeket a kérdéseket járta körül.

TOVÁBB

Életének 93. évében, 2026. május 22-én elhunyt Reményi Károly Széchenyi-díjas magyar gépész- és villamosmérnök, energetikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

TOVÁBB

48 fiatal kutató nyert el támogatást a Magyar Tudományos Akadémia által meghirdetett 2026. évi Ifjúsági Nemzetközi Konferencia Tudományos Pályázat (INKP) II. fordulójában. A pályázat fiatal, MTA köztestületi tagsággal rendelkező kutatók külföldi tudományos rendezvényen való aktív részvételét támogatja, hogy segítse jelentős tudományos eredményeik bemutatását.

TOVÁBB

A mesterséges intelligencia az élet minden területén megjelenik, és a folyamat a jövőben várhatóan csak gyorsulni fog. Ez alól a joggyakorlat sem kivétel, ami azonban nemcsak lehetőségeket, hanem veszélyeket is rejthet magában. Ezért a jogtudománynak már most fel kell készülnie az MI támasztotta kihívásokra. E célt szolgálják Szentgáli-Tóth Boldizsárnak, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet tudományos főmunkatársának, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatójának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem megbízott oktatójának és munkatársainak kutatásai, amelyekhez a Lendület Programtól nyertek támogatást.

TOVÁBB

Balogh Balázs, az MTA doktora, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja főigazgatója, a Néprajztudományi Kutatóintézet igazgatója több mint három évtizede kutatja Kalotaszeg történeti néprajzát. Vizsgálatai során feltárta, hogy főként a II. világháború „kettős impériumváltása” időszakában történt események emléke hogyan határozza meg a térség etnikai attitűdjeit mind a mai napig.

TOVÁBB

A korábbi évekhez hasonlóan a Magyar Tudományos Akadémia idén is kiírta az Akadémiai Ifjúsági Díjra vonatkozó pályázatát, így a tudományos élet területén dolgozó, kutatást végző fiatalok eredményeinek elismerésére létrehozott díj 2027-re is elnyerhető.

TOVÁBB

Milyen szerepük volt a könyvtáraknak és a könyvkiadásnak az európai tudós társaságok létrejöttében? Mire ösztönözheti az európai akadémiák és könyvtáraik sokféle története napjaink értelmiségét? Milyen kihívások elé állítják a könyvtárakat az információs technológiák változásai? És hogyan szolgálják a kutató- és szakkönyvtárak napjainkban a tudományt? Az MTA Könyvtár és Információs Központ „Az Akadémia könyvtára vagy a könyvtár Akadémiája?”, valamint „A 21. század modern kutató- és szakkönyvtárai” című nemzetközi konferenciái ezeket a kérdéseket járták körül az Akadémia 200 éves könyvtárának ünnepi hónapja alkalmából.

TOVÁBB