Nemzetközi konferencia a selyemúthálózatról
A paleolit kultúráról és az emberi migrációról, a korai növény- és állatgazdálkodásról, valamint a selyemúthálózatokról és városok fejlődéséről is szó volt azon a tanácskozáson, amelyen több mint kétszáz, a világ különböző részeiről érkezett kutató vett részt a Lanzhou Egyetem, a Dunhuang Akadémia és a Kínai Tudományos Akadémia Tibeti-fennsík Kutatóintézete szervezésében.
Az esemény házigazdái az ANSO, az ATES, az UNESCO pekingi irodája és az MTA voltak. A tanácskozást Hudecz Ferenc angol nyelvű köszöntője köszöntötte Hudecz Ferenc, az MTA természettudományi alelnöke.
A konferencia – amelyen hat párhuzamos szekcióban tartottak az előadásokat – szakmai részét Kínából, Svájcból, Németországból, Pakisztánból, Nagy-Britanniából és Iránból érkező nyolc keynote előadó nyitotta meg.
Az augusztusi konferencia témái között szerepelt egyebek mellett a paleolit kultúra és az emberi migráció, a korai növény- és állatgazdálkodás, a selyemúthálózatok és városok fejlődése, a tudomány és technológia a selyemút mentén, a selyemút népességének genetikai története, a környezet változása és a fenntartható fejlődés a selyemúton. A több mint kétszáz résztvevő – akik között voltak Indiából, Mongóliából, Németországból és az USA-ból érkezők is – mellett Magyarországról az MTA ajánlásával Hoppál Krisztina, az ELTE Római Világ és Távol-Kelet Kutatócsoportjának vezetője, Szilágyi Zsolt, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet Etnológiai Osztályának tudományos főmunkatársa és Pap Melinda, az ELTE BTK Távol-keleti Intézetének és Kínai Tanszékének adjunktusa tartott előadást „A selyemúthálózatok és városok fejlődése” című szekcióban.
