Ablak bezárása X

Eötvös 2020+: az Akadémia nagyot lépett a Kormány innovációs céljainak támogatásában

Nemzetközi szinten kiemelkedő tudományos munka: az MTA új doktorait köszöntötték az Akadémia Székházában

A kutatói pályaív kimagasló állomásaként 98 kutató, köztük 14 nő kapta meg az MTA doktora címet 2018. december 5-én a Magyar Tudományos Akadémián. Lovász László, az MTA elnöke az egyetemeknek azt ajánlotta, hogy a jövőben is alkalmazzák ezt a minőségbiztosítást. Kovács L. Gábor, az MTA Doktori Tanácsának elnöke a doktori cím odaítélésének szakmai hátterét hangsúlyozta.

2018. december 5.

"Önök egy hosszú és embert próbáló folyamat végén, munkájuk megérdemelt gyümölcseként vehetik át az MTA doktora cím elnyerését igazoló oklevelüket. A leghitelesebb megerősítését annak, hogy eddigi tevékenységük jelentős eredeti tudományos eredménnyel gyarapította közös tudáskincsünket. Ezzel pedig hozzájárultak a tudomány további fejlődéséhez" - mondta Lovász László, az MTA elnöke a rangos címet elnyerő kutatókat köszöntve. Mint fogalmazott: a gyorsan változó világban a tudomány egy biztos pontot jelent. Művelőinek pedig közös a felelőssége a tudomány, a tudás értékének megőrzésében, eredményeinek határozott képviseletében. Ehhez a kutatói társadalom összetartására, az egyes tudományterületek összefogására van szükség.

Az alábbi képre kattintva megnézheti az eseményen készült fotóinkat. Galériánk folyamatosan frissül.


Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Lovász László idézte az Akadémia Elnökségének az MTA doktora címről szóló állásfoglalását. Eszerint a Magyar Tudományos Akadémia egyik közfeladata az MTA doktora cím adományozása. Az Akadémia az MTA doktora címet annak a kutatónak adományozhatja, aki tudományos fokozattal rendelkezik, nemzetközi szinten kiemelkedő tudományos munkát folytat, emellett tudományos műhelyt hoz létre, és elősegíti a fiatalok kutatómunkáját.

Az MTA doktora címet nemzeti szinten, egységes alapelvek szerint, de az egyes tudományterületekre jellemző tartalommal, több szűrőn és bizottságon keresztül ítélik oda. A bírálati eljárásban részt vevők kivétel nélkül mind tudományos fokozattal rendelkeznek, többségükben egyetemi tanárok, emellett akadémiai és más kutatóintézetek kutatói és külföldi szakértők.

Lovász László elmondta: az Akadémia ajánlja, hogy egyetemeink is alkalmazzák ezt a minőségbiztosítást. Az MTA mindenképpen szorgalmazza, hogy magasabb szintű kinevezések előtt minden tudományos kutatással komolyan foglalkozó egyetemen vagy kutatóintézetben kerüljön sor a tudományos teljesítmény értékelésére az egyetemtől független, az országos és nemzetközi normákhoz igazodó módon. Enélkül nem biztosítható a tudományos színvonal emelése, de még a szinten tartása sem.

A Magyar Tudományos Akadémia – az 1994. évi XL. törvényben meghatározott közfeladatai között – tudományos minősítési rendszert működtet, melynek keretében a Magyar Tudományos Akadémia doktora, valamint a Magyar Tudományos Akadémia levelező és rendes tagja címet adományoz. Az MTA doktora címre 1995 óta lehet pályázni, a korábbi tudományos minősítési rendszerben megszerzett „tudomány doktora” fokozat egyenértékű az MTA doktora címmel.

Az MTA mindenképpen szorgalmazza, hogy magasabb szintű kinevezések előtt minden tudományos kutatással komolyan foglalkozó egyetemen vagy kutatóintézetben kerüljön sor a tudományos teljesítmény értékelésére az egyetemtől független, az országos és nemzetközi normákhoz igazodó módon. Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az Akadémia Alapszabályának 24. §-a szerint az MTA doktora címet az Akadémia annak ítélheti oda, aki tudományos fokozattal rendelkezik, az általa művelt tudományszakot a tudományos fokozat megszerzése óta is eredeti tudományos eredményekkel gyarapította, tudományszakának mértékadó hazai és nemzetközi tudományos körei előtt ismert és elismert, kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejt ki, tudományos eredményeit pedig doktori műben foglalja össze.

Az MTA doktora cím egyéni kérelem alapján indult doktori eljárás keretében ítélhető oda. A pályázó a doktori cím megszerzése iránti eljárás megindítását a Doktori Szabályzat alapján kérelmezheti.

Kovács L. Gábor, az MTA Doktori Tanácsa elnöke olyan erkölcsi elismerésnek nevezte a doktori címet, amely nem csupán az azt elnyerő kutatóknak, hanem az Akadémiának is fontos.

Kovács L. Gábor Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

"A fő feladat a kutatói minőség hitelesítése egy tiszta, átlátható pályázati folyamat eredményeként" - mondta. Tájékoztatása szerint a 2018. évi november végi állapot szerint 2721 kutató rendelkezik az MTA doktora címmel. Közülük 1685-en 1995 után szerezték meg a címet, 1036-an pedig 1995 előtt nyerték el a tudomány doktora fokozatot.

A tudomány doktorai és az MTA doktorai tudományos osztályonként 2018. novemberben

Az MTA doktora pályázat iránti érdeklődés az elmúlt években növekvő tendenciát mutat.

2016-ban 44 fő, 2017-ben 69 fő, 2018-ban 98 fő pályázó szerezte meg e rangos tudományos címet. Ebben az évben a kitüntetettek között 14 nő és 84 férfi van.

A tudomány doktorai és az MTA doktorai nemek szerint 2018. novemberben

Életkor szerint a 40 és 50 év közöttiek vannak a legtöbben, összesen 44 fő.

Zárszavában Török Ádám főtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy idén 26-an vannak az MTA új doktorai között a 45 év alatti fiatal kutatók. Ez a nyertes pályázói létszám 27%-a. A legfiatalabb címet szerzettek 37 évesek, ők ketten vannak: az agrártudomány és a műszaki tudomány területről. „Az MTA Vezetősége kiemelten kezeli a fiatal kutatók helyzetét. Ezt jelzi például a Fiatalok Tudományos Akadémiájának megszervezése, valamint a fiatal kutatók helyzetéről készült felmérés is." Az MTA doktori címe kapcsán arra emlékeztetett, hogy az Akadémia Közgyűlése májusban új Doktori Szabályzatot fogadott el, amely számos ponton korszerűsíti, egyszerűsíti és átláthatóbbá teszi a pályázati folyamatot. Az új Doktori Szabályzathoz kapcsolódóan az Elnökség elfogadta a Doktori Tanács Eljárási Szabályzatát és Ügyrendjét. Aktualizálják majd a tudományos osztályok doktori ügyrendjét és létrehozzák a Minimumkövetelmények Tárát is.

A tudományos osztályok szerinti megoszlás alapján ebben az évben legtöbben az Orvosi Tudományok Osztályát képviselik (20 fő). Ezt követik a Filozófia és Történettudományok Osztályának kitüntetettjei (13 fő), valamint a Biológiai Tudományok Osztályának új doktorai (12 fő).

A legtöbben – 74-en – egyetemen dolgoznak. Vidéki felsőoktatási intézményből 38-an, budapestiből 36-an szerezték meg a címet. Az akadémiai kutatóhálózatból 16-an, egyéb intézményből pedig 8-an lettek idén az MTA doktorai.

Az MTA új doktorainak névsora és rövid bemutatkozása ide kattintva olvasható.