A Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének állásfoglalása az MTA doktora címről

2018. december 5.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyik közfeladata az MTA doktora cím adományozása. Az Akadémia az MTA doktora címet annak a kutatónak adományozhatja, aki tudományos fokozattal rendelkezik, nemzetközi szinten kiemelkedő tudományos munkát folytat, emellett tudományos műhelyt hoz létre, és elősegíti a fiatalok kutatómunkáját.

Az MTA doktora címet nemzeti szinten, egységes alapelvek szerint, de az egyes tudományterületekre jellemző tartalommal, több szűrőn és bizottságon keresztül ítélik oda. A bírálati eljárásban részt vevők kivétel nélkül mind tudományos fokozattal rendelkeznek, többségükben egyetemi tanárok, emellett akadémiai és más kutatóintézetek kutatói és külföldi szakértők. A cím odaítélési folyamatában átlagosan száz kutató vesz részt (bírálóbizottsági tagok, opponensek, az MTA illetékes tudományos osztályainak tagjai, az MTA Doktori Tanácsának tagjai), ami egyedülálló a magyar tudományos életben.

Ilyen módon az Akadémia független, országosan egységes, magasan kvalifikált szakértők által végzett minőségbiztosítást kínál pályázatokhoz, kinevezésekhez, illetve más, tudománnyal kapcsolatos döntésekhez.

A fent leírt minőségbiztosítási folyamatot az MTA megköveteli a saját tagjainak megválasztása során is, azaz csak az MTA doktora címmel rendelkező tudósok jelölhetők akadémikusnak. Jelenleg 2729-en rendelkeznek az MTA doktora címmel. Hozzávetőlegesen minden huszadik MTA-doktorból lesz az idők során akadémikus.

Az Akadémia ajánlja, hogy egyetemeink is alkalmazzák ezt a minőségbiztosítást, azonban ez részükre nem kötelező. Azt azonban az MTA mindenképpen szorgalmazza, hogy magasabb szintű kinevezések előtt minden tudományos kutatással komolyan foglalkozó egyetemen vagy kutatóintézetben kerüljön sor a tudományos teljesítmény értékelésére az egyetemtől független, az országos és nemzetközi normákhoz igazodó módon. Enélkül nem biztosítható a tudományos színvonal emelése, de még a szinten tartása sem.