Filmklub az Akadémián: Az érdi ősember nyomában

„A filmben bemutatott terület geológiai kutatása igen hosszú és részletes múltra tekint vissza – mondta Kubassek János geográfus, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója. – François Sulpice Beudant francia geológus már 1818-ban járt a budatétényi térségben. Később Lóczy Lajos vezetett számos terepgyakorlatot a sóskúti mészkőbányában 1897–98-ban. Schafarzik Ferenc nevét is ki kell emelni, aki szintén részt vett a térség részletes földtani kutatásában, térképezésében.”

A völgy egy részét mára beépítették, ősrégészeti park kialakítására azonban sajnos a mai napig nem került sor. „Amikor Gáboriné Csánk Veronika és férje, Gábori Miklós feltárták a lelőhelyet, hamar felismerték a felfedezés horderejét és fontosságát is – mondta el Mester Zsolt régész, Gábori Miklós tanítványa, aki maga is sokat dolgozott mesterével és feleségével. – Már akkor felmerült az ötlet, hogy kellene egy bemutatóhely. Azonban éppen akkor építették ki a vértesszőlősi bemutatóhelyet, és nem volt lehetőség egyszerre kettőt építeni. Ennek eshetett áldozatul a Fundoklia-völgy. Ma már nagyon nehéz megtalálni az egykori ásatások nyomait.”

Kobaltas Trailer from Gauder Áron on Vimeo.

Az érdi feltárásokat egy monográfia dolgozza fel (Gáboriné Csánk Veronika: La station du Paléolithique moyen d' Érd – Hongrie. Budapest: Akadémiai, 1968). „A kötet fogalommá vált az európai ősrégészetben, különösen a középső paleolitikum vonatkozásában, annak is köszönhetően, hogy franciául jelent meg. Abban az időben a terület szaknyelve a francia volt, így nemzetközi szinten is sokakhoz eljutott – emelte ki Mester Zsolt. – Elsősorban a módszertani értékei miatt lett alapmű. A kor legjobb magyarországi szakemberei dolgoztak az egyes szakterületeken. Kriván Pál elemezte az üledékeket, a rétegsort, Kretzoi Miklós dolgozta fel az állatcsont-, Stiber József a faszénanyagot. A filmben is végigkövetett, a leletek eredetét kutató »nyomozás« tényleg a legjobb kezekben volt abban az időben.”

Különleges lelőhely

„Vera néni mesélte, mennyire különlegesnek számított a feltárás helyszíne és a feltárt állati csontok szituációja. Rengeteget törték a fejüket azon, hogy mit keres ott az a rengeteg barlangi medve, ha a környéken nincs is barlang. Gondolták, az ember keze lehet a dologban…” – emlékezett vissza Mester Zsolt.

Mester Zsolt régész mta.hu/Szigeti Tamás

Emberi csontok azonban nem kerültek elő. „Kretzoi Miklós ötlete volt, hogy a megtalált állati csontokból lehetne kiolvasni a vadászatokra vonatkozó adatokat. Ezekből tudhatjuk meg, hogy mikor járt itt az ősember, hogyan ejtette el, hogyan dolgozta fel, hogyan tárolta a zsákmányát, és mennyi húst evett meg belőle.”

1962–63-ban kezdődtek a feltárások, 1968-ban jelent meg a monográfia. Kubassek János szerint az akkori kiadói viszonyokat is figyelembe véve példaértékűnek számított. „Francia nyelven eljutott a világ számos műhelyébe, orientációs pont lett. A szerzők sokfelé kaptak meghívást Európába, Közép-Ázsiába. A hazai régészetnek rangot és presztízst adott. A monográfiára ma is hivatkoznak” – fűzte hozzá a múzeumigazgató „Egy pár évvel később megjelent az ásatás részletes ismertetése a Olvassa el az 1971-ben megjelent tanulmányt!Budapest régiségei című folyóiratban. A hazai köztudatban ennek ellenére nem hagyott akkora nyomot” – mondta Mester Zsolt.

Az, hogy Az érdi ősemberrel Sipos György diorámáin keresztül az érdi Magyar Földrajzi Múzeumban találkozhat.emberi csontokat nem találtak, nem jelenti azt, hogy nem lehetnek lelőhelyek a környéken. „Három nagyon fontos feltétele van az emberi megtelepedés tartósságának: a víz, a táplálék és a lakóhely. Víz lehetett a Fundoklia-völgyben, hiszen vízi eredetű a képződése. A táplálékot az elejtett zsákmány bizonyítja, és a lakóhely is adott volt – mondta Kubassek János. – Az akkori emberek egy nagyobb territóriumon belül mozogtak. Ezen a környéken nagy valószínűséggel további tanyahelyeik lehetnek, amelyek talán majd előkerülnek.”

Kubassek János geográfus mta.hu/Szigeti Tamás

Régészeti módszerek

Az 1960-as évek óta a régészetben a feltárási módszerek rengeteget változtak. „A kormeghatározás terén rengeteg új megoldás van. A filmben is emlegetett radiokarbon Érden az alkalmazott abszolút kormeghatározási módszer volt. Abban az időben a C14-es kormeghatározáson kívül nem is jöhetett más szóba. Ezek a mérések nagyjából 15 évvel korábban indultak el Európában, 1947-ben találták fel, maga a módszer is friss volt, 1950-től kezdtek el régészeti mintákat mérni” – mondta Mester Zsolt.

A régészek szerint, az akkor mért dátum a mai mérési módszerek szerint újramérendő lenne. „Ma már számos fizikai eljárást alkalmaznak a laborokban, amivel megpróbálják a hibalehetőségeket kizárni. Ez azon alapul, hogy a 14-es szénizotópból a korabeli időben a maradványba került mennyiség időközben lebomlik, fogy a mennyisége. Azóta tudjuk, hogy a maradványokba bele is kerülhet izotóp. Tehát szennyezheti frissebb szén a mintát, ennek lehetőségét próbálják minél inkább szűkíteni.”

Mester Zsolt és Kubassek János mta.hu/Szigeti Tamás (a képre kattintva galéria nyílik)

Az akkor megállapított 35-40 ezer éves kor az 1960-as években az elképzeléseknek megfelelt, az üledékekből nagyjából ugyanezt a kort lehetett kikövetkeztetni. „Mai tudásunk alapján az üledékekből kikövetkezetett kor, ahogyan a filmben is elhangzik, inkább 70 ezer év. A mért dátum már a »hideg időszak« utánra teendő” – mondta el a régész.

A Fundoklia-völgy ma természetvédelem alatt áll, Szerényi Gábornak és Szerényi Júliának köszönhetően egy tanösvény mutatja be a völgy földtani es botanikai, zoológiai értékeit.

Gauder Áron, a film rendezője eredetileg 12 epizódot tervezett, 12 hazai ősemberlelőhelyről. Az érdi helyszín után most Vértesszőlősön dolgoznak.