Filmklub az Akadémián: Az ÁVH titkos pénzei

Tősér Ádám, az Így is épült a szocializmus c. dokumentumfilm rendezője Fotó: mta.hu/Kovács Bence

Önfényezés

A korszakra jellemző jelentős iratmegsemmisítés ellenére mi lehet az oka annak, hogy bizonyos akták mégis fennmaradtak? Az egyik kézenfekvő magyarázat az lehet, hogy a Rákosi-korszak iratainak egy részét azért őrizték meg a Kádár-korban, hogy utóbbit szembe lehessen állítani a megelőző időszakkal.

„Azt akarták igazolni, hogy sokkal jobbak, mint az elődeik voltak, mert lám, itt ez a rengeteg gazdasági bűncselekmény, ingatlanlefoglalás, cigarettacsempészet. Tudatosan őrizték meg az iratokat bizonyítékként. Azért csak töredék dokumentumok maradtak meg, mert nem szerették volna, hogy mindenkinek bizonyítható maradjon a felelőssége a későbbiekben is” – mondta a filmvetítés utáni beszélgetésen Tóth Eszter Zsófia, a Veritas Történetkutató Intézet történésze.

„Az iratmegsemmisítés valóban benne van a köztudatban, ez azonban a történetnek csak az egyik része. A másik fontos tényező, hogy 1989–90 után a pártiratok egybehalmozva, zsákokban kerültek a levéltárakba – fűzte hozzá Rácz Attila, Budapest Főváros Levéltárának (BFL) főosztályvezetője. – Ezeknek a dokumentumoknak a feldolgozása mind a mai napig tart, a feldolgozott iratok egy részét a BFL már digitalizált formában is elérhetővé tette. De vannak olyan kerületi pártbizottságok, amelyeknél még a vezető testületek iratai sincsenek még rendezve.”

Tóth Eszter Zsófia történész, Tősér Ádám filmrendező, Rácz Attila történész és Rédey Soma, a filmklub házigazdája Fotó: mta.hu/Kovács Bence

Amiről nem szólnak a dokumentumok

„Ha csak a pereket nézzük, fontos különbség az 1950-es évek és a későbbi korszak forrásai között, hogy az 1950-es évek eljárásai koncepciós perek, 1956 után pedig konstruált perekről beszélünk. Egyes tények biztos, hogy nincsenek meghamisítva, tehát a filmben is szereplő Szűcs Ernő agyonverése valóban akkor és úgy történt meg. A papírfecniken szereplő számadatok is valódiak lehetnek. Nagyon sok adatot viszont valószínűleg le sem írtak, ezért mindörökre elvesztek. Szóbeli megállapodások, például hogy ki melyik üggyel foglalkozzon, elvi döntések általában nem kerültek papírra” – mondta Tóth Eszter Zsófia.

A film említi Sólyom László rendőrkapitányt is, akit tábornokokkal és más magas rangú rendőrökkel együtt koncepciós perben végeztek ki. „Nagyon sokan, akik a filmben is említett javakból részesültek, egészen rövid időn belül koncepciós per áldozatai lettek. Így kérdés, hogy mennyire érhette ez meg nekik, hiszen igen rövid időn belül eltűntek a politika színteréről” – mondta Tóth Eszter Zsófia.

Jelenet a filmből

A gazdasági csalásokat a végtelenségig lehetne sorolni. A bűncselekmények történetét azonban nem szabad lezárni 1956-nál. „A közvéleményben kialakult egy téves kép, amihez a történészek is hozzájárultak, hogy 1956-ban váltás történt, és onnantól kezdve ezek a bűncselekmények vagy „gaztettek” nem folytatódtak. Pedig az 1960-as évekre is jellemző volt, hogy a pártelit tagjai olyan villákra tartottak igényt, amelyek nem voltak az övéik. Ugyanebben a körben jellemzőek voltak a sikkasztások is, szakszervezeti pénzeket vagy üzemekebn betöltött tisztségviselőként vállalati pénzeket tettek zsebre. A budapesti pártbizottság egyik titkárának például az 1980-as években egy sikkasztási ügy miatt kellett távoznia” – mondta el Rácz Attila.

„Az 1940-es évek végére, 1950-es évek elejére jellemző erőszak a Kádár-rendszerben már nem volt tapasztalható. De ha valaki szemet vetett egy ingatlanra, akkor azt megkaphatta” – fűzte hozzá a történész.

Tóth Eszter Zsófia szerint Tősér Ádám munkája hiánypótló, kifejezetten fontos film. „20 éve ezt a területet kutatom, valóban nagyon jó, feszültséggel teli, drámai erejű film. Kevés forrásból dolgozva is sikerült jól elkészíteni” – mondta a kutató. A film oktatási segédanyagként is megjelenhetne. „Foglalkozom levéltár-pedagógiával, nap mint nap találkozom diákokkal, a film számukra is nézhető, nem csak a történészek számára” – tette hozzá Rácz Attila.

Fotó: mta.hu/Kovács Bence (A képre kattintva galéria nyílik.)

A sorozat megnyitóján köszöntőt mondott Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese. „Tavaly ünnepeltük a Székház 150 éves évfordulóját, számos alkalommal megnyitottuk kapuinkat a közönség előtt. Legsikeresebb programjainkat – köztük Tudjon meg többet a filmekről és kövesse a filmklub eseményeit a közösségi médiában!a filmklubot – idén is folytatni szeretnénk ” – mondta el Barnabás Beáta. Kollarik Tamás, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja köszöntőjében az ehhez hasonló filmes és szakmai rendezvények fontosságát hangsúlyozta. Külön örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a sorozat keretében a Médiatanács által támogatott filmek közül hét alkotást is bemutatnak a Magyar Tudományos Akadémián.