A kutatói kiválóság védjegye – az MTA új doktorait köszöntötték az Akadémián

„Aki ma átveszi az MTA doktora cím megszerzését tanúsító oklevelét, szakterülete tudományos közössége előtt bizonyította, hogy az általa művelt tudományág kiválósága. Olyan szakember, akinek teljesítményét a tudomány belső, rendkívül szigorú szabályai alapján bírálták el” – mondta köszöntőjében Freund Tamás, az MTA elnöke. Kiemelte, hogy egy-egy pályázó beadott disszertációját rendkívül alaposan, másfél-két év alatt körülbelül 100 szakértő minősítette.

Freund Tamás Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Ez egyedülálló a magyar tudományos életben. Nemzeti szinten, egységes alapelvek szerint, de az egyes tudományterületek sajátosságait szem előtt tartva, több lépésből álló szűrési folyamat keretében bírálták el a pályaműveket. A tudományos fokozattal rendelkező bírálók véleménye nyomán alakul ki a pályázó teljesítményének értékelése. „Mindezek alapján kijelenthető, hogy az MTA doktori eljárása

a magyar tudományos élet egyik legfontosabb minőségbiztosítási mechanizmusa

a kutatói kiválóság védjegye” – mondta Freund Tamás.
(A teljes elnöki köszöntő ide kattintva olvasható.)

A Magyar Tudományos Akadémia – az 1994. évi XL. törvényben meghatározott közfeladatai között – tudományos minősítési rendszert működtet, melynek keretében a Magyar Tudományos Akadémia doktora, valamint a Magyar Tudományos Akadémia levelező és rendes tagja címet adományoz. Az MTA doktora címre 1995 óta lehet pályázni, a korábbi tudományos minősítési rendszerben megszerzett „tudomány doktora” fokozat egyenértékű az MTA doktora címmel.

Az Akadémia Alapszabálya szerint az MTA doktora címet az Akadémia annak ítélheti oda, aki tudományos fokozattal rendelkezik, az általa művelt tudományszakot a tudományos fokozat megszerzése óta is eredeti tudományos eredményekkel gyarapította, tudományszakának mértékadó hazai és nemzetközi tudományos körei előtt ismert és elismert, kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejt ki, tudományos eredményeit doktori műben foglalja össze.

Benkő Elek akadémikus, az MTA Doktori Tanácsának elnöke elmondta, a 2021. évben 79-en vehették át doktori oklevelüket, egy kutatónak sajnálatos módon csak post mortem ítélhette oda a Doktori Tanács a címet. Az elnyert címek száma megfelel az elmúlt évek átlagának. „A pályázók évről évre komoly érdeklődést mutatnak a cím megszerzése iránt, ami öröm és elismerés az Akadémia számára” – mondta Benkő Elek.

Az MTA új doktorainak tudományos osztályok szerinti megoszlása:

I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya– 10 fő
II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya – 5 fő
III. Matematikai Tudományok Osztálya – 4 fő
IV. Agrártudományok Osztálya – 7 fő
V. Orvosi Tudományok Osztálya – 19 fő
VI. Műszaki Tudományok Osztálya – 9 fő
VII. Kémiai Tudományok Osztálya – 5 fő
VIII. Biológiai Tudományok Osztálya – 10 fő
IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya – 4 fő
X. Földtudományok Osztálya – 2 fő
XI. Fizikai Tudományok Osztálya – 5 fő

Az új MTA-doktorok tudományterületenkénti megoszlása szerint a legtöbben, 36-an az élettudományok művelői közül kerültek ki, 25-en a matematikai és élettelen természettudományok, 19-en pedig a bölcsészet- és társadalomtudományok művelői.

Képgalériánk a fotóra kattintva nézhető meg Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A címet 2021-ben elnyerők közül ketten még a 40. életévüket sem töltötték be. Tizenhatan képviselik a 60 feletti korosztályt. A legtöbben – 61-en – hazai felsőoktatási intézményben dolgoznak. Kutatóintézetből 16-an, külföldi egyetemről 2-en, más intézményekből pedig 4-en lettek idén az MTA doktorai.

A MTA új doktoraival együtt a címmel, valamint a korábbi, tudomány doktora fokozattal rendelkező kutatók száma jelenleg 2638, közülük 2191 férfi, 447 nő. Mint arra Kollár László Péter főtitkár zárszavában felhívta a figyelmet, ez 16,9 százalékos arány, azonban az MTA 80 új doktora között örvendetes módon már 26-an vannak a hölgyek,

arányuk pedig 33 százalék.

Ennek azért is van jelentősége, mert az MTA doktorai közül kerülnek majd ki az MTA új tagjai.
(A teljes főtitkári köszöntő ide kattintva olvasható.)