A A Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlésének részletes programja ide kattintva olvasható.Közgyűlés nyilvános ünnepi ülése Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének köszöntőjével kezdődött. „Csak érdemi akadémiai szerepvállalás és az Akadémia és a kormányzat közötti együttműködés hozhatja el a kormányzati ciklusokon túlmutatóan stabil, kiszámítható és hatékony nemzeti KFI rendszert és az eredmények nemzetet erősítő hasznosulását” – mondta Freund Tamás.

Freund Tamás Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Mint Képgalériánk az MTA 196. közgyűlésének első napjárólfogalmazott: „A tudományban alapigazság, de a politikában, különösen a szakpolitikában is érvényes tapasztalati tény, hogy nem az segít célhoz bennünket, aki mindenre bólogat. Sokkal inkább az, aki vitába száll velünk. Különösen érvényes ez akkor, amikor a kiinduló helyzet értékelésében egyetértés van, s a szándék és a cél közös.”

Freund Tamás az Akadémiát olyan

önszervező, meritokratikus, morális-intellektuális rendszernek nevezte, amelynek egyedülálló mozgósító, támogató, legitimáló és stabilizáló-fenntartó ereje van a nemzet javát szolgáló törekvések számára.

Mint elmondta, ez kiemelten igaz a kutatás-fejlesztés-innováció politikára, de valójában érvényes minden tudományos és technológiai megalapozást igénylő szakpolitikai, társadalmi, gazdasági és nemzetstratégiai kezdeményezésre is.

„Ez a meggyőződés hatotta át első elnökjelölti programomat, az elmúlt három évet, és megválasztásom esetén ennek érvényesítésére törekszem a következő három évben is.”

Az MTA legfőbb döntéshozó testülete a Közgyűlés, amely az Akadémia rendes és levelező tagjaiból, valamint 200 nem akadémikus közgyűlési képviselőből áll
Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Freund Tamás utalt Gulyás Balázsnak, az ELKH új elnökének a bemutatkozó beszédére, amely szerint a rendszerváltozáskor Magyarországot az egy főre jutó tudományos és innovációs teljesítménye alapján jóval előbbre sorolták az országok közötti rangsorban, mint most. „Nyilván nem a magyar szellemi erőforrás és tehetség apadt el időközben, hanem a vele való gazdálkodásunk elégtelen. A magyar szellemi potenciál arteficiális, tehát közös erővel megváltoztatható okokból sorvad, apad el, vagy hasznosul más ország javára.

A több évtizedes folyamatokból eredő lemaradást sem az oktatásban, sem az arra épülő tudományban nem lehet néhány év alatt ledolgozni. De biztosan lehetséges szakmailag alátámasztott oktatás- és tudománypolitikai intézkedésekkel a rendszert fejlődési pályára állítani”

– mondta Freund Tamás.

Az MTA elnöke után Csák János kulturális és innovációs miniszter mondott beszédet. „A magyarság célja 1100 éve a megmaradás. Identitás nélkül azonban nem képzelhető el a megmaradást megalapozó cselekvőképesség. Ezért ragaszkodunk a zsidó-keresztény gyökereinkhez” – mondta Csák János.

Csák János Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A miniszter köszöntőjében sürgette a különböző tudományterületek művelői közötti kapcsolat erősítését, és reménytelinek nevezte az MTA és a Kormány közötti együttműködést.

Ezt követően Didier Queloz Nobel-díjas asztrofizikus, a Genfi Egyetem és a Cambridge-i Egyetem professzora tartott ünnepi előadást az exobolygókról, azaz a Naprendszerünkön kívüli csillagok körül keringő égitestekről.
(További részletek itt olvashatók.)

A program délelőtt a legrangosabb akadémiai kitüntetés, az Akadémiai Aranyérem, a magyar és az egyetemes tudományosság által nagyra becsült, kiemelkedő tudományos tevékenységért járó Akadémiai Díjak és további akadémiai elismerések átadásával folytatódott.

Az Akadémiai Aranyérmet Vékás Lajos jogász, az MTA rendes tagja vehette át.

Vékás Lajos a polgári jog teljes spektrumát lefedő, valamint az összehasonlító magánjogban is úttörő, nemzetközileg is elismert kutatásai és elméleti tudományos munkássága mellett a jogtudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazásában is meghatározó szerepet játszott: munkássága jelentős mértékben hozzájárult többek között a polgári jog újrakodifikálásához. Mindezek mellett kiemelkedő felsőoktatási tevékenységéért, számos tudományos mű és a jogi felsőoktatásban széles körben alkalmazott tankönyv megalkotásáért, továbbá társadalomtudományi alelnökként az MTA tudományos életben betöltött szerepének megőrzésében való aktív közreműködéséért adományozták neki az Akadémia legrangosabb kitüntetését.
(További részletek és a Vékás Lajost bemutató film ide kattintva tekinthető meg.)

Az ünnepi ülésen a hagyományoknak megfelelően az Akadémiai Aranyérem mellett az Akadémiai Díjat, az Akadémiai Újságírói Díjat, a Wahrmann Mór-érmet, illetve az Arany János-életműdíjat elnyert kutatók vehették át az elismeréseket.
(További részletek a díjazottakról ide kattintva olvashatók.)

Az ünnepi ülést követően zárt munkaközgyűléssel folytatta tanácskozását az MTA legfőbb döntéshozó testülete. Ennek keretében egyebek mellett Freund Tamás elnök és Kollár László Péter főtitkár beszámolóját hallgathatták meg az akadémikusok és a Közgyűlés nem akadémikus képviselői.

„Jó úton járunk”

– mondta a 2022-es év munkáját, az elmúlt időszak eredményeit és az Akadémia sorsát meghatározó legfontosabb folyamatokat is összegző beszámolójában az MTA 196. közgyűlésének hétfői munkanapján Freund Tamás, az MTA elnöke.

Freund Tamás beszélt a Kormány és az MTA kapcsolatáról, az Akadémia költségvetési helyzetéről, a köztestületi aktivitás élénkítését célzó lépésekről, valamint a tudományminősítés rendszerének működtetésében és megújításában elért eredményekről.

Lamm Vanda alelnök és Freund Tamás elnök Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Emlékeztetett arra, hogy a magyar közoktatásban tapasztalható kedvezőtlen folyamatokra az Akadémia hosszú évek óta sorozatosan felhívta a döntéshozók figyelmét. Megerősítette, hogy az MTA továbbra is felajánlja tagjai és testületei, kiváltképpen a Pedagógiai Tudományos Bizottság és a Közoktatási Elnöki Bizottság tudását és tapasztalatait, hogy segítse egy tudományosan megalapozott, korszerű közoktatás feltételeinek kialakítását.

Szimbolikus jelentőségű eredménynek nevezte, hogy három nagy akadémiai nemzeti kutatási program indult el, és megerősítette, hogy a nők karrierlehetőségeinek javítása továbbra is az Akadémia kiemelt feladata.

Tájékoztatást adott az MTA Székház felújításáról is, hozzátéve, hogy minderre azért is szükség van, mert csak egy legalább részben felújított akadémiai épület lehet méltó környezet az Akadémia és Könyvtára 200 éves évfordulójának megünneplésére.

„A 2022-es Magyar Tudomány Ünnepére érett be az online teret és videós tartalmakat is bátran használó új tudománykommunikációs koncepciónk” – mondta Freund Tamás, hozzátéve, hogy a novemberi tudományünnep csak a Székházban 64 tudományos eseményt jelentett, és a kutatási intézmények kiemelt partneri státuszának köszönhetően ezeket további 180 konferencia, workshop gazdagította külső akadémiai, kutatóhálózati és egyetemi helyszíneken. A programok nézettsége ismét rekordot döntött. A videós tartalmak az év végére már közel 400 ezer megtekintésnél jártak, 236 ezer óra megtekintési idővel.

Freund Tamás szerint az új tudománykommunikációs koncepció eredményességét jelzi az is, hogy mára az MTÜ kiemelt eseményei mellett az akadémiai székfoglalók, a hibrid osztályrendezvények vagy workshopok technikai lebonyolításában is érzékelhető a fejlődés.

Kivételesen sikeresnek nevezte a Középiskolai MTA Alumni Programot, amely a köztestület aktivizálása és a tudomány-népszerűsítés szempontjából egyaránt fontos. Mint elmondta, a program célja a tudományos gondolkodás népszerűsítése a középiskolás fiatalok körében egy tudománybarát társadalom megteremtése érdekében.

Az MTA 196. közgyűlésének keddi napján tárgyalnak az Akadémia vagyongazdálkodási irányelveiről, illetve döntenek több egyéni indítványról is.

Hétfő este az immár hagyományos koncerttel zárul az első nap programja. Műsoron szerepel Wolfgang Amadeus Mozart Klarinétkvintettje, valamint Carl Maria von Weber Klarinétkvintettje. Közreműködik Klenyán Csaba klarinéton, Környei Zsófia és Kakutani Satoko hegedűn, Móré László brácsán, valamint Aranyos János csellón.

Kedden reggel a munkaközgyűlés keretében napirendre kerül az MTA Alapszabályának és Ügyrendjének módosítása, majd a zárt ülésen szavaznak az Akadémia tisztségviselőiről is. A választást előkészítő folyamat részeként a 11 tudományos osztály akadémikus és nem akadémikus közgyűlési képviselő tagjaiból álló, 22 tagú Jelölőbizottság elvégezte a Magyar Tudományos Akadémia 2023-ban esedékes tisztújítását előkészítő, az MTA Alapszabályában és Ügyrendjében rögzített feladatát. Ennek nyomán az elnökjelölt Freund Tamás, az MTA rendes tagja, a főtitkárjelölt Kollár László Péter, az MTA rendes tagja, a főtitkárhelyettes-jelölt pedig Erdei Anna, az MTA rendes tagja.
(További részletek a jelölési folyamatról és a jelöltekről itt olvashatók.)

Kedden délután a hagyományokhoz híven tudományos előadásokat hallgathatnak meg az érdeklődők. Domokos Péter fizikus, az MTA rendes tagja „Régi ismerősök új szerepben: atomok a kvantumtechnológiában” címmel tart előadást. Kemény Lajos orvos, az MTA levelező tagja a környezeti ártalmak és a melanóma kapcsolatáról, valamint a megelőzés és a terápia új lehetőségeiről beszél. Font Márta történész, az MTA doktora Ukrajna középkori gyökereivel ismerteti meg a hallgatóságot, Szitha Tünde PhD pedig zenetörténeti kalandozásra hív „Experimentum, hagyomány, konstrukció és személyesség Jeney Zoltán zenéjében” című előadásával.

Ugyancsak kedden délután tartják a Külső Tagok Fórumát, ahol az Arany János-díjak és az Arany János-érmek átadása után három díjazott tart előadást.

Szerdán reggel a Fiatal Kutatók Fórumával folytatódik az MTA 196. közgyűlésének programja. A tanácskozáson a fiatal kutatók számára kiírt nemzetközi mobilitási pályázatokról és ösztöndíjakról lesz szó.

A közgyűléshez kapcsolódva a tudományos osztályok a hónap végéig várják különböző rendezvényekkel az érdeklődőket. A programkínálatban szerepel előadás, könyvbemutató, illetve tudományos konferencia is.
(További részletek a programokról.)