Az Akadémiának a nemzet tanácsadójának, a tudománybarát társadalmi szemlélet terjesztésén dolgozó intézménynek a szerepét kell betöltenie, ehhez pedig az eddiginél erőteljesebb köztestületi részvételre van szükség – mondta elnöki köszöntőjében Freund Tamás.

Az elnök az online megtartott tanácskozás résztvevőit köszöntve úgy fogalmazott: nem csupán a világjárvány által ránk kényszerített szabályokhoz kell megmutatnunk alkalmazkodóképességünket, hanem tudományos Akadémiaként, nemzeti Akadémiaként a folyamatosan változó világhoz is.

A tudomány képviselőinek a feladata azonban túlmutat saját alkalmazkodóképességének biztosításán. A tudomány minden eszközével segítenie kell a társadalom valamennyi rétegét abban, hogy képes legyen lépést tartani a drámai változásokkal. El kell tudnia magyarázni az okokat és a lehetséges megoldásokat, mert csak így várható el, hogy a tudomány iránti bizalom erősödésével az egyének is racionális válaszokat adjanak akár olyan korábban nem tapasztalt élethelyzetekben is, mint egy világjárvány.

„Nem azt kérdezzük, hogy kinek van igaza, hanem azt, hogy mi az igazság” – idézte az MTA elnöke Szent-Györgyi Albertet. Mint mondta, az immár majd két évszázados Magyar Tudományos Akadémia egyik legfontosabb célkitűzése, hogy minél többen vallják magukénak ezt az elvet, és ismerjék, értsék a tudományos világfelfogás lényegét.

Legyenek tisztában a tudományos gondolkodás és módszertan alapelveivel,

mert így sokkal kevésbé lesznek fogékonyak a tényeket figyelmen kívül hagyó és a tudományos megalapozottság nélküli, de a tájékozatlan laikus számára jól hangzó áltudományos állításokra. A tudományos megállapításokat igazodási pontként kell elfogadtatni a közvéleménnyel, s ez a tudomány művelőitől várható el leginkább.

Freund Tamás Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Freund Tamás elmondta, hogy elnökként az MTA 2019-ben elfogadott, megújult küldetési nyilatkozatának iránymutatása szerint kíván dolgozni. Ennek sarkalatos pontjai a tudományos tények, elvek és módszerek tisztelete, valamint a nemzet iránti elkötelezettség. A tudomány iránti közbizalom, valamint a társadalmi attitűd erősítésének nagy, de el nem odázható feladatát azonban csak az ehhez szükséges forrásokkal és eszközökkel rendelkező intézmény tudja ellátni.

Széchenyi Akadémiája iránt a bizalom töretlen, a közvélemény-kutatások szerint a leghitelesebb közintézmény. Ugyanakkor látni kell, hogy az MTA helyzete a kutatóintézet-hálózat elcsatolását követően alapjaiban megváltozott. Ebben az új erőtérben azon kell dolgozni, hogy az Akadémia számára legmegfelelőbb szerepkört alakítsák ki. Az MTA-nak a nemzet tanácsadójának, a tudománybarát társadalmi szemlélet terjesztésén dolgozó intézménynek a szerepét kell teljeskörűen betöltenie, ami nem képzelhető el az eddiginél erőteljesebb köztestületi részvétel nélkül.

Freund Tamás szerint különösen fontos a fiatalok megszólítása.

Közülük is főleg azoké, akiket felkészültségüknek, érdeklődésüknek köszönhetően vonz a kutatói pálya. Számukra indította el a Középiskolai MTA Alumni Programot. Ennek keretében a mára kutatóvá érett volt diákok segítségével, egykori alma materükhöz fűződő kapcsolatukra építve vinné közelebb a középiskolás fiatalokhoz a tudományos gondolkodás értékeit, a felfedező kutatás örömét tudomány-népszerűsítő előadások és az azokat követő beszélgetések formájában.

Legalább ilyen fontos azonban, hogy az Akadémia továbbra is megkerülhetetlen minőségbiztosító bázisa legyen a hazai kutatói közösségnek. Ezért a tudományos kiválóságot monitorozó, hitelesítő feladatát a kutatók mellett a kutatóhelyekre is kiterjeszti az Akadémia. E célból hirdette meg az „MTA Kiváló Kutatóhely” minősítés elnyerésére első ízben kiírt pályázatát, amely a legkiemelkedőbb magyar kutatóhelyeknek méltó elismerést, a feltörekvőknek pedig reális perspektívát ad. A megmérettetés lehetősége a korábban az MTA-hoz, jelenleg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó kutatóhelyeken kívül az egyetemi tanszékek, intézetek, klinikák előtt is nyitva áll.

Régi hagyomány a Magyar Tudományos Akadémián, hogy legfőbb döntéshozó testületének ülése nem csupán intézményi és személyi kérdésekről vitázik és hoz döntéseket, hanem fórumot biztosít egy-egy tudományterület kiváló képviselőinek is arra, hogy nyilvános előadás keretében foglalják össze legújabb tudományos eredményeiket.

Az MTA 194. közgyűlésének ünnepi ülésén az elnöki köszöntő után Karikó Katalin kutatóbiológus, biokémikus, az mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója, a mainzi BioNTech alelnöke, a Pennsylvaniai Egyetem professzora tartott előadást.

Karikó Katalin Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Hallgatói végigkövethették egy magyar kutató pályáját a kezdeti labormunkától a világ tudományos élvonaláig. E szellemi utazás során pedig olykor – a nem szakmabeliek számára – egészen meglepő részletek derültek ki arról, hogy miként álltak össze a legújabb generációs oltási technológia elemei, és hogy milyen magas szinten zajlott a genetikai kutatás már évtizedekkel az utóbbi évek géntechnológiai forradalma előtt.

Karikó Katalin előadása az alábbi videóra kattintva nézhető meg.

A hagyományokhoz híven a Magyar Tudományos Akadémia legfőbb döntéshozó testületének ünnepi ülésén hirdették ki az Akadémiai Aranyérem, az Akadémiai Díj, valamint a Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díj nyertesét.

A Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díjat a Magyar Tudományos Akadémia Terence Taónak, a University of California, Los Angeles professzorának ítélte oda Nonlinear Dispersive Equations című könyvéért és nagy hatású matematikai ismeretterjesztő tevékenységéért.

Délután zárt munkaközgyűléssel folytatódott az MTA 194., rendes közgyűlése. Napirenden szerepel több elnöki és főtitkári beszámoló, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabályának és Ügyrendjének módosítása.

Az első nap végén a közgyűlési tagok Balázs János zongoraestjét hallgathatták meg élő online közvetítésben.

Május 4-én reggel zárt munkaközgyűléssel folytatódik a tanácskozás, amelynek napirendjén szerepel a 2022. évi tagválasztás előkészítése is.

A délelőtti munkaközgyűlést követően, a második tanácskozási napon
a kutatási témák kerülnek előtérbe. 2016 óta hagyomány, hogy a különböző tudományterületek képviselői tartanak tudományos előadásokat legújabb eredményeikről.

Ezúttal Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az MTA korábbi elnöke, valamint Kusz Veronika zenetörténész, Bolyai-ösztöndíjas kutató előadását hallgathatják meg az érdeklődők.

Lovász László „Nagy hálózatok: elmélet és gyakorlat”, Kusz Veronika „Közhelyek és vallomások. Ciklusszervezési stratégiák Dohnányi Ernő műveiben” címmel tart előadást. A tudomány után pedig az élő zenéé lesz
a főszerep, hiszen Dohnányi A-dúr és Desz-dúr vonósnégyesét adja elő
a Dohnányi Quartet.

A közgyűlési események sora délután 16.00 órakor a Külső Tagok Fórumával folytatódik, ahol átadják az idei Arany János-díjakat és Arany János-érmet.

Az MTA közgyűléséhez kapcsolódva immár ötödik alkalommal rendezik meg
a Fiatal Kutatók Fórumát. A május 5-i esemény fő témája a kvantitatív értékelés a tudományban. Előadást tart Barabási Albert-László hálózatkutató, az MTA külső tagja. A tanácskozásról készült felvételt az mta.hu-n később publikáljuk.

Az MTA 194., közgyűlésének részletes programja ide kattintva nézhető meg.

Online tartják meg a közgyűléshez kapcsolódó programjaikat az MTA tudományos osztályai is. A Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya „Szólás és hallgatás: Vallástörténeti mozaikok Thomas Köves-Zulauf professzor köszöntése” címmel tart tudományos ülést. A Filozófiai és Történettudományok Osztálya Kommunikáció és Médiatudományi Állandó Bizottsága angol nyelvű nemzetközi workshopot rendez. „Geometriai látásmód a diszkrét matematikában” – ez a címe a Matematikai Tudományok Osztálya tanácskozásának, a Műszaki Tudományok Osztálya rendezvényének témája pedig a mesterséges intelligencia kutatása és alkalmazása. A homogén, heterogén, organo-, bio- és elektrokatalízisről lesz szó a Kémiai Tudományok Osztálya tudományos ülésén, a Fizikai Tudományok Osztálya pedig a fizika fejlődési irányait vázolja fel hagyományos programján, amelyet a kondenzált anyagok fizikájáról és a Nagy Hadronütköztetőről szóló előadóülés követ.

A tudományos osztályok programjai az MTA 194. közgyűlésének programfüzetében a 12. oldaltól láthatók.