A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DOKTORI TANÁCSÁHOZ BENYÚJTOTT DOKTORI PÁLYÁZATOK ELBÍRÁLÁSÁNAK ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA ÉS AZ ELJÁRÁS LEBONYOLÍTÁSÁNAK ÜGYRENDJE

I. A DOKTORI TANÁCS MŰKÖDÉSE

1. §
A Doktori Tanács ülései

(1) A Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsa (a továbbiakban: Doktori Tanács) hatáskörét ülésein gyakorolja. Ülésen kívül a Doktori Tanács képviseletében tisztségviselője, vagy hivatali szervezete jogosult az eljárásra.

(2) A Doktori Tanács ülésének napirendjére a Titkárság vezetője tesz javaslatot az elnöknek. A napirendre javasolt ügyeket az ülés előtt 3 héttel bemutatja az elnöknek és a titkárnak.

(3) A napirendre felvett ügyekről a Doktori Tanács tagjait 14 nappal az ülés előtt írásban kell értesíteni.

(4) A Doktori Tanács üléséről részletes jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a Titkárság vezetője írja alá. A tanács döntéseiről szóló határozat írásba foglalásáról - az ülést követően 15 napon belül - a Titkárság vezetője gondoskodik. A határozatot az elnök és a titkár írja alá.

(5) A Doktori Tanács határozatát meg kell küldeni - az MTA tudományos osztályainak, - a Doktori Tanács tagjainak.

2. §
A Doktori Tanács hatásköre

(1) A Doktori Tanács, a hatáskörébe tartozó ügyekben döntést hoz, javaslatot tesz, vagy véleményt nyilvánít.

(2) A Doktori Tanács ülése a következőkről dönt:

• az elnökének, társelnökének és titkárának megválasztása,
• ülései időpontjának és napirendjének megállapítása,
• az MTA tudományos osztályai ügyrendjének és a doktori eljárásra irányadó rendelkezéseinek összehangolása,
• a Doktori Tanács Ügyrendi Bizottsága tagjainak kinevezése,
• a Doktori Tanács Ügyrendi Bizottsága ügyrendjének, elfogadása,
• eseti bizottság létrehozása,
• a doktori eljárás lefolytatásának engedélyezése vagy megtagadása,
• a hivatalos bírálók és a bíráló bizottság kijelölése,
• a nyilvános vita engedélyezése vagy megtagadása,
• az MTA doktora cím odaítélése vagy megtagadása,
• post mortem eljárás lezárása,
• a tudomány kandidátusa és a tudomány doktora magyar tudományos fokozatnak megfelelő - külföldön szerzett - tudományos fokozat honosítása, - a nevében eljárt tisztségviselő, ill. hivatali szervezet intézkedésének elfogadása.

(3) A Doktori Tanács a következőkre tesz javaslatot:

• a Doktori Szabályzat tervezete és módosítása,
• a Doktori Tanács Eljárási Szabályzata és Ügyrendje tervezete és módosítása,
• a Magyar Tudományos Akadémia doktora tudományos címmel kapcsolatos jogi szabályozás tervezete,
• a Doktori Tanács hivatali szervezetének átszervezése.

(4) A Doktori Tanács ülése véleményt nyilvánít:

• az MTA tudományos osztályai doktori eljárásra irányadó rendelkezéseiről,
• az MTA tudományos osztályainak és tudományos bizottságainak - a doktori eljárásban teljesített tevékenységéről,
• a Doktori Tanács hivatali szervezetének tevékenységéről.

3. §
A Doktori Tanács tisztségviselőinek hatásköre

(1) A Doktori Tanács elnöke képviseli a Doktori Tanácsot. Az elnök jogosult tájékoztatást adni a Doktori Tanács munkájáról, s beszámolni az MTA Közgyűlésének és az MTA Elnökségének a Doktori Tanács tevékenységéről.

(2) Az elnök hatáskörébe tartozik - a Doktori Tanács ülésének döntései, állásfoglalásai és vélemény-nyilvánításai alapján - a doktori eljárásban részt vevő testületek munkájának figyelemmel kísérése és összehangolása. Ennek érdekében az elnök egyeztető megbeszélést folytathat az MTA tudományos osztályai elnökeivel.

(3) Az elnök, a társelnök és a titkár irányítja, illetőleg folyamatosan figyelemmel kíséri a Doktori Tanács hivatali szervezetének az MTA Doktori Tanács Titkárságának (a továbbiakban: Titkárság) munkáját, s azt a Doktori Tanács ülésén évenként értékeli.

(4) A Doktori Tanács ülését az elnök hívja össze, a napirendi javaslat előterjesztésével.

(5) Az elnök a Titkárság vezetőjét feladat elvégzésére utasíthatja.

(6) A Doktori Tanács ülésein tárgyalandó ügyekhez az elnök bízza meg az előterjesztőket és a szakértőket.

(7) Ha a kérelmező a Doktori Szabályzat 6. § (2) pontja szerint államtitok, szolgálati titok vagy üzleti titok, illetve személyes adatok védelme miatt kéri, hogy a védés ne legyen nyilvános, azt a Doktori Tanács elnöke köteles elrendelni.

(8) Ha a kérelmező olyan okra hivatkozik, amely a (7) pontban nincs felsorolva, a Doktori Tanács elnöke a körülmények mérlegelésével elrendelheti, hogy a védés ne legyen nyilvános.

4. §

(1) Az elnök akadályoztatása esetén a társelnök jár el. Ilyen esetben az elnök kéri fel a társelnököt feladatainak alkalomszerű, vagy időleges ellátására.

(2) Az elnöki teendőket az elnök és a társelnök akadályoztatása esetén a titkár is elláthatja.

(3) A doktori cím megszerzéséért indított eljárásban – a Doktori Tanács határozata alapján - a hivatalos bírálót a titkár kéri fel a bírálói vélemény elkészítésére.

5. §
A Doktori Tanács tagjainak hatásköre

(1) A Doktori Tanács szakterület szerint illetékes tagja - tanácskozási joggal - részt vehet az MTA illetékes osztálya és tudományos bizottsága, továbbá a doktori ügyben eljáró eseti bizottságok ülésén, ha az doktori cím megszerzése iránti ügyet tárgyal.

(2) A Doktori Tanács szakterület szerint illetékes tagja - az összeférhetetlenség esetét kivéve - tartozik a Doktori Tanács ülésén az előterjesztő feladatait ellátni. Az előterjesztőt - előzetes megbeszélés alapján - a Doktori Tanács másik tagja helyettesítheti.

(3) Az előterjesztő az előterjesztését szóban adja elő, javaslatát indokolja, annak alapján határozati javaslatot tesz, majd válaszol a feltett kérdésekre.

6. §
A Doktori Tanács Titkársága tagjainak hatásköre

(1) A Titkárság vezetője ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a Doktori Tanács, illetőleg annak tisztségviselői megbízzák, továbbá, amelyeket az MTA Titkárságának Szervezeti és Működési Szabályzata a főosztályvezetők feladatkörébe utal.

(2) A Titkárság vezetője tanácskozási joggal részt vesz a Doktori Tanács ülésein, eljárási, ügyrendi kérdésekben előterjesztő is lehet.

(3) A Titkárság vezetője megbízásából a szakreferens tartozik a doktori cím megszerzése, vagy külföldön szerzett tudományos fokozat honosítása érdekében benyújtott pályázatok előkészítése során bizonyos feladatokat ellátni.

(4) A szakreferensek munkáját szakelőadók segítik a munkaköri leírásban meghatározott feladatok ellátásával.

II. A DOKTORI ELJÁRÁS

7. §
A kérelem benyújtása

(1) Doktori cím megszerzése iránti kérelmet a Doktori Tanácshoz az év februárjában és szeptemberében lehet benyújtani. A határidő eltelte után postára adott kérelmeket a Doktori Tanács a következő időszakban vizsgálja meg.

(2) A kérelmet és mellékleteit elektronikusan is és papíralapon is be kell nyújtani. Az elektronikus benyújtást a Doktori Tanács Titkársága erre a célra kialakított internetes rendszere segítségével kell megtenni. A papíralapú iratokat a rendszer segítségével kell előállítani, és valamennyit alá is kell írni. A benyújtandó iratok a Doktori Szabályzatban, (25. §), valamint az Eljárási Szabályok és Ügyrend mellékleteiben vannak osztályonként felsorolva.

8. §

(1) A doktori cím iránti kérelem írásos részét a Titkárság illetékes szakreferense veszi át a kérelmezőtől. A szakreferens tartozik megvizsgálni azt, hogy a kérelem elektronikus feltöltése megtörtént-e és a benyújtott anyagok formai szempontból kifogástalanok-e: megfelelnek-e a Doktori Szabályzat és a jelen Eljárási Szabály és Ügyrend mellékletében az illetékes tudományos osztályra vonatkozóan feltüntetett előírásoknak.

(2) A kérelem átvételekor a szakelőadó a formai vizsgálat eredményeit számítógépen rögzíti. Erről átvételi elismervény készül, melyet a szakreferens ír alá. Az elismervény tartalmazza az esetleges hiányosságokat és a lehetséges hiánypótlás végső határidejét, figyelembe véve a Doktori Szabályzat hiánypótlásra vonatkozó 29. paragrafusának rendelkezéseit.

(3) Az előzőek értelemszerű alkalmazásával kell eljárni, ha a kérelem írásos részét postai úton nyújtják be. Ekkor az átvételi elismervényt postán kell eljuttatni a kérelmezőhöz.

(4) A szakreferens az okiratok eredetijének meglétéről köteles meggyőződni, és ezt a tényt a számítógépes nyilvántartásban rögzíteni.

9. §
Hiányos kérelem kezelése

(1) Ha a kérelem hiányos, és a hiányok pótlására a Doktori Szabályzat 29. paragrafusa rendelkezései értelmében van lehetőség, az illetékes szakreferens a kérelem átvételi elismervényében – a hiányok megjelölésével – azok pótlására szólítja fel a kérelmezőt.

(2) A hiánypótlás elmulasztása miatt a Titkárság vezetője hoz elutasító határozatot.

(3) Ha a benyújtott iratokból az állapítható meg, hogy a kérelmező egyetemi végzettségét illetőleg tudományos fokozatát tanúsító okirat egyetemi végzettséget, illetőleg tudományos fokozatot igazoló okiratként nem fogadható el, ennek tisztázása után a kérelmet a Titkárság vezetője nyomban tartozik elutasítani, s ezzel az eljárás megszűnik.

(4) A (3) bekezdésben említett esetben a határozat tervezetét a Titkárság vezetője az elnöknek bemutatja. Ha az elnök szükségesnek tartja, a határozattervezethez mellékelni kell a Oktatási Minisztérium felsőoktatási oklevelek és tudományos fokozatok egyenértékűségével foglalkozó szervének állásfoglalását. A határozat tervezetét az elnök kézjegyével látja el.

(5) Nem nyújthatók be hiánypótlás keretében a Doktori Szabályzat 25. § (6) bekezdés c), d) e), g), h), i), j) és k) pontjában megjelölt dokumentumok és maga a kérelem sem. Ha e dokumentumok közül csak egy is hiányzik, a kérelmet el kell utasítani, s ezzel az eljárás megszűnik.

(6) Nem nyújthatók és nem fogadhatók be az (5) bekezdésben felsorolt dokumentumok bármely kiegészítését célzó anyagok sem, sem a kérelem – hiánytalanságot igazoló! - befogadása után, sem a doktori eljárás habitusvizsgálati szakaszában, sem később.

10. §
A kérelem szignálása

(1) Ha a kérelem valamennyi formai követelménynek megfelel, a kérelemben megjelölt tudományszaknak megfelelő titkársági. szakreferens intézkedik az eljárás megindításáról.

(2) A szakreferens elkészíti az illetékes osztályelnöknek szóló megkeresés tervezetét és azt aláírásra az elnöknek bemutatja. A szakelőadó tartozik gondoskodni arról, hogy e megkeresés az illetékes osztály elnökéhez haladéktalanul megérkezzék.

11. §
Intézkedések a doktori eljárás engedélyezése tárgyában

(1) A doktori eljárás engedélyezése tárgyában a Doktori Tanács a Doktori szabályzat 35. § szerint jár el.

(2) A tudományos osztályok – a doktori eljárás engedélyezésére vonatkozó – javaslatát az elnök megvizsgálja. Ha szükséges, egyeztető megbeszélést folytat az érintett osztályelnökökkel, majd az iratokat a szakreferensnek továbbítja.

(3) A rendelkezésre álló iratok alapján a szakreferens elkészíti a Doktori Tanács döntéséhez az ügy határozat tervezetét, s azt aláírásra bemutatja.

(4) A doktori eljárást engedélyező döntést követően a kérelmezőt értesíteni kell a hivatalos bírálók és a bíráló bizottság tagjainak személyéről, hogy esetleges kifogását (D.Sz. 36. § (2)) megtehesse. Az értesítést a titkár írja alá.

(5) A doktori eljárást engedélyező pozitív határozatot követően 15 napon belül az MTA honlapján nyilvánosságra kell hozni a pályázó nevét, a doktori mű címét, a mű rövid összefoglalóját (tézisek), az eljárásban illetékes osztály és tudományos bizottság megnevezését, valamint a Doktori Tanács döntésének időpontját.

(6) Ha az ügyben érintett tudományos osztályok illetékességüket egyaránt kizárták, vagy az eljárás a kérelmező által használni kívánt nyelven nem folytatható le, az eljárást meg kell tagadni. Erről az elnök hoz határozatot.

12. §
Intézkedések a bírálati szakaszban

(1) A hivatalos bírálók kijelölése tárgyában a Doktori Tanács a Doktori szabályzat 36. § szerint jár el.

(2) A Doktori Tanács által hivatalos bírálatra kijelölt személyeket a bírálói véleményük elkészítésére a titkár által aláírt levélben kell felkérni.

(3) Ha felkért hivatalos bíráló bejelenti az ügyben elfogultságát, összeférhetetlenségét, szakmai illetéktelenségét, vagy azt, hogy a bírálói vélemény elkészítését más okból nem vállalja, a kijelölt tartalék bírálót kell felkérni a feladat ellátására.

(4) Ha a kijelölt hivatalos bírálók (3 fő) és tartalék bírálók (2 fő) a feladat ellátását nem vállalják, az elnök a D.Sz. 36. § (3) bekezdése értelmében a kérelmező alkalmasságára és a bírálati eljárás engedélyezésére vonatkozó újabb határozathozatal és javaslattétel előkészítése végett megkeresi az illetékes osztály elnökét, amelyet a Doktori Tanács újból tárgyal.

(5) Ha a kérelmező kifogást jelent be kijelölt bíráló ellen, és az nyilvánvalóan megalapozott, a kérelemnek helyt kell adni, és más kijelölt bírálót kell felkérni. Egyéb esetben a Titkárság vezetője a Doktori Tanács Ügyrendi Bizottságát keresi meg annak elbírálása érdekében.

(6) Ha a hivatalos bíráló a megadott határidőn belül véleményét nem nyújtja be, munkája megsürgetéséről a titkár hoz határozatot. A határidő megállapításánál a július augusztus hónapot nem kell figyelembe venni.

(7) Ha a titkár sürgetése nem jár eredménnyel, akkor a Doktori Tanács elnöke jár el a szabályzat 37. § (2) szerint.

13. §
Intézkedések a védési szakaszban

(1) A nyilvános vita engedélyezése és annak előkészítése tárgyában a Doktori Tanács a Doktori szabályzat 38-39. § szerint jár el.

(2) A Doktori Tanács nyilvános vitát engedélyező döntését követően a nyilvános védés bíráló bizottságának tagjait a titkárságvezető kéri fel.

(3) A nyilvános vitát engedélyező pozitív határozatot követően 15 napon belül az MTA honlapján nyilvánosságra kell hozni a doktori művet, a hivatalos bírálók nevét és tudományos fokozatát, az általuk készített hivatalos bírálatokat és a jelöltnek erre adott válaszait, valamint a Doktori Tanács döntésének időpontját.

(4) A nyilvános vita kitűzésekor az MTA honlapján nyilvánosságra kell hozni a vita helyét és időpontját. Ezzel egyidejűleg a kijelölt könyvtárakban biztosítani kell a doktori mű hozzáférhetőségét.

(5) A nyilvános vita lezárását követően az MTA honlapján nyilvánosságra kell hozni a bíráló bizottság személyi összetételét, a személyek tudományos fokozatának megjelölésével.

14. §
Intézkedések a cím odaítélése tárgyában

(1) A doktori cím odaítélése tárgyában a Doktori Tanács a Doktori szabályzat 45. § szerint jár el.

(2) Az MTA doktora cím odaítéléséről hozott pozitív határozatot követően 15 napon belül az MTA honlapján nyilvánosságra kell hozni a bíráló bizottság értékelését, a cím odaítélésének tényét, valamint az MTA Doktori Tanács döntésének időpontját.

(3) Az MTA doktora cím odaítélését tartalmazó közleményt az Akadémiai Értesítőben is közzé kell tenni. A közlés tartalmazza, hogy ki milyen című doktori mű alapján szerezte meg a doktori címet.

(4) A cím odaítélését követően a kijelölt könyvtárakban a doktori művel egybekötve hozzáférhetővé kell tenni a hivatalos bírálók véleményét, a pályázó válaszait, a bíráló bizottság jegyzőkönyvét.

15. §
Iratbetekintés

(1) Az eljárásban közreműködő személyek és testületek a véleményük elkészítése, javaslatuk kialakítása, illetve döntésük meghozatala céljából a pályázati anyag irataiba betekinthetnek. A pályázati anyag elektronikus változatába a betekintést az MTA Doktori Tanács Titkársága által működtetett, a jogosultaknak felhasználói névvel és jelszóval hozzáférhető internetes rendszer biztosítja.

(2) A Tanács előterjesztői és tisztségviselői, az Ügyrendi Bizottság, valamint a Doktori Tanács Titkárságának vezetője és illetékes munkatársai valamennyi iratba betekinthetnek.

(3) A pályázó az ügyében keletkezett iratokba az eljárás bármely szakaszában a főosztályvezető engedélyével betekinthet. A betekintés technikai lebonyolításának megszervezése az illetékes szakreferens, illetve szakelőadó feladata. Nem tekintheti meg a kérelmező a nem nyilvános ülések szószerinti jegyzőkönyveit (MTA osztálya, tudományos bizottsága, eseti bizottsága, Doktori Tanács ülése) és az ahhoz csatolt írásbeli feljegyzéseket.

(4) A (1) – (3) pontokba felsoroltakon kívül más személyek az eljárásról nyilvánosságra hozott adatokat az MTA honlapján ismerhetik meg.

(5) Egyéb esetekben az irat tanulmányozását írásos kérelemre a Doktori Tanács elnöke és a Titkárság vezetője együttesen engedélyezi. Véleményeltérésük esetén az MTA elnöke dönt.

(6) A Doktori Szabályzatban és a jelen Ügyrendben nem rendezett adatvédelmi kérdésekben az MTA Titkársága Adatvédelmi Szabályzatát kell alkalmazni.

16. §

(1) Azokról az ügyekről, amelyekben a pályázó az MTA doktora tudományos címet nem szerezte meg, nyilvántartást kell vezetni a Titkárságon, azonban a negatív eredményt az MTA honlapján, illetőleg az Akadémiai Értesítőben nem kell közzétenni.

(2) Az előző bekezdésben említett tényről és adatokról a Titkárság megkeresésre tájékoztatást ad az MTA tudományos osztályainak, tudományos bizottságainak, az MTA elnökének, főtitkárának és a Magyar Akkreditációs Bizottság elnökének.

17. §
Eljárás honosítási ügyekben

A Doktori Tanács jogszabály alapján hatáskörébe tartozó honosítási ügyben a külföldön szerzett tudományos fokozat honosítását kérelmező a következő iratokat tartozik kérelmével együtt benyújtani a Titkársághoz:

• magyar állampolgárság igazolása,
• ha a kérelmező nem magyar állampolgár, igazolás arról, hogy Magyarországon letelepedett személy, illetőleg a letelepedés szándékával tartózkodik Magyarországon,
• A külföldön szerzett tudományos fokozat megszerzéséről szóló okirat másolata, annak hiteles magyar nyelvű fordítása,
• a fokozat megszerzéséhez felhasznált értekezés (mű) egy példányban,
• a külföldön szerzett fokozat alapjául szolgáló mű főbb tudományos megállapításáról szóló tézisek magyar nyelven készített összefoglalása,
• szakmai önéletrajz,
• publikációs jegyzék,
• hivatkozások jegyzéke,
• az eljárási díj megfizetésének igazolása.

18. §

(1) Ha a kérelmező a külföldön szerzett fokozatot tudomány kandidátusa fokozatként kívánja honosíttatni, akkor a Tanács két szakértőt kér fel. A felkért szakértők arról nyilatkoznak, hogy a honosítást kérelmező a magyar kandidátusi fokozattal egyenlő értékű tudományos teljesítményt ért-e el. Az előterjesztő részletesen értékeli a pályázó tudományos eredményeit, és arról foglal állást, hogy a pályázó tudományos teljesítménye a tudomány kandidátusa magyar tudományos fokozattal egyenértékűek-e. A Doktori Tanács az előterjesztő állásfoglalása és a két szakértő nyilatkozata alapján dönt a honosításról.

(2) Ha a kérelmező a külföldön szerzett fokozatot tudomány doktora fokozatként kívánja honosíttatni, akkor a Doktori Tanács három szakértőt jelöl ki. A szakértők – egymástól függetlenül – írásban részletesen értékelik a pályázó tudományos eredményeit, és állást foglalnak arról, hogy a pályázó eredményei a tudomány doktora magyar tudományos fokozat követelményeinek megfelelnek-e. A Doktori Tanács a szakértői vélemények, a pályázó publikációs és hivatkozási jegyzéke alapján dönt a honosítási kérelemről.

19. §
Oklevél

(1) Az MTA doktora tudományos cím megszerzéséről a Titkárság okiratot állít ki, amelyet az MTA elnöke és a Doktori Tanács elnöke ír alá. Az oklevelet ünnepélyes keretek között kell átadni.

(2) A tudomány kandidátusa, a tudomány doktora fokozat honosításáról a Titkárság okiratot állít ki, amelyet a Doktori Tanács elnöke és titkára ír alá.

(3) Az előző bekezdésekben említett oklevelek formájáról a Doktori Tanács dönt.