A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
DOKTORI TANÁCSÁNAK ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA ÉS
ÜGYRENDJE

(egységes szerkezetben)

I.

A DOKTORI TANÁCS MŰKÖDÉSE

1. §

A Doktori Tanács ülései

(1) A Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsa (a továbbiakban: Doktori Tanács) hatáskörét ülésein gyakorolja. Ülésen kívül a Doktori Tanács képviseletében tisztségviselője vagy hivatali szervezete jogosult az eljárásra.

(2) A Doktori Tanács ülésének napirendjére a Doktori Tanács Titkársága (a továbbiakban: Titkárság) vezetője tesz javaslatot az elnöknek. A napirendre javasolt ügyeket az ülés előtt 3 héttel bemutatja a Doktori Tanács elnökének (a továbbiakban: elnök) és a titkárának.

(3) A napirendre felvett ügyekről a Doktori Tanács tagjait 14 nappal az ülés előtt írásban kell értesíteni.

(4) A Doktori Tanács üléséről részletes jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a Titkárság vezetője írja alá. A tanács döntéseiről szóló határozat írásba foglalásáról - az ülést követően 15 napon belül - a Titkárság vezetője gondoskodik. A határozatot az elnök és a titkár írja alá.

(5) A Doktori Tanács határozatát meg kell küldeni

- az MTA tudományos osztályainak,

- a Doktori Tanács tagjainak.

2. §

A Doktori Tanács hatásköre

(1) A Doktori Tanács a hatáskörébe tartozó ügyekben döntést hoz, javaslatot tesz vagy véleményt nyilvánít.

(2) A Doktori Tanács ülése a következőkről dönt:

- elnökének, társelnökének és titkárának megválasztása,

- ülései időpontjának és napirendjének megállapítása,

- az MTA tudományos osztályai ügyrendjének és a Doktori szabályzatnak, valamint a doktori eljárásra irányadó egyéb rendelkezéseinek összehangolása,

- a Doktori Tanács Ügyrendi Bizottsága tagjainak a kinevezése,

- a Doktori Tanács Ügyrendi Bizottsága ügyrendjének az elfogadása,

- eseti bizottság létrehozása,

- a doktori eljárás lefolytatásának engedélyezése vagy megtagadása,

- a hivatalos bírálók és a bírálóbizottság kijelölése,

- a nyilvános vita engedélyezése vagy megtagadása,

- az MTA doktora cím odaítélése vagy megtagadása,

- post mortem eljárás lezárása,

- a tudomány kandidátusa és a tudomány doktora magyar tudományos fokozatnak megfelelő - külföldön szerzett - tudományos fokozat honosítása vagy a honosítás elutasítása,

- a nevében eljárt tisztségviselő, illetve hivatali szervezet intézkedésének az elfogadása.

(3) A Doktori Tanács a következőkre tesz javaslatot:

- a Doktori szabályzat tervezete és módosítása,

- a Doktori Tanács Eljárási szabályzatának és ügyrendjének tervezete és módosítása,

- a Magyar Tudományos Akadémia doktora tudományos címmel kapcsolatos jogi szabályozás tervezete,

- a Doktori Tanács hivatali szervezetének átszervezése.

(4) A Doktori Tanács ülése véleményt nyilvánít:

- az MTA tudományos osztályainak a doktori eljárásra irányadó rendelkezéseiről,

- az MTA tudományos osztályainak és tudományos bizottságainak a doktori eljárásban teljesített tevékenységéről,

- a Doktori Tanács hivatali szervezetének tevékenységéről.

3. §

A Doktori Tanács tisztségviselőinek hatásköre

(1) Az elnök képviseli a Doktori Tanácsot. Az elnök jogosult tájékoztatást adni a Doktori Tanács munkájáról és beszámolni az MTA Közgyűlésének és az MTA Elnökségének a Doktori Tanács tevékenységéről.

(2) Az elnök hatáskörébe tartozik - a Doktori Tanács ülésének döntései, javaslatai és véleménynyilvánításai alapján - a doktori eljárásban részt vevő testületek munkájának figyelemmel kísérése és összehangolása. Ennek érdekében az elnök egyeztető megbeszélést folytathat az MTA tudományos osztályainak elnökeivel.

(3) Az elnök, a társelnök és a titkár irányítja, illetőleg folyamatosan figyelemmel kíséri a Doktori Tanács hivatali szervezetének, a Titkárságnak a munkáját, és azt a Doktori Tanács ülésén évenként értékeli.

(4) A Doktori Tanács ülését az elnök hívja össze a napirendi javaslat előterjesztésével.

(5) Az elnök a Titkárság vezetőjét feladat elvégzésére utasíthatja.

(6) A Doktori Tanács ülésein tárgyalandó ügyekhez az elnök bízza meg az előterjesztőket és a szakértőket.

(7) Ha a kérelmező a Doktori szabályzat 6. § (2) bekezdése szerint államtitok, szolgálati titok vagy üzleti titok, illetve személyes adatok védelme miatt kéri, hogy a védés ne legyen nyilvános, azt az elnök köteles elrendelni.

(8) Ha a kérelmező olyan okra hivatkozik, amely a (7) bekezdésben nincs felsorolva, az elnök a körülmények mérlegelésével elrendelheti, hogy a védés ne legyen nyilvános.

4. §

(1) Az elnök akadályoztatása esetén a társelnök jár el. Ilyen esetben az elnök kéri fel a társelnököt feladatainak alkalomszerű vagy időleges ellátására.

(2) Az elnöki teendőket az elnök és a társelnök akadályoztatása esetén a titkár is elláthatja.

(3) A doktori cím megszerzéséért indított eljárásban - a Doktori Tanács határozata alapján - a hivatalos bírálót a titkár kéri fel a bírálói vélemény elkészítésére.

5. §

A Doktori Tanács tagjainak hatásköre

(1) A Doktori Tanács szakterület szerint illetékes tagja - tanácskozási joggal - részt vehet az MTA illetékes osztályai és tudományos bizottságai, továbbá a doktori ügyben eljáró eseti bizottságok ülésén, ha az doktori cím megszerzése iránti ügyet tárgyal.

(2) A Doktori Tanács szakterület szerint illetékes tagja - az összeférhetetlenség esetét kivéve - tartozik a Doktori Tanács ülésén az előterjesztő feladatait ellátni. Az előterjesztőt - előzetes megbeszélés alapján - a Doktori Tanács másik tagja helyettesítheti.

(3) Az előterjesztő az előterjesztését szóban adja elő, javaslatát indokolja, annak alapján határozati javaslatot tesz, majd válaszol a feltett kérdésekre.

6. §

A Doktori Tanács Titkársága tagjainak hatásköre

(1) A Titkárság vezetője ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a Doktori Tanács, illetőleg annak tisztségviselői megbízzák, továbbá amelyeket az MTA Titkárságának Szervezeti és működési szabályzata a főosztályvezetők feladatkörébe utal.

(2) A Titkárság vezetője tanácskozási joggal részt vesz a Doktori Tanács ülésein, eljárási, ügyrendi kérdésekben előterjesztő is lehet.

(3) A Titkárság vezetője megbízásából a szakreferens tartozik a doktori cím megszerzése vagy külföldön szerzett tudományos fokozat honosítása érdekében benyújtott pályázatok előkészítése során bizonyos feladatokat ellátni. A szakreferensek részt vesznek a Doktori Tanács ülésein.

(4) A szakreferensek munkáját szakelőadók segítik a munkaköri leírásban meghatározott feladatok ellátásával.

II.

A DOKTORI ELJÁRÁS

7. §

A kérelem benyújtása

(1) Doktori cím megszerzése iránti kérelmet a Doktori Tanácshoz az év február és szeptember hónapjában lehet benyújtani. A határidő eltelte után postára adott kérelmeket a Doktori Tanács a következő időszakban vizsgálja meg. A doktori pályázat internetes rendszerébe elektronikusan regisztrálni és az MTMT-be bejelentkezni a benyújtási határidőtől függetlenül, bármikor lehet. A rendszerben történő regisztrálás technikai részleteit a Titkárság az MTA honlapján teszi közzé.

(2) A kérelmet és mellékleteit elektronikusan is és papíralapon is be kell nyújtani. Az elektronikus benyújtást a Titkárság erre a célra kialakított internetes rendszerével kell megtenni. A papíralapú iratokat a rendszer segítségével kell előállítani, és valamennyit alá is kell írni. A benyújtandó iratok a Doktori szabályzatban, (25. §), valamint a Doktori Tanács Eljárási szabályzata és ügyrendje mellékleteiben vannak osztályonként felsorolva. Az MTMT-nek a tudománymérési adatokról hivatalosan kiadott igazolása nélkül a kérelem nem vehető át. A papíralapon benyújtandó kérelem és mellékletei példányszámát a Titkárság az MTA honlapján közzétett tájékoztatójában adja meg.

(3) Ha a jelölt a pályázatát az Alapszabály 24. § (6) pontja figyelembevételével interdiszciplinárisan kívánja elbíráltatni, meg kell neveznie az érintett (befogadó és közreműködő) tudományos osztályokat. A habitusvizsgálati követelményeket a jelöltnek a befogadó osztály előírásai szerint kell teljesítenie.

8. §

A kérelem átvétele

(1) A doktori cím iránti kérelem írásos részét a Titkárság illetékes szakreferense veszi át a kérelmezőtől. A szakreferens tartozik megvizsgálni azt, hogy a kérelem elektronikus feltöltése megtörtént-e, és a benyújtott anyagok formai szempontból kifogástalanok-e: megfelelnek-e a Doktori szabályzat és a jelen Eljárási szabályzat és ügyrend mellékletében az illetékes tudományos osztályra vonatkozóan feltüntetett előírásoknak. A szakreferens ellenőrzi az MTMT által szolgáltatott osztályspecifikus tudománymérési táblázat, valamint a tudományos osztály által előírt publikációs és tudományos közéleti adatlapok kitöltését.

(2) A kérelem átvételekor a szakelőadó a formai vizsgálat eredményeit számítógépen rögzíti. Erről átvételi elismervény készül, amelyet a szakreferens ír alá. Az elismervény tartalmazza az esetleges hiányosságokat és a lehetséges hiánypótlás végső határidejét, figyelembe véve a Doktori szabályzat hiánypótlásra vonatkozó 29. §-ának rendelkezéseit.

(3) Az előzőek értelemszerű alkalmazásával kell eljárni, ha a kérelem írásos részét postai úton nyújtják be. Ekkor az átvételi elismervényt postán kell eljuttatni a kérelmezőhöz.

(4) A szakreferens az okiratok eredetijének meglétéről köteles meggyőződni és ezt a tényt a számítógépes nyilvántartásban rögzíteni.

9. §

Hiányos kérelem kezelése

(1) Ha a kérelem hiányos, és a hiányok pótlására a Doktori szabályzat 29. §-a rendelkezései értelmében van lehetőség, az illetékes szakreferens a kérelem átvételi elismervényében - a hiányok és a hiánypótlás határidejének megjelölésével - azok pótlására szólítja fel a kérelmezőt.

(2) A hiánypótlás elmulasztása miatt a Titkárság vezetője hoz elutasító határozatot.

(3) Ha a benyújtott iratokból az állapítható meg, hogy a kérelmező egyetemi végzettségét, illetőleg tudományos fokozatát tanúsító okirat egyetemi végzettséget, illetőleg tudományos fokozatot igazoló okiratként nem fogadható el, ennek tisztázása után a kérelmet a Titkárság vezetője nyomban elutasítani tartozik, és ezzel az eljárás megszűnik.

(4) A (3) bekezdésben említett esetben a határozat tervezetét a Titkárság vezetője az elnöknek bemutatja. Ha az elnök szükségesnek tartja, a határozattervezethez mellékelni kell az oktatásügyért felelős minisztérium felsőoktatási oklevelek és tudományos fokozatok egyenértékűségével foglalkozó szervének állásfoglalását. A határozat tervezetét az elnök kézjegyével látja el.

(5) Nem nyújthatók be hiánypótlás keretében a Doktori szabályzat 25. § (6) bekezdés c), d) e), g), h), i), j) és k) pontjában megjelölt dokumentumok és maga a kérelem sem. Amennyiben e dokumentumok közül bármelyik hiányzik, a kérelmet el kell utasítani, és ezzel az eljárás megszűnik.

(6) Nem nyújthatók és nem fogadhatók be az (5) bekezdésben felsorolt dokumentumok bármely kiegészítését célzó anyagok sem, sem a kérelem - hiánytalanságot igazoló - befogadása után, sem a doktori eljárás habitusvizsgálati szakaszában, sem később.

10. §

A kérelem továbbítása

(1) Ha a kérelem valamennyi formai követelménynek megfelel, a kérelemben megjelölt tudományszaknak megfelelő titkársági szakreferens intézkedik az eljárás megindításáról.

(2) A szakreferens elkészíti az illetékes osztályelnöknek szóló megkeresés tervezetét, és azt aláírásra az elnöknek bemutatja. A szakelőadó tartozik gondoskodni arról, hogy e megkeresés az illetékes osztály elnökéhez haladéktalanul megérkezzen.

(3) Ha a jelölt a pályázatát az Alapszabály 24. § (6) pontja figyelembevételével interdiszciplinárisan kívánja elbíráltatni, a Doktori Tanács elnökének írásbeli megkeresésére a kérelmező által megnevezett tudományos osztályok a Doktori Tanács által meghatározott határidőre nyilatkoznak arról, hogy a jelölt munkásságának értékelésében az osztály részt vesz-e, és milyen minőségben (befogadó vagy közreműködő). Az érintett osztályok egyikének befogadó osztálynak kell lennie.

A Doktori Tanács elnöke a megkeresés során a kérelmező által megnevezett osztályok elnökével köteles egyeztetni, hogy

melyik a befogadó osztály;

melyek a közreműködő osztályok,

milyen arányban jelölik ki a hivatalos bírálókat és a bíráló bizottság tagjait.

Amennyiben a tudományos osztályok határidőre nem nyilatkoznak, vagy a befogadás/közreműködés iránti kérelmet elutasítják, a doktori eljárást - a kérelmező egyidejű értesítésével - meg kell szüntetni. A nyilatkozatokat a pályázati anyaghoz csatolni kell.

11. §

Intézkedések a doktori eljárás habitusvizsgálati szakaszában

(1) A doktori eljárás engedélyezése tárgyában a Doktori Tanács a Doktori szabályzat 35. §-a szerint jár el.

(2) Az elnök a tudományos osztályoknak a doktori eljárás engedélyezésére vonatkozó javaslatát megvizsgálja. Ennek során megállapítja, hogy a Doktori szabályzat 34. § (1) bekezdése szerint az osztály felterjesztette-e a saját, valamint a tudományos bizottság állásfoglalását, csatolta-e a tudományos bizottsági előterjesztők részletes szakmai véleményét, amelyben az előterjesztők a pályázó MTMT-ben nyilvántartott adatait tételesen értékelték, valamint az osztály-előterjesztők véleményét a tudományos bizottság javaslatáról. Bármelyik hiánya esetén az elnök nem terjeszti a javaslatot a Doktori Tanács elé, hanem az osztályt a hiány pótlására szólítja fel.

(3) A rendelkezésre álló - hiánytalan - iratok alapján a szakreferens elkészíti a Doktori Tanács döntéséhez az ügy határozattervezetét, és azt aláírásra bemutatja.

(4) A doktori eljárást engedélyező döntést követően a kérelmezőt értesíteni kell a hivatalos bírálók és a bírálóbizottság tagjainak személyéről, hogy esetleges kifogását a Doktori szabályzat 36. § (2) bekezdése értelmében megtehesse. Az értesítést a titkár írja alá.

(5) A doktori eljárást engedélyező pozitív határozatot követően 15 napon belül az MTA honlapján nyilvánosságra kell hozni a pályázó nevét, a doktori mű címét, a mű rövid összefoglalóját (tézisek), az eljárásban illetékes osztály(ok) és tudományos bizottság(ok) megnevezését, valamint a Doktori Tanács döntésének az időpontját.

(6) Ha az ügyben érintett tudományos osztályok illetékességüket egyaránt kizárták, vagy az eljárás a kérelmező által használni kívánt nyelven nem folytatható le, az eljárást meg kell tagadni. Erről az elnök hoz határozatot.

12. §

Intézkedések a doktori eljárás bírálati szakaszában: a hivatalos bírálók

(1) A hivatalos bírálók kijelölése tárgyában a Doktori Tanács a Doktori szabályzat 36. §-a szerint jár el.

(2) A Doktori Tanács által hivatalos bírálatra kijelölt személyeket a bírálói véleményük elkészítésére a titkár által aláírt levélben kell felkérni.

(3) Ha felkért hivatalos bíráló bejelenti az ügyben elfogultságát, összeférhetetlenségét, szakmai illetéktelenségét, vagy azt, hogy a bírálói vélemény elkészítését más okból nem vállalja, a kijelölt tartalék bírálót kell felkérni a feladat ellátására.

(4) Ha a kijelölt 3 hivatalos bíráló és 2 tartalék bíráló egyike sem vállalja a feladat ellátását (az összeférhetetlenség esetét kivéve), az elnök a Doktori szabályzat 36. § (5) bekezdése értelmében a kérelmező alkalmasságára és a bírálati eljárás engedélyezésére vonatkozó újabb javaslattétel elkészítésére kéri fel az illetékes osztály elnökét, majd a doktori habitust és a doktori eljárás engedélyezését a Doktori Tanács újból tárgyalja.

(5) Ha a kérelmező kifogást jelent be kijelölt bíráló ellen, és az nyilvánvalóan megalapozott, a kérelemnek helyt kell adni, és más kijelölt bírálót kell felkérni. Egyéb esetben a Titkárság vezetője a Doktori Tanács Ügyrendi Bizottságát keresi meg annak elbírálása érdekében.

(6) Ha a hivatalos bíráló a megadott határidőn belül véleményét nem nyújtja be, munkája megsürgetéséről a titkár hoz határozatot. A határidő megállapításánál a július és az augusztus hónapot nem kell figyelembe venni. Ha a titkár sürgetése nem jár eredménnyel, akkor az elnök jár el a Doktori szabályzat 37. § (2) bekezdésében foglaltak szerint.

13. §

Intézkedések a doktori eljárás bírálati szakaszában: a nyilvános vita

(1) A nyilvános vita engedélyezése és annak előkészítése tárgyában a Doktori Tanács a Doktori szabályzat 38-39. §-a szerint jár el.

(2) A Doktori Tanács nyilvános vitát engedélyező döntését követően a nyilvános védés bírálóbizottságának tagjait a titkárságvezető kéri fel.

(3) A nyilvános vitát engedélyező pozitív határozatot követően 15 napon belül az MTA honlapján nyilvánosságra kell hozni a doktori művet, a hivatalos bírálók nevét és tudományos fokozatát, az általuk készített hivatalos bírálatokat és a jelöltnek erre adott válaszait, valamint a Doktori Tanács döntésének időpontját.

(4) A nyilvános vita kitűzésekor az MTA honlapján nyilvánosságra kell hozni a vita helyét és időpontját. Ezzel egyidejűleg a kijelölt könyvtárakban biztosítani kell a doktori mű hozzáférhetőségét.

(5) A doktori védés lezárását követően az MTA honlapján nyilvánosságra kell hozni a bírálóbizottság személyi összetételét, a személyek tudományos fokozatának megjelölésével.

14. §

Intézkedések a doktori eljárás bírálati szakaszában: a cím odaítélése

(1) A doktori cím odaítélése tárgyában a Doktori Tanács a Doktori szabályzat 45. §-a szerint jár el.

(2) Az MTA doktora cím odaítéléséről hozott pozitív határozatot követően 15 napon belül az MTA honlapján nyilvánosságra kell hozni a bírálóbizottság értékelését, a cím odaítélésének tényét, valamint a Doktori Tanács döntésének az időpontját.

(3) Az MTA doktora cím odaítélését az Akadémiai Értesítőben is közzé kell tenni. A közlés tartalmazza, hogy ki milyen című doktori mű alapján szerezte meg a doktori címet.

(4) A cím odaítélését követően a kijelölt könyvtárakban a doktori művel egybekötve hozzáférhetővé kell tenni a hivatalos bírálók véleményét, a pályázó válaszait, a bírálóbizottság jegyzőkönyvét.

15. §

Iratbetekintés

(1) Az eljárásban közreműködő személyek és testületek a véleményük elkészítése, javaslatuk kialakítása, illetve döntésük meghozatala céljából a pályázati anyag irataiba betekinthetnek. A pályázati anyag elektronikus változatába a betekintést a Titkárság által működtetett, a jogosultaknak felhasználói névvel és jelszóval hozzáférhető internetes rendszer biztosítja az Ügyrendhez csatolt 1. táblázatban rögzítettek szerint.

(2) A Tanács előterjesztői és tisztségviselői, az Ügyrendi Bizottság, valamint a Titkárság vezetője és illetékes munkatársai valamennyi iratba betekinthetnek.

(3) A pályázó az ügyében keletkezett iratokba az eljárás bármely szakaszában a Titkárság vezetőjének az engedélyével betekinthet. A megtekintett iratokban ki kell takarni a közreműködők nevét. A betekintés technikai lebonyolításának megszervezése az illetékes szakreferens, illetve szakelőadó feladata. Nem tekintheti meg a kérelmező a nem nyilvános ülések szó szerinti jegyzőkönyveit (MTA osztályai, tudományos bizottságai, eseti bizottságai, Doktori Tanács) és az ahhoz csatolt írásbeli feljegyzéseket.

(4) A (1)-(3) pontokban felsoroltakon kívül más személyek az eljárásról nyilvánosságra hozott adatokat az MTA honlapján ismerhetik meg. A doktori eljárás nyilvánosan közzéteendő adatait az Ügyrend 11. § (5), 13. § (3), (4), (5), 14. § (2), 19. § (4) bekezdései határozzák meg. Az eljárás során képződő egyéb adatok - amelyeket az Ügyrendhez csatolt 2. táblázat sorol fel - nem nyilvánosak.

(5) Egyéb esetekben az irat tanulmányozását - írásos kérelemre - az elnök és a Titkárság vezetője együttesen engedélyezi. Véleményeltérésük esetén az MTA elnöke dönt.

(6) A Doktori szabályzatban és a jelen Ügyrendben nem rendezett adatvédelmi kérdésekben az MTA Titkársága adatvédelemre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

16. §

(1) Azokról az ügyekről, amelyekben a pályázó az MTA doktora tudományos címet nem szerezte meg, nyilvántartást kell vezetni a Titkárságon, a negatív eredményt azonban az MTA honlapján, illetőleg az Akadémiai Értesítőben nem kell közzétenni.

(2) Az előző bekezdésben említett tényről és adatokról a Titkárság megkeresésre tájékoztatást ad az MTA tudományos osztályainak, tudományos bizottságainak, az MTA elnökének, főtitkárának és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnökének.

17. §

Eljárás honosítási ügyekben

A jogszabály alapján a Doktori Tanács hatáskörébe tartozó honosítási ügyben a külföldön szerzett tudományos fokozat honosítását a kérelmező a következő iratokat tartozik kérelmével együtt benyújtani a Titkársághoz:

- magyar állampolgárság igazolása,

- ha a kérelmező nem magyar állampolgár, igazolás arról, hogy Magyarországon letelepedett személy, illetőleg a letelepedés szándékával tartózkodik Magyarországon,

- a külföldön szerzett tudományos fokozat megszerzéséről szóló okirat másolata, annak hiteles magyar nyelvű fordítása,

- a fokozat megszerzéséhez felhasznált értekezés (mű),

- a külföldön szerzett fokozat alapjául szolgáló mű főbb tudományos megállapításáról szóló tézisek magyar nyelven készített összefoglalása,

- szakmai önéletrajz,

- publikációs jegyzék,

- hivatkozások jegyzéke,

- az eljárási díj megfizetésének igazolása.

18. §

(1) Ha a kérelmező a külföldön szerzett fokozatot tudomány kandidátusa fokozatként kívánja honosíttatni, akkor a Tanács két szakértőt kér fel. A felkért szakértők arról nyilatkoznak, hogy a honosítást kérelmező a magyar kandidátusi fokozattal egyenlő értékű tudományos teljesítményt ért-e el. Az előterjesztő részletesen értékeli a pályázó tudományos eredményeit, és arról foglal állást, hogy a pályázó tudományos teljesítménye a tudomány kandidátusa magyar tudományos fokozattal egyenértékű-e. A Doktori Tanács az előterjesztő állásfoglalása és a két szakértő nyilatkozata alapján dönt a honosításról.

(2) Ha a kérelmező a külföldön szerzett fokozatot tudomány doktora fokozatként kívánja honosíttatni, akkor a Doktori Tanács három szakértőt jelöl ki. A szakértők - egymástól függetlenül - írásban részletesen értékelik a pályázó tudományos eredményeit, és állást foglalnak arról, hogy a pályázó eredményei a tudomány doktora magyar tudományos fokozat követelményeinek megfelelnek-e. A Doktori Tanács a szakértői vélemények és a pályázó publikációs és hivatkozási jegyzéke alapján dönt a honosítási kérelemről.

19. §

Oklevél

(1) Az MTA doktora tudományos cím megszerzéséről a Titkárság okiratot állít ki, amelyet az MTA elnöke és a Doktori Tanács elnöke ír alá. Az oklevelet ünnepélyes keretek között kell átadni.

(2) A tudomány kandidátusa, a tudomány doktora fokozat honosításáról a Titkárság okiratot állít ki, amelyet az elnök és a titkár ír alá.

(3) Az előző bekezdésekben említett oklevelek formájáról a Doktori Tanács dönt.

(4) A doktori oklevél átadásának napján az MTA Titkárságának Kommunikációs Főosztálya valamennyi új MTA doktora munkásságáról és a cím odaítélésének indoklásáról egyoldalas fényképes ismertetőt bocsát a sajtó rendelkezésére. Az ismertető tartalmazza a pályázó által előkészített, a bírálóbizottság véleményével kiegészített és a bírálóbizottság elnöke által jóváhagyott közérthetően megfogalmazott szakmai indokolást az MTA doktora cím odaítéléséről.

A Doktori Tanács Eljárási szabályzatához és ügyrendjéhez kapcsolódó 1. táblázat

A Doktori Tanács Eljárási szabályzatához és ügyrendjéhez kapcsolódó 2. táblázat