1. Mikotoxin szennyezés a termőterületen és a tárolás során

A takarmány alapanyagok közül a gabona magvak és a tömegtakarmányok mikotoxin szennyezettsége a gyakorlatban szinte elkerülhetetlen, emiatt a gazdasági állatok takarmányai is szennyezettek lehetnek egy vagy egyidejűleg akár több mikotoxinnal is.

A gabona magvak mikotoxin szennyezettségét részben a termőterületen bekövetkező penészgomba fertőzés idézi elő. Ennek ismeretében kialakítható egy olyan kockázatbecslési rendszer, amelynek alapján az alkalmazott agrotechnika ismeretében becsülhető a toxikus gombák fertőzés előfordulásának veszélye. Erre mutat be példát a Fusarium gombák által termelt mikotoxinokkal kapcsolatban az alábbi táblázat:

A Fusarium mikotoxinok előfordulásának kockázatbecslése az agrotechnika szempontjából kalászos fajtákon^a

^a Búza esetében a gabona előveteményeként sokkal jobbak azok a növények, amelyekkel a búzának nincs közös kórokozója. Ilyen lehet például a repce, a mustár, a pillangósok, valamint a napraforgó. Amennyiben az adott búzafajta kifejezetten fogékony a Fusarium fertőzésre, akkor a gabona elővetemény kerülendő, illetve a kockázatok miatt célszerű lehet akár termesztésének az adott területen beszüntetése is.

^b Ez a szalma vagy a kukoricaszár eltávolítása után visszamaradó tarló minimális művelésére vonatkozik.

^c Ennek előfeltétele a köztermesztésben lévő fajták megbízható rezisztencia besorolása (fajtaminősítés), valamint a fajtaminősítés előtt álló fajták rezisztencia vizsgálata nemcsak a tünetek, hanem mikotoxin termelés alapján is, mert a két tulajdonság nem mindig esik egybe. A rezisztencia besorolás tehát a fajtaminősítés és a fajtavizsgálat során feltétlenül egészüljön ki az adott penészgomba által termelt mikotoxin(ok), vizsgálatával eltérő talaj-, éghajlati és termesztéstechnológiai körülmények között. Ma már kidolgoztunk egy olyan kockázat besorolásra alkalmas rezisztenciavizsgálati módszertant mind kalászosokra, mind kukoricára, amely figyelembe veszi a mesterséges fertőzést az itt képződött mikotoxinokkal, a természetes fertőződést, ugyancsak mikotoxin kontrollal együtt, és van lehetőség természetes fertőzöttségű kísérletek során is mikotoxinmérésekre. Ennek tudományos hátterét publikáltuk, és egy NÉBIH-el történt egyeztetés is sikeresen lezárult. Ez a téma azonban olyan fontos, hogy nem egy takarmány mikotoxin határérték reform mellékleteként, hanem önállóan is kidolgozzuk. Ez ugyanis az előrelépés legfontosabb eleme. Ugyanez érvényes a maszkolt, vagy inkább kötött mikotoxinok nemesítési problémájára is. Itt egy olyan magyar innováció van, amely már gyakorlati célok megoldására is alkalmas. Ide tartozik a jelenlegi ajánlati határértékek további vizsgálata is, mert pl. a fumonizin határértékek lazáknak tűnnek. Erre a komplex külön kezelésre azért is szükség van, mert olyan érték kitűzése célszerű, amelyet a termelés nagy vonalakban biztosítani tud. Ahhoz, hogy ez működjön, a teljes növénytermesztési rendszer reformjára is szükség van a fajtaminősítésen és a nemesítésen túlmenően. Úgy gondoljuk, hogy a NÉBIH ennek a problémakörnek a kezelésében kulcsszerepet játszik, ugyanide tartozik a javasolt előzetes fungicid hatásvizsgálat is .

^d Az egyes fungicid készítmények között a hatékonyság tekintetében jelentős különbségek vannak. Lényeges emellett a kijuttatási technológia is, ugyanis a búza és egyéb kalászosok kalászait körbe kell permetezni, mert nincs értékelhető mértékű transzlokáció a növényekben. Jelenleg nincs olyan köztermesztésben lévő búzafajta, de egyéb kalászos sem, amely szemtermésének DON szennyezettsége preventív kezelés nélkül súlyos járvány esetén az EU által meghatározott határérték alatti lett volna, a Fusarium fertőzés tekintetében különösen kritikus 2019 évben a Dél-kelet magyarországi területeken. A fogékony fajtáknál még preventív kezeléssel sem lehetett minden esetben biztosítani az 1.25 mg/kg (1881/2006/EK) alatti értéket. Ezért a preventív fungicid kezelést egyetlen fajtánál sem lehet kockázat nélkül elhagyni. Az esetleges második kezelés szükségességéről egy, a tünetek kialakulása előtt elvégzett PCR/qPCR teszt eredményének ismeretében dönthetünk. Nagyon fontos, hogy az ellenállóbb fajták sokkal hatékonyabban védhetőek ugyanazzal a fungiciddel, ezért a rezisztenciát és a fungicidhasználatot ötvözni kell.

Különösen fontos az ellenállóság a biotermesztésben, ahol egy gyengébb hatású, a biotermesztésben engedélyezett fungicid már segíthet egy jó ellenállóságú fajta megfelelő védelmében. Az EU növényvédőszer politikája irracionálisan szigorú az Unión belül, de ugyanezt a szigort az EU-n kívüli származási országokból történő import esetében már nem alkalmazza, és ez takarmánybiztonsági problémát jelenthet az EU-n belül. Bármiféle növényvédelmi és integrált védekezés alapja a fajták rezisztenciaviszonyainak pontos ismerete és a fentiek miatt a fogékony fajták kizárása a köztermesztésből.

^e A célzott inszekticid kezelés, pl. gyapottok-bagolykepke vagy kukoricamoly, elleni védekezés a kritikus, magképződési időszakban csökkentheti a maghéj károsodását, és ennek révén a penészgomba micélium magvakba történő behatolásának esélyét. A kezelésekhez csak az adott növényre az EU által engedélyezett növényvédőszerekkel kerülhet sor. A súlyosan érzékeny hibridek inszekticid kezelés ellenére is súlyosan károsodhatnak, ezért az ellenállóbb hibrid előfeltétele a hatékony inszekticid védelemnek is. Ezek hiányában csak a még ellenállóbb fajták alkalmazása jelenthet megoldást, de az is csak folyamatos multi-mikotoxin kontroll mellett.

^e A virágzás és aratáskori időjárás sokszor eltérő, amely eltérő járványhelyzetet idéz elő. Ezen túlmenően, bár a fertőződés tejes-viaszéréskor kisebb, mint virágzáskor, de egy csapadékosabb időszakban történt virágzás után ez is nagy gondot tud okozni. Ugyanakkor a virágzáskori száraz időjárást követően a kései esőzések általában már kevesebb gondot okoznak, ha egyébként a preventív kezelés megtörtént. A PCR/qPCR tesztek itt is segíthetnek az esetleges védekezés szükségességének eldöntésében. Ez természetesen nem jelent nulla kockázatot, ezért a terményt a DON mellett érdemes multitoxin analízisnek is alávetni.

A búzával szemben a kukoricában kiemelt jelentősége van a F. verticillioides által termelt fumonizineknek, amely ellen hatékony növényvédelmi eljárás nem ismert. A megelőzést segíti a kukorica elővetemény mellőzése, de a döntő a betegség ellenállóság növelés, mivel hatékony fungicid védelem jelenleg nincs. További probléma, hogy a globális felmelegedés kiemelten kedvez a fumonizinek termelődésének, vagyis az ellenállóság a klímaváltozás hatásait is mérsékelheti.

A betakarítást követően a gabona szárítása tekinthető kritikus tényezőnek, mert megfelelő szárítással jelentős mértékben csökkenthető a tárolás során bekövetkező további toxikus gombafertőződés és mikotoxin szennyezés.

Az alábbiakban azokat a kritikus szárítási és tárolási tényezőket foglaltuk össze, amelyekkel a gabona tárolása során bekövetkező penészgomba fertőződés és mikotoxin szennyezés csökkenthető.

(1) A szárítás során törekedni kell a termény nedvesség tartalmának gyors 18 % értékre való csökkentésére.

(2) Hosszú távú tároláshoz a gabona nedvesség tartalmát legalább 15 %-ra kell csökkenteni, mert ezzel csökkenthető a raktári rovarkártevők aktivitása, amelyek a maghéj megsértésével jelentősen növelik a penészgomba fertőzés kockázatát.

(3) A szárító levegő hőmérséklete legalább 5 ^oC-kal magasabb legyen, mint a környezeti hőmérséklet, de el kell kerülni a túlmelegedést. Ennek során a befúvott levegő mennyiségét 180 m³/óra/tonna mértékre kell beállítani.

(4) Folyamatosan el kell végezni a szállító és mozgató eszközök megfelelő tisztítását.

(5) Az egyidejűleg betárolt gabonamag tétel vastagságát csökkenteni kell, ha a betárolásra kerülő gabonamag nedvesség tartalma eléri, vagy meghaladja a 20 %-ot, de ilyen gabonatétel csak rövid ideig – 20 ^oC hőmérsékleten maximum 50 napig - tárolható.

(6) A tárolóterekben - megfelelő ventilláció alkalmazásával - meg kell akadályozni a víz reabszorpcióját a szárított gabonatétel felszínén.

(7) A gabona tárolás alatti felmelegedését, célszerűen az esti hűvös levegő befújásával (10 m³/óra/tonna) meg kell akadályozni. A lehűlés gyorsan bekövetkezik, ha a környezeti hőmérséklet legalább 5 ^oC-kal alacsonyabb, mint a gabonatétel aktuális hőmérséklete.

(8) Célszerű a tárolókat nedvesség, hő és széndioxid ellenőrző rendszerrel felszerelni, amely számítógépeken folyamatos adatszolgáltatásra képes és lehetővé teszi az időben történő beavatkozásokat.

2. A takarmány alapanyagok és takarmányok mikotoxin szennyezettségére vonatkozó javaslatok

Az MTA Állatorvos-tudományi Bizottsága 2003-ban határozott meg határértékeket (MTA Állatorvos-tudományi Bizottsága (2003): Mikotoxin határértékek takarmány-keverékekben. Állattenyésztés és Takarmányozás 52, 393-396), amelyek iránymutatásul szolgáltak a takarmányipar számára, továbbá az igazságügyi állatorvostan is ezeket vette figyelembe kifogásolt minőségű takarmányokkal kapcsolatos ügyekben (Rafai P., Kovács M. (2009): Takarmányok mikotoxin szennyezettségének igazságügyi állatorvostani vonatkozásai. Állattenyésztés és Takarmányozás 58: 427-438)

Az Európai Unió is közzétette javaslatai értékeit az egyes mikotoxinok maximális mennyiségére vonatkozóan a takarmány alapanyagokban és egyes gazdasági állatfajok, valamint azok egyes korcsoportjai számára készített teljes értékű keveréktakarmányaiban.

2006/576/EK és 2013/165/EU ajánlások

Kötelező érvényű határértéket az Európai Unió kizárólag az aflatoxin B1 mikotoxinra vonatkozóan határozott meg.

2002/32/EK Irányelv; 574/2011/EU rendelet

3. A Bizottság javaslata kialakítása során tekintetbe vett egyéb szempontok

Egyes mikotoxinokra vonatkozóan ugyan meghatározták a kritikus toxikológiai értékeket (NOEL: No Observed Effect Level és LOAEL: Low Observed Adverse Effect Level), de ezek átszámítása takarmány alapanyagokra, illetve keveréktakarmányokra nem lehetséges, mert az egyes állatfajok testsúlya valamint a felvett napi takarmány mennyisége eltérő az egyes tartástechnológiai rendszerekben.

Egyes mikotoxinok kritikus toxikológiai értékei gazdasági állatfajoknál

Kötött mikotoxinok a gabonmagvakban

A mikotoxinok a gabona magvakban részben kötött „(masked)” formában fordulnak elő. A növények ugyanis a fertőző penészek által termelt mikotoxinok egy részét kevésbé toxikus metabolitokká alakítják. Ez a folyamat reverzibilis is lehet, így a takarmánybiztonságot is befolyásolhatja. Ezeknek a kötött mikotoxinoknak aránya az egyes mikotoxinokra vonatkozóan eltérő. Nem ismert továbbá ezek biológiai hozzáférhetősége sem az állat szervezetben, továbbá csak kevés laboratórium képes ezeket megfelelő pontossággal meghatározni, és úgy tűnik, hogy a gabonafélék nagyobb betegség-ellenállósága, azaz rezisztenciája, ezt a problémát is nagyrészt megoldja (Lemmens et al. (2016): World Mycotoxin Journal, 9 (5): 741-754 DOI 10.3920/WMJ2015.2029). A jelenleg elérhető kisszámú adat birtokában a javaslat összeállítása során ezeket nem vettük tekintetbe.

Kötött mikotoxinok átlagos aránya egyes gabonamagvakban

Gabonamagvak multi-mikotoxin szennyezettsége

Hasonló probléma a takarmány alapanyagok és a keveréktakarmányok multi-mikotoxin szennyezettsége is. Ezek hatásaival kapcsolatban rendkívül sok az ellentmondás az irodalomban, mert az egyes mikotoxinok között additív, szinergens és antagonista hatás egyaránt fennállhat. További probléma, hogy a több komponensből összeállított keveréktakarmány, illetve kérődzők és lovak esetében a napi takarmányadag számos mikotoxinnal lehet egyidejűleg szennyezett, amelyek közötti interakciókat az egyes állatfajok, hasznosítási típusok és életkori csoportok esetében jelenleg még becslés szintjén sem lehet meghatározni, így az további részletes kutatások tárgyát kell, hogy képezze.

Az Osztály által javasolt értékek

Az Osztály a korábbi javaslatok, valamint az irodalmi adatok alapján olyan javaslati tartományokat határozott meg, amelynek figyelembevételével megbecsülhető, hogy az adott takarmány alapanyag vagy keveréktakarmány az adott gazdasági állatfaj, illetve korcsoport számára milyen mértékű kockázatot hordoz.

Az alapanyagok esetében lényeges azonban megjegyezni, hogy egy adott alapanyag mikotoxin szennyezettségi értékét a keveréktakarmány gyártás során a bekevert mennyiség arányában korrigálni szükséges. Ennek abban a tekintetben van kiemelt jelentősége, hogy amennyiben egy vagy több alapanyag szennyezettségi értéke eléri vagy meghaladja az alacsony kockázati értéket, az még nem feltétlenül jelenti, hogy az azok felhasználásával előállított keveréktakarmány szennyezettsége is kritikus.

Miután a takarmánygyártók az aktuális piaci viszonyoktól függően eltérő mennyiségben alkalmazzák az egyes alapanyagokat, ezért javaslatunkban nem az alapanyagok, hanem a keveréktakarmányok mikotoxin szennyezettségére vonatkozóan adtunk meg javaslati értékeket a kockázati besorolásnál.

JAVASLAT A GAZDASÁGI ÁLLATOK TAKARMÁNYKEVERÉKEINEK MIKOTOXIN SZENNYEZETTSÉGÉRE

(mg/kg takarmány; 88% szárazanyag tartalom)

A javasolt értékeket a mikotoxinok közötti interakciók, továbbá a tartási és takarmányozási technológia is befolyásolhatja, emiatt azok csak iránymutató ajánlásnak tekinthetők. A mikotoxinok kutatása is számos új eredményt fog hozni, amelyek eredményeként eddig nem vizsgált szempontok is felmerülhetnek. Így a javaslatok rendszeres felülvizsgálata fontos feladat marad a jövőben is.

A javaslatot készítette:

Kovács Melinda, MTA r. tagja; Mesterházy Ákos, MTA r. tagja; Mézes Miklós, MTA r. tagja

A javaslat tartalmazza az Agrárminisztérium (Kemenczei Ágnes), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Dr. Nagy Attila), továbbá az Állatorvos-tudományi Egyetem, Digitális Élelmiszerlánc Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Intézet (Dr. Süth Miklós, Dr. Jozwiak Ákos és Dr. Farkas Zsuzsanna) által javasolt módosításokat is.

A javaslatot az Agrártudományok Osztálya 2021. 03.10-én tartott ülésén jóváhagyta.

Balázs Ervin

MTA r. tagja

osztályelnök