„Az akadémiák nemcsak tudományos, hanem nemzeti intézmények is. Nemzeti intézmények annyiban, amennyiben nemzetünk nyelvét és irodalmát, történetét, közgazdaságát, társadalmi és természeti viszonyait teszik kutatásuk tárgyává, nemzeti intézmények azért is, mert munkálkodásukban egy-egy nemzet tudományos törekvéseit juttatják kifejezésre s annak lobogója alatt lépnek ki a világ tudományos versenyterére” – írta Eötvös Loránd fizikus, az MTA egykori elnöke 1899-ben A tudományos akadémiák létjogáról című cikkében.

A humán tudományok hozzájárulása ma is alapvető fontosságú az ország gazdasági fejlődéséhez, nemzetközi presztízséhez, valamint a társadalom önismeretéhez és kultúrájához.

Pénzben nem kifejezhető, mégis hatalmas értéket jelent a nemzet múltjának ismerete és tisztelete, valamint e közösség szellemi örökségének ápolása. Mindehhez az alapot a történettudomány, az irodalomtudomány, a nyelvészet, a régészet, a néprajz és más humán tudományok eredményei adják. Az Akadémia alapítása, 1825 óta őrzi a magyar nyelvet, a magyar kulturális örökséget, és a nemzet tanácsadójaként segíti a kormány és az Országgyűlés munkáját.

Példák a nemzeti értékeket feltáró és óvó munkákból

Magyarország Nemzeti Atlasza. 2018. szeptember 27-én mutatták be a Magyar Tudományos Akadémia Székházában Magyarország Nemzeti Atlasza új kiadásának Természeti környezet című kötetét. Újdonság, hogy az új kiadás nem csupán a címben foglalt Magyarország, hanem hazánk, a Kárpát-medence egészének bemutatására is törekszik. Az atlasz folyamatosan frissülő online változata szabadon letölthető lesz. Az ajándékként felajánlott háromezer kötet az EMMI közreműködésével jutott el a hazai és határon túli magyar tannyelvű közép- és felsőfokú oktatási intézményekhez.

A magyar történettudomány egyik legjelentősebb adósságát pótolta a magyar uralkodókoronázások és a Szent Korona 16–19. századi históriájának forrásokra építő, szisztematikus feltárásával az MTA „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport.

Székelyföld története – A háromkötetes nagymonográfia 22 szerző összefogásával készült; közérthető stílusával a szakemberek mellett a székelység iránt érdeklődő nagyközönséget szándékozik megszólítani. A munka egyik társkiadója az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont.

Négy könyv, negyven tudományos cikk és tanulmány, több mint húsz népszerűsítő cikk és blogbejegyzés, hazai konferenciákon tíz, külföldi rendezvényeken pedig huszonöt előadás, valamint csaknem negyven, a kutatócsoport munkáját bemutató, illetve a trianoni békeszerződésről szóló előadás az érdeklődő nagyközönségnek – a számok alapján így összegezhető röviden a kutatási programja feléhez érkezett MTA Trianon 100 Lendület-kutatócsoport eddigi teljesítménye.

A magyar őstörténet iránti általános érdeklődés, valamint a tudományosan megalapozott szemlélet erősítésének szándéka együttesen járult hozzá, hogy 2012 elején az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontban az intézmény munkatársaiból, valamint számos hazai egyetemi és múzeumi kutatóhelyről felkért külső szakértőkből megalakult a Magyar Őstörténeti Témacsoport(MŐT). Kutatói állandó résztvevői a hazai és külföldi tudományos tanácskozásnak, és számtalan kiadvánnyal járultak hozzá a magyarság őstörténetének pontosabb megismeréséhez.

A magyar nyelv nagyszótára – Eddig hét kötete jelent meg. Az online változat ingyenesen és regisztráció nélkül bárki számára elérhető. A következő kötet előreláthatóan két év múlva lát majd napvilágot.

Bartók Archívum – Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében létrehozott Bartók Archívumnak kettős funkciója van: egyrészt központi Bartók-gyűjtemény, a primer forrásoktól a szekunder irodalomig terjedő gyűjtőkörrel, másrészt kutatóintézet, a Bartók Béla (1881–1945) életrajz- és életműkutatások nemzetközi centruma.

Néprajztudományi adattár – Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézete több százezer egyedi dokumentumot – fotót, kéziratot, hang- és videófelvételt – őriz. Az intézet munkatársai által az elmúlt több mint fél évszázadban végzett gyűjtések anyagai mostantól fokozatosan az online térben is kutathatóvá válnak. Az online adatbázis feltöltését a legnagyobb érdeklődésre számot tartó fotó- és diatár anyagaival kezdték. Elsőként Manga Jánosnak az 1930-as és 1940-es években a Felvidéken és Kárpátalján készült felvételeit tették elérhetővé.

Kutatások a mindennapokért

Az MTA legtöbb kutatása felfedező kutatás, amit értelmetlen a szabadalmak számában mérni. Ugyanakkor

az Akadémia kutatóhálózatának jó néhány intézetében végeznek alkalmazott kutatásokat, sőt folytatnak a szó szoros értelmében vett innovációs tevékenységet.

Az atomerőművek biztonságos üzemeltetése elképzelhetetlen az alapkutatási eredmények nyomán kifejlesztett technológia nélkül. Az MTA Atommagkutató Intézetében gyártott eszközökkel monitorozzák például Pakson bizonyos radioaktív izotópok levegőbe és vízbe való kibocsátását.

Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai a meglévő paksi blokkok biztonságos üzemeltetését segítik, és biztosítják az új blokkok létesítéséhez szükséges műszaki-tudományos hátteret.

Pannon Magbank – Gyűjtemény a jövőnek. Két éve „legjobb a legjobbak között” minősítést kapott az Európai Unió LIFE-Nature programjában megvalósított pályázatok közül a Pannon Magbank, amelynek keretében több mint 900 őshonos növény magvait gyűjtötték össze Magyarországon. Az értékes mintákat hűtőkamrákban tárolják úgy, hogy a 22. században is felhasználhatók legyenek. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének munkatársai szakértőként vettek részt a projektben, és kipróbálták, hogy valóban kifejlődik-e a magokból egy tucatnyi őshonos növény egy felhagyott szántón, ismét természetközelivé alakítva a területet.

Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetében külön osztály foglalkozik a kalászos gabona – búza, durumbúza, árpa, tritikálé, tönköly, tönke, alakor és zab – nemesítésével és kutatásával. Az elmúlt évtizedekben 100 őszi búza-, 8 őszi durumbúza-, 5 tritikálé-, 2 őszi zab-, 1 tavaszi zab-, 1 tönkölybúza-, 2 alakor-, 1 tönke- és 1 őszi árpafajta született, a kutatók emellett több tritikálé-, őszi durumbúza-, tönkölybúza-, tavaszi árpa- és zabfajta honosításában is részt vettek. E fajták vetésterülete évente több százezer hektár Magyarországon, de több fajtát más európai országokban és Kanadában is termesztenek.

A mezőgazdasági termelők számára létfontosságú a kártevők elleni hatékony küzdelem. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet korábbi és jelenleg is folyó alapkutatásainak gyakorlati hasznosítása eredményeként 2017-ben mintegy 200 csapdakészítmény állt a a hazai és külföldi termelők rendelkezésére. A termék iránt külföldön is nagy az érdeklődés. Két évvel ezelőtt kutatási-fejlesztési együttműködést kötött az MTA Agrártudományi Kutatóközpont és a Csungkingi Kertészeti és Tájépítészeti Kutatóintézet. Így Kínában is hasznosíthatják a magyar feromonkutatás eredményeit.

A Balaton algásodásának megszüntetésében jelentős szerepet játszottak az MTA Balatoni Limnológiai Intézet kutatói: az intézet munkatársai már az 1970-es években kimutatták, hogy az eutrofizáció kiváltó oka a tó magas foszfortartalma. Az intézet azóta is folyamatos kutatásokkal és monitortevékenységgel járul hozzá a tó ökológiai állapotának megőrzéséhez, valamint gazdasági rekreációs célú hasznosításához.

19 kutatócsoport, majdnem 700 résztvevő, köztük 325 tanár, 150 oktatási intézmény, 800 millió forint – az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programja a számok tükrében. A 2016-os indulás óta a kutatási program keretében mások mellett egészségnevelési, a ritmikai készségek élményszerű, eredményes fejlesztését segítő, valamint a matematikai tehetségek felkutatását célzó programot is indítottak, továbbá tabletes nyelvi tananyagot fejlesztettek.