X. Földtudományok Osztálya

Elhunyt Farsang Andrea, geográfus, az MTA levelező tagja

Életének 56. évében, 2022. december 13-án Szegeden elhunyt Farsang Andrea akadémikus.

Farsang Andrea 1967-ben született Székesfehérváron. 1991-ben a szegedi József Attila Tudományegyetemen matematika-földrajz-számítástechnika szakos középiskolai tanári diplomát szerzett, 1991-től tanársegédként, 2005-től docensként, majd 2019-től egyetemi tanárként a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének oktatója volt. 2014-2019 között a Természettudományi és Informatikai Kar oktatási dékánhelyetteseként, 2008-2019 között a Környezettudományi és Műszaki Intézet vezető helyetteseként működött. 2014-2019 között a Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, majd 2021-től a Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi tanszék tanszékvezető helyettese volt. 2021-től az MTA X. Osztály Természetföldrajzi Tudományos Bizottságának elnöke volt.

PhD disszertációját 1997-ben „A talaj nehézfém tartalmának térbeli eloszlása mátrai mintaterületen, különös tekintettel az antropogén terhelésre” címmel védte meg. 2000-ben a gödöllői Szent István Tudományegyetemen talajtani szakmérnöki diplomát szerzett. 2010-ben habilitált a Szegedi Tudományegyetemen. MTA doktori értekezését „A víz- és szélerózió szerepe a talaj humusz- és elemtartalmának horizontális átrendeződésében” címmel védte meg 2016 decemberében. Kutatási tevékenysége során a földtudományok két területén ért el kimagasló eredményeket.

Egyrészt nemzetközileg is elismert az alkalmazott talajtan, különösen a feltalaj makro- és mikroelem-tartalmának térbeli változása, a víz- és szélerózió okozta tápanyagveszteség-becslése és modellezése, az antropogén talajok osztályozása, valamint a talajtisztítás, s azon belül a fitoremediáció talajtani hátterének vizsgálata terén végzett tudományos tevékenysége.

Másrészt fontos a földtudományok és azon belül a földrajz oktatásának módszertana, különösen a tankönyv és oktatási segédanyagok fejlesztése, illetve földrajz tankönyvek (hagyományos és online), és oktatási segédanyagok hatékonyságának vizsgálata terén végzett tudományos tevékenysége. Oktatásmódszertani kutatásaiból kiemelkedik a szemkövető eszközök (Eye Tracker) alkalmazása. Farsang Andrea e kutatási terület fejlesztésére 2016-ban, majd 2021-ben is elnyerte az MTA Közoktatás-fejlesztési kutatási pályázatán a Földrajz Szakmódszertani Kutatócsoport megalapításához és működtetéséhez szükséges támogatást, s ezzel egy több hazai egyetemet átfogó kutatócsoport vezetője lett.

Farsang Andrea a hazai természetföldrajz egyik vezető, nemzetközileg is ismert és elismert képviselője volt. Pályafutása során számos külföldi egyetem meghívásának tett eleget kutatóként, előadóként. 1992-1993-ban a németországi Johann Wolfgang Goethe Egyetemen (Frankfurt am Main), majd 1995/96-ban a Berni Egyetem Talajtani Tanszékén végzett kutatásokat. Több hónapot töltött ezen kívül a Tübingeni (1994), valamint a Hannoveri (2000), a Kieli (2002) és a Würzburgi Tudományegyetemeken (2015) is. A 2019/20 tanévben a berlini Humboldt Egyetem vendégprofesszora volt, ahol két tárgy előadásával bízták meg (Angewandte Bodenkunde, Experimente im Geographieunterricht). A 2021-es tanévtől a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója volt. A Kolozsvári Karra a környezettudomány MSc képzésben a Környezeti kockázatértékelés c. tárgy oktatására kapott felkérést.

Publikációi révén is széles körben ismert volt itthon és külföldön, amit idézettségi mutatói is jól tükröznek. Munkássága során 331 közleménye jelent meg. Nevéhez 10 könyv kötődik, melyből hatnak szerzője, négynek pedig szerkesztője volt. Publikációira 1097 hivatkozást kapott, melyekből 833 független. A WoS-ban, ill. Scopus-ban referált folyóiratokban eddig 36 tanulmánya jelent meg. Idézettsége WOS és/vagy Scopus-ban referált folyóiratokban 513. Kumulatív impakt faktora 42.39, Hirsch indexe 16. Farsang Andreának egy szabadalma van: a széleróziós kísérletei alkalmával fejlesztett talajcsapda (WAST – Wet Active Sediment Trap) szabadalmaztatását 2014-ben kezdte meg, a 9530/19. Számú szabadalmi okirat 2020. január 21-én érkezett meg. A szabadalom címe: Berendezés és mérési elrendezés szálló talajanyag csapdázására – Device and measuring arrangement to trap flying soil material”. Számos nemzetközileg elismert tudományos folyóirat számára készített bírálatokat (pl. Geoderma, Chemosphere, Pedosphere, Journal of Soils and Sediments), emellett az Agrokémia és Talajtan és a Geometodika folyóiratok szerkesztője is volt.

Egyetemi oktatói tevékenysége két tudományterületet érintett. A szegedi egyetemen 1994 óta előadója volt a földrajztanítás elméleti, illetve gyakorlati tantárgyainak, szemináriumok és személyes konzultációk keretében segítette a tanárjelöltek iskolai tanítási gyakorlatát. Oktatói és kutatói tevékenységében nagy hangsúllyal jelent meg a földrajz tanárképzés modernizálására való törekvés, valamint az általános- és középiskolai földrajz oktatásban a szemléletváltás elősegítése. A már gyakorló pedagógusok számára és a módszertani tárgyak oktatását segítendő két könyvet írt „Földrajztanítás korszerűen” (2011) és „Földrajzi kísérletek és modellek” (2014) címmel. Csépe Valéria az MTA rendes tagja felkérésére részt vett a NAT 2020 földrajz alap- és kerettantervének kidolgozásában. Az általános- és középiskolai földrajzoktatás korszerűsítésére interaktív, digitális újításokat tartalmazó oktatási segédanyagot írt kutatócsoportjával, mely 2021 júliusában jelent meg „Fedezd fel, gondold át! Magyarország földrajza másképp!” címmel. Kidolgozta a földrajz, földtudomány, környezettan, valamint környezetmérnök hallgatók tantervében egyaránt törzsanyagként szereplő Talajtan kurzus tematikáját, melyet 1996 óta tanított az SZTE-n. Irányításával több mint 130 szakdolgozat, diplomamunka és 7 PhD disszertáció készült. Oktató munkájának elismeréseként 2007-ben Mester Tanár Aranyérmet, 2010-ben pedig Felsőoktatásért Emlékplakettet, 2014-ben és 2019-ben Aranykréta Díjat kapott. 2020-ban elnyerte a Magyar Mérnöki Kamara „Környezetvédelmi Műszaki Felsőoktatásért” kitüntető oklevelét. A szegedi talajtani iskola megteremtésével elérte, hogy itt végzett hallgatói mára már az ország számos egyetemén és kutatóintézetében töltenek be tudományos, oktatói pozíciókat.

Számos tudományos kutatási projektnek volt a vezető kutatója: 1992 óta hét OTKA, több NKTH, GVOP által támogatott kutatást vezetett, köztük nemzetközi (IN OTKA) kutatási projekttel. Több, korábban TÁMOP, jelenleg EFOP keretben megvalósuló projekt egyetemi szintű alprogramjának volt a vezetője.

Farsang Andrea szakmai-közéleti tevékenysége egyaránt kimagasló volt. Közéleti tevékenységei közül kiemelendő, hogy 2017 óta folyamatosan tagja az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságnak, 2016-2021 között az MTA X. Osztály két földrajzi bizottsága által létrehozott Oktatási Albizottság elnöke volt, majd 2021-ben az MTA X. Osztály Természetföldrajzi Tudományos Bizottsága elnökének választották. 2013-2020 között a Szegedi Akadémiai Bizottság Föld- és Környezettudományi Szakbizottságának titkára volt. Aktívan vesz részt minősítő eljárásokban. Az OTKA FT2 zsűri tagja volt több ízben, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) rendszeresen felkért szakértője, valamint számos hazai és nemzetközi konferencia meghívott szekció elnöke volt. Országos és nemzetközi földrajz versenyek (Kovács János Földrajz Verseny, Lóczy Lajos Országos Földrajzverseny, Jakucs László Nemzetközi Földrajzverseny) zsűri elnöki teendőit látta el évek óta. Eredményes közéleti tevékenységét a Magyar Földrajzi Társaság 2018-ban Pro Geographia díjjal ismerte el. 2014-ben szülőhelye, Pázmánd község díszpolgárának választották.

Farsang Andreát az Akadémia 2022 májusában levelező taggá választotta.

2022. december 13-án, életének 56. évében hunyt el Szegeden.

Búcsúztatása a római katolikus egyház szertartása szerint 2022. december 22-én 14.00 órakor lesz a szegedi Belvárosi temetőben.