Bán Gábor 1926-ban született Kiskunhalason. A Budapesti Műszaki Egyetemen1950-ben villamosmérnöki diplomát, majd 1960-ban kandidátusi fokozatot szerzett. 1981-ben elnyerte a műszaki tudományok doktora fokozatot. Diplomája megszerzésétől kezdve a Magyar Elektrotechnikai Egyesület tagja volt, valamint aktívan tevékenykedett különböző nemzetközi és hazai szakmai szervezetekben.

Szakmai életútját az Elektrotechnikai Egyesület 2014-ben Elektrotechnikai Nagydíjjal ismerte el.

Bán Gábor az iparban eltöltött közel két évtized után, 1968-tól dolgozott a BME Villamos Művek Tanszékén. 1985-1991 között tanszékvezető, illetve intézetigazgató, két cikluson keresztül a kar gazdasági dékán helyettese, 1997-től professor emeritusa volt.

Neve a hazai energetikai mérnök-társadalom generációi számára egyet jelentett a tudományterület magas szintű művelésével, szeretetével, a folyamatos megújulással és a szakmai tisztességgel.

A számos szakmai díjjal és Eötvös-koszorúval is kitüntetett tudós kutatási területét elsősorban a nagyfeszültségű és nagyteljesítményű kísérleti technika, valamint a villamosenergia-rendszerek gyors lefolyású, elektromágneses tranziens folyamatai alkották.