Harmadik tűzgyújtás: a fúziós kutatások helyzete és magyar vonatkozásai – Videó az előadásokról és a panelbeszélgetésről

A fúziós energiatermelés kutatása jelenleg a fizika egyik legnagyobb és legfontosabb kutatási területe. Az ipari megvalósításhoz legközelebb a mágneses összetartáson alapuló koncepció áll. Az európai fúziós kutatásokat a Eurofusion szervezet koordinálja évi 100 millió eurós költségvetéssel, az Euratom-szerződés keretében. Emellett a legtöbb európai ország jelentős nemzeti kutatási programokat is finanszíroz, amelyeket célzottan a fúziós kutatóintézetek hálózata valósít meg. A lakosságszámát tekintve az emberiség kétharmadát kitevő hét állam és államszövetség széles nemzetközi együttműködésében épül az ITER Dél-Franciaországban. Ez a kereskedelmi reaktorok méretében megvalósuló fizikai kísérlet, melynek sikerével megnyílhat az út az áramtermelésre optimalizált erőművek építése előtt.

A 2020-as években jelentős változást látunk a fúziós területen. A korábban kizárólag állami finanszírozású kutatások mellett megjelentek a kockázati tőke által finanszírozott magánvállalkozások. A cégek egy része kereskedelmi erőmű építését tűzte ki célul, mások egy-egy kulcstechnológia kifejlesztését, amit később az erőművekben használnának. A 2022-es év lehetett az első a történelemben, amikor a magánvállalkozások fúziós kutatásai több tőkét (2,8 Mrd USD) vonzottak a nyugati világban (USA és EU), mint amennyit ezeknek az államoknak a kormányai költöttek erre a célra.

A magyarországi fúziós kutatások helyzetét ebben a gyorsan változó közegben érdemes vizsgálni. A magyar részvételt a mágneses összetartású fúziós programban főként a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont laborjaiban folyó és az európai együttműködésbe szorosan integrált kutatások alkotják. A BME Nukleáris Technika Intézetének fő feladata a kutatás mellett az utánpótlás képzése, amelyet a fúziós technológia egyetemi oktatásba való integrálása jelent. Az állami kutatási tevékenységet kiegészítik a technológiai vállalkozásokban zajló, az ITER és más nagyberendezések megrendelésére irányuló high-tech ipari fejlesztések.

A konferencián készített képgaléria a fotóra kattintva nézhető Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A szimpózium fő célkitűzése az volt, hogy a terület nemzetközileg elismert szakértői bemutassák, hol tartanak ma a fúziós kutatások, és mik a fejlesztések fő irányai, és a sajtóban néha olvasható túlzó ígéretekkel szemben tudományos igényeséggel, de érthetően ismertessék az elért eredményeket és a megoldandó problémákat is.

Program

9.00: Megnyitó
Horváth Ákos, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont főigazgatója, a szimpózium levezető elnöke

9.05: Köszöntő
Dunai Dániel plazmafizikus, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a szimpózium szervezője

Előadások

9.10–9.30: A magfúzió ígérete
Zoletnik Sándor, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont Fúziós Plazmafizika Laboratórium vezetője

9.30–9.50: Melyik út a legrövidebb a fúzióhoz?
Pokol Gergő, a BME TTK Nukleáris Technikai Intézet egyetemi docense, a Magyar Nukleáris Társaság elnöke

9.50–10.10: Miért nincs még fúziós erőmű?
Cziegler István, a University of York egyetemi tanára

10.10–10.30: Az „út” a fúziós erőműhöz, avagy ITER-en innen és túl
Dunai Dániel, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont ITER Optikai Pellet Diagnosztika projektvezetője

10.30–10.45: Szünet

10.45–11.05: A fúziós erőmű mérnöki szemmel
Vízváry Zsolt, az Egyesült Királyság Atomenergia Hivatala főmérnöki irodájának modellező és tervező csoportvezetője

11.05–11.25: Magyarok a fúzióban
Szepesi Tamás, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont JT-60SA videodiagnosztika projektjének vezetője

11:25–11.55: Panelbeszélgetés: A fúziós kutatások és eredményeik ismertsége, nemzetközi és hazai kommunikációja, a 2020-as évtizedben tapasztalható megnövekedett érdeklődés okai, előnyei és hátrányai

Résztvevők:
Pokol Gergő, a BME TTK Nukleáris Technikai Intézet egyetemi docense, a Magyar Nukleáris Társaság elnöke
Szabolics Tamás, az EUROFusion kommunikációs tisztségviselője
Tóth András újságíró (Qubit.hu)
Nagy Attila Károly kommunikációs szakember (MTA)

Moderátor:
Dunai Dániel, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a szimpózium szervezője

11.55–12.00: Zárszó

12.00–12.15: Kérdések és válaszok

Az előadások összefoglalói itt érhetők el.