Tudomány a békéért és őskori vegyesházasságok: a Szigma – a holnap világa 2017. november 14-i adása

Globális problémák – például éghajlatváltozás, vízhiány –, amelyeket a tudománynak meg kell oldania, különben elkerülhetetlenül válságokhoz, háborúkhoz, népvándorláshoz vezetnek – erről is szó volt a tudományos magazinban, amelynek legutóbbi adásából az is kiderült, hogy hogyan keveredtek Európában a jégkori vadászok és a később bevándorló, már földműveléssel és állattenyésztéssel is foglalkozó emberek.

2017. november 15.

Zárónyilatkozat elfogadásával ért véget a 8. Tudomány Világfóruma (World Science Forum) Jordániában. Az eseményről Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke számolt be a tudományos magazin e heti adásában. A "Tudomány a békéért" mottót viselő eseményről az MTA elnöke elmondta: a tudomány azzal is hozzájárulhat a világ békéjéhez, hogy a tudósok egy közös cél érdekében hajlandók félretenni a vallási, ideológiai vagy politikai ellenszenvet és ellentéteket. Sok példa van együttműködésre, például Jordánia és Izrael is részt vesz közös kutatásokban.

Az újkőkor előtt vadászó-gyűjtögető őslakosság élt Európában. Hazánk területén igen kevés régészeti nyomuk maradt, így eddig csak találgatni lehetett, érintkeztek-e a később bevándorló földművesekkel. Szécsényi-Nagy Anna archeogenetikus, az MTA BTK Régészeti Intézet tudományos munkatársa elmondta, hogy sikerült felállítaniuk egy olyan modellt a Kárpát-medencére, amellyel a vadászó-gyűjtögető és földműveléssel foglalkozó embercsoportok keveredését térben és időben meg tudják jeleníteni. A régészeti genetika új eszközei feltárják a jégkori vadászok és az első európai földművesek kapcsolatait.

A 2017. november 14-i adás itt meghallgatható.

A korábbi adásokról itt tudhat meg többet.