Áttörni az információs buborékokat – véget ért a 2017-es World Science Forum

Hogyan összegezné a World Science Forum történéseit? Mit nevezhetünk a konferencia legnagyobb sikerének a Magyar Tudományos Akadémia számára?

A mostani World Science Forum a korábbiakhoz képest lényegesen nagyobb esemény. A közel 3000 résztvevővel nagyjából háromszor annyian voltak jelen a fórumon, mint amennyien 2015-ben Budapesten – akkor körülbelül 900 főt láttunk vendégül. Nyilvánvaló, hogy ennek politikai jelentése van, ez a tény a jordániai mérsékelt politikai berendezkedés elismerésével ér fel. Érdekes továbbá, hogy a résztvevők csupán bő harmada érkezett az arab világból. Tehát nemcsak az arab, hanem az egész fejlődő világ úgy tekint az eseményre, mint ami bekapcsolja őket a tudományos világ áramlataiba.

A 8. WSF záróünnepségén készült fotóink ide kattintva láthatókEhhez a sikerhez a Magyar Tudományos Akadémia tevékenysége jelentősen hozzájárult. A korábbi évek szervezői munkájára gondolok, hiszen a 2000-es, 2010-es évtizedben folyamatosan nőtt a résztvevői létszám. Azonban tény, hogy ekkora ugrást eddig még nem tapasztaltunk. Nagyon nagy öröm számunkra, hogy a rendezvény ilyen sikeres lett. Egyúttal nagy kihívást is jelent, hogy hogyan lépjünk tovább, hiszen 2019-ben ismét Budapest ad helyszínt az eseménynek. Azt mindenképpen leszögezhetjük, hogy a konferenciasorozat bevezetésével egy nagyon sikeres eseményt sikerült útjára indítanunk 2003-ban.

A záróünnepségen jelen volt Szumaja bint al-Hasszan hercegnő, a jordániai Királyi Tudományos Társaság elnöke, al-Hasszan bin Talál herceg és Carlos Moedas, az EU kutatásért, innovációért és tudományért felelős biztosa Fotó: mta.hu/Rédey Soma

A konferencia megnyitójától kezdve a különböző eseményeken át a díjátadókig – vezető nemzetközi tudománydiplomáciai szervezetek delegációinak jelenlétében – kiemelten mondtak köszönetet a Magyar Tudományos Akadémiának. Megállapíthatjuk, hogy a World Science Forum egyik legnagyobb hozadéka, hogy ezáltal is erősödött Magyarország tudománydiplomáciai megítélése?

A Magyar Tudományos Akadémia egyik kiemelt célja, hogy a nemzetközi színtéren is megállja a helyét, tehát a nemzetközi tudományos és tudománydiplomáciai életben is jelentős szerepet kapjon. Ezen a rendezvényen ez a célkitűzésünk különösen jól valósulhat meg. Nagyon fontos, hogy a világ lássa: Magyarországon jelentős tudományos kapacitás van. Másrészt az is fontos, hogy ezt mi kapcsolatépítésre is felhasználjuk. Áder János köztársasági elnök is eljött ide, a Holt-tenger partjára, és beszédet mondott a megnyitón – ami önmagában is súlyt adott a rendezvénynek. Bár nagyon sok országgal vannak tudományos kapcsolataink, Jordániával a közös szervezésnek köszönhetően most még szorosabb együttműködést építettünk ki.

A jordán királyi család és ennek megfelelően az egész jordániai tudománypolitika nagyon igyekszik az ország boldogulásának egyik első számú letéteményeseként kezelni a tudományt. Számtalanszor elhangzik, hogy nekik mint nyersanyagokban szegény, mezőgazdaságilag is nehéz helyzetben lévő országnak csak az emberi kapacitás hasznosítása a lehetséges út. Ezt pedig a tudományon keresztül igyekeznek megvalósítani. Nagyon fontosnak tartjuk a jó kapcsolatot egy ilyen hozzáállású országgal.

Lovász László nyilatkozik az mta.hu számára a WSF helyszínén Fotó: mta.hu/Rédey Soma

Az egyik tematikus ülésen előkerült a WSF egyik alapgondolata, a tudományos tanácsadás kérdése. Mennyire tud eljutni a tudomány a döntéshozókig? Mennyiben tudja elősegíteni ezt a folyamatot egy ilyen tanácskozás?

A szekcióban tartott előadásomban azt hangsúlyoztam, hogy a tudományos tanácsadásnak fontos eleme a közvélemény, vagyis a döntés elszenvedőinek a tájékoztatása is, tehát nem csak a politikusoknak, a döntéshozóknak adott tanács az. Hiszen a politika szükségszerűen a közvélemény nyomása alatt áll – ha a közvéleményt nem lehet meggyőzni valamiről, akkor arról a politikát is nehéz. Ennek a célnak és meggondolásnak megfelelően a Magyar Tudományos Akadémia jelentős energiát fordít a közvélemény tájékoztatására.

Bemutattam néhány példát továbbá arra vonatkozólag, hogy milyen kérdésekben kell az Akadémiának tanácsot adnia. Olyanokban, amelyek általában társadalmilag vitatottak. Néha maguk a tudósok között is azok, máskor viszont nem. Például a Paksi Atomerőmű vagy a vízi energia hasznosításának kérdése társadalmilag is és a tudósok között is vitatott. Ellenben a laposföld-elmélet vagy a homeopátia kérdése a tudósok között nem vitatott, de a közvélemény miatt ezekkel a témákkal is foglalkozni kell.

Ezenkívül a panelbeszélgetésen fontos észrevételek hangzottak el arra vonatkozóan, hogy milyen eszközökkel kell küzdeni az áltudományok és alternatív tények ellen, illetve milyen kihívásokat jelent a kommunikációs csatornák bővülése. Többen is említették, hogy a közösségi média megjelenése olyan információs buborékokat hozhat létre, amelyekben az ember csak azoktól kap információt, akik ugyanúgy vélekednek, mint ő. A tudománykommunikáció kapcsán azon kell gondolkoznunk, hogy hogyan lehet áttörni egy-egy ilyen buborékot.

Az MTA információs standja a 8. World Science Forum helyszínén, a a Husszein bin Talál Király Konferenciaközpontban a Holt-tenger partján Fotó: mta.hu/Rédey Soma

A mostani tanácskozás mottója a „Science for peace – Tudomány a békéért” volt. Hogyan kommentálná ezt az üzenetet a tapasztaltak alapján?

A konferencia eddigi ülésein is azt tapasztaltam, hogy a tudományon belül és a tudománypolitikusok körében is sokkal emberibb légkör uralkodik, mint általában a politikában. A „Tudomány a békéért” mottó egyik oldala az, hogy a tudományos kutatások és eredmények elengedhetetlenek ahhoz, hogy ne kerüljön rá a világ egy olyan lejtőre, mely szükségképpen háborúkhoz, éhínséghez vezet. Tehát igen sok tényezőre kell figyelnünk a környezetvédelemtől kezdve a nyersanyagok felhasználásáig. A tudomány lehet az a tényező, mely talán képes enyhíteni vagy akár meg is fordítani ezeket a nagyon negatív folyamatokat.

A tudomány azonban olyan perspektívát is adhat a tudománnyal foglalkozóknak, aminek kapcsán egy közös kihíváson dolgozhatunk. Ezért pedig képesek vagyunk félretenni a politikai, vallási különbségeket, talán még az egyéni érdekeket is. Megpróbálunk az emberi tudás gyarapításán együtt dolgozni. Ez nagyon sok konkrét példán is látszik, melyek közül számos elhangzott az előadások során. Számomra ez a „Science for peace” legfőbb jelentése és üzenete.

A WSF mint eseménysorozat megalakulásának húsz éves évfordulóját 2019-ben Budapesten ünneplik – jelentette be a záróünnepségen Lovász László. Szavai szerint a következő fórum jó alkalmat biztosít majd arra, hogy az eszmecsere a világ tudóstársadalmait élénken foglalkoztató témákról folyjon. Ilyen például a kutatási szabadság és a kutatási etika egyensúlya, a társadalom- és természettudományos kutatók együttműködése, a publikációs válság, a közpénzből finanszírozott kutatás eredményeinek szellemi tulajdonjoga.