Több mint térkép – Beszélgetés a Magyarország Nemzeti Atlasza – Társadalom című kötetről

A 2021 decemberében Firenzében tartott Nemzetközi Térképészeti Kiállításon (International Cartographic Exhibition) több mint 380 pályamunka közül a Magyarország Nemzeti Atlasza – Társadalom című kötet angol nyelvű változata (National Atlas of Hungary – Society) nyerte el a közönségdíjat. Ez a rangos elismerés nem az első abban a sorban, amellyel e sorozatot kitüntetik.

A Nemzetközi Térképészeti Társulás (International Cartographic Association) kétévente megrendezi Nemzetközi Térképészeti Konferenciáját (International Cartographic Conference) és ehhez kapcsolódva azt a térképészeti kiállítást is, amelyen a világ szinte valamennyi rangos kartográfiai és geoinformatikai műhelye jelen van pályaműveivel. A Magyarország Nemzeti Atlasza című sorozat elsőként megjelent kötete, a Természeti környezet angol nyelvű változata (National Atlas of Hungary – Natural Environment) 2019-ben az „Atlasz” kategóriában nyerte el az I. helyet, és kapta meg így a rangos „ICA International Cartographic Exhibition Award Winner” elismerést.

„Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj” – írta Radnóti Miklós arról, hogy külső eszközökkel szinte ábrázolhatatlan az, ami az emberi lélek mélyén és az embereket egymással és közvetlen környezetükkel összefűző láthatatlan kötelékekben él. Magyarország Nemzeti Atlasza talán attól is ilyen különleges, hogy mégis erre tesz kísérletet. Ez az atlaszsorozat – és most kiemelten annak 2021 végén megjelent, Társadalom című kötete – ugyanis több mint térkép (vagy térképek együttese).

A színárnyalataikban gazdag, tartalmukban lebilincselően részletes térképek mögül személyes emberi sorsok, társadalmi összefüggések, az élet fény- és árnyoldalai rajzolódnak ki előttünk. Szemtanúi lehetünk annak, aminek megélői vagyunk. És tanúink lehetnek mások. A Kárpát-medence társadalmának felszíni és mélyáramlatait láttatja ugyanis ez az atlasz velünk és – mind angol nyelvű változata, mind a világhálón bárki számára akár interaktív formában is elérhető volta miatt – az egész világgal.

Ebben a kiadványban „a statisztika és a térképészet eszközeinek összekapcsolása révén óriási hozzáadott érték állt elő, amely a demográfiai és a társadalmi folyamatok térbeli változatosságának bemutatásán keresztül hozzájárul a folyamatok mélyebb megismeréséhez, a jelenségek közötti kapcsolatok jobb megértéséhez” – olvashatjuk Vukovich Gabriellának, a Központi Statisztikai Hivatal elnökének ajánló szavait. Termékenység és születés, betegségek és elöregedés, várható élettartam és halálokok; házasság és válás, élettársi viszonyok; nemzetiségi, nyelvi és vallási identitás; határokon átívelő magyar–magyar migráció, külföldre irányuló mindennapi ingázás és hosszú távra vagy egy életre szóló kivándorlás, bevándorlás; településeink típusai és dinamikájuk, Budapest és agglomerációjának átalakulása; iskolázottság és munkanélküliség, jövedelmek, jövedelmi egyenlőtlenségek és szociális segélyek; lakásviszonyok, lakáspiac; az internet használata; a kulturális kikapcsolódás igényének megoszlása; közúti balesetek; bűnözés; a Covid–19 első éve. Címszavak mindennapi életünk gyakorlati részleteiből és transzgenerációs, egzisztenciális valóságából. A népesedési és települési múltat bemutató fejezetek segítik, hogy évszázadok összefüggésrendszerébe helyezve is lássuk a Kárpát-medence népesedési folyamatait, települési dinamikájának áramlatait. A jelent és a közelmúlt évtizedeit rendkívüli alapossággal felmutató térképek és kísérőszövegek szembesítő ereje pedig igen nagy: megrendítheti az olvasót, és növelheti bennünk a társadalmi felelősségérzetet, a szociális nehézségek iránti érzékenységet, egymás emberi méltóságának, etnikai, nyelvi és vallási identitásának tiszteletét.

„A nemzeti atlasz az adott ország, nemzet »személyi igazolványa«, mely a zászló, a címer és a himnusz mellett a nemzeti jelképek egyik legfontosabbika” – olvashatjuk a kötet főszerkesztői előszavában. Magyarország Nemzeti Atlaszának Társadalom című kötete pedig „nemcsak arra ad válaszokat, hogy miként jött létre ez a sokszínű és kreatív kulturális közeg”, amelyben élünk, „hanem arra is rámutat, hogy milyen kihívásokkal szembesül a magyar társadalom jelenleg, a XXI. század harmadik évtizedére ráfordulva” – méltatta a kötetet ajánlójában Orbán Viktor miniszterelnök.

A Társadalom című kötetről és az atlaszsorozat céljáról Kocsis Károly akadémikussal, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének igazgatójával és az atlaszsorozat főszerkesztőjével, valamint Nemerkényi Zsomborral, az MNA Kutatócsoport tudományos munkatársával, a sorozat szerkesztőjével beszélgettünk.

Magyarország Nemzeti Atlaszának elsőként megjelent kötete, a Természeti környezet 2018-ban, a másodikként elkészült Társadalom című kötet 2021 végén látott napvilágot. A már megjelent részek mellett készülőben van A magyar állam és helye a világban, valamint a Gazdaság című kötet is. Miben tudnák meghatározni Magyarország Nemzeti Atlaszának „hivatását”, „küldetését”?

Kocsis Károly Fotó: mta.hu

KK.: Minden ország, így hazánk nemzeti atlaszának küldetése, legfőbb feladata, hogy az adott állam és nemzet egyik legfontosabb jelképeként reprezentálja az államot, nemzetet, bemutatva annak változó térbeli arculatát, segítse az államigazgatás tervezési és döntési feladatainak ellátását, támogassa, sőt legyen része a tudományos kutatásnak, a köz- és felsőoktatásnak, továbbá elégítse ki a művelt, széles nyilvánosság igényeit is.

A tudományos közösség egy része saját „gyermekének” érzi Magyarország Nemzeti Atlaszát, hiszen jómaga is alkotója volt a köteteknek, a többiek pedig elismeréssel használják őket munkájuk során mint a hazánkról szóló legújabb adatokat tartalmazó referenciaműveket. A térítésmentes példányok (és persze a világhálós változat) révén a már megjelent atlaszok eljutottak a Kárpát-medence minden magyar tannyelvű közép- és felsőfokú oktatási intézményébe, ahol mind a tanárok, mind a diákok nagy örömmel használják ezen „térképes nemzeti jelképünket” az oktatás során. Egy tudományos műnek elismertségét a hivatkozások adják. Örömmel látjuk, hogy valóban egyre többen hivatkoznak a köteteinkre, de talán ennél is fontosabb, hogy már a tankönyvszerzők is ismerik és (fel)használják a térképeinket. Ezzel áttételesen ugyan, de tartalmi vonatkozásban az atlasz már a legifjabb generációkhoz is elér.

Nemerkényi Zsombor Fotó: Orosz Júlia

N. Zs.: Az ún. civil világhoz a nyomtatott, magyar nyelvű kötetek a bolti forgalomban jutnak el. Az előző kötetből a 2018-as szeptemberi megjelenésétől decemberig 1840 db került eladásra, ezzel heteken keresztül fel is került a legnagyobb hazai könyvforgalmazó Top10 listájára. Bár nem ez volt az elsődleges szempont, de közcélú feladatainknak eleget téve ismeretterjesztő tevékenységünk eredményességének ez is fontos visszaigazolása lehet. A kezdeti eladási sikerek a Társadalom című kötetnél már nem voltak ennyire egyértelműek, 2021 hasonló időszakára körülbelül a felére esett vissza.

Ennek egyik oka az lehet, hogy az előző kötet bemutatóját követően erősebb sajtófigyelmet sikerült magunkra irányítani, hiszen közel három évtized hallgatását törte meg a négykötetesre tervezett Magyarország Nemzeti Atlasza első megjelent része, a Természeti környezet.

A másik ok, hogy a világjárvány miatt a vásárlói szokások is kedvezőtlenül alakultak. Ebben talán a 6500 forintról 7000 forintra történt fogyasztói áremelés is szerepet játszhatott, bár a világon sehol nem kapni ilyen olcsón ennyi „hasznos információt” igényes formában, rendszerezve és az értelmezést segítő, kiegészítő szövegekkel, táblázatokkal, képekkel illusztrálva.

Legvalószínűbb azonban, hogy a nyomtatott formátum eladási számait az eMNA megjelenése és a nemzetiatlasz.hu honlap megújítása nyomta le. Ez a másik oldalról nézve azonban az interaktív funkciókkal és egyedi adatmegjelenítési módszerekkel kiegészített online változat sikereként könyvelhető el.

Ráadásul a Társadalom című kötet interneten elérhető „indexelt” PDF-állományai felhasználóbarát funkciókkal (kereshetőség, nagyíthatóság, gyors léptethetőség a fejezetek közt stb.) segítik az olvasót az analóg tartalom könnyebb böngészésében.

Mindezek fényében a Társadalom című kötet nyomtatott változatának fogyási adatai, illetve a webes változat felhasználói statisztikái a 2018-ban megjelent Természeti környezet című kötethez képest jelentős emelkedést mutatnak. Ez pedig egyértelműen jelzi a Nemzet Atlasz iránti szakmai érdeklődést, az eddigi munka eredményességét és a projekt közcélú jellegét. Ez utóbbit támasztja alá a Firenzében kapott közönségdíj is, amely már az „átlagolvasó” szemével nézve is megérdemli, hogy a több száz nemzetközi kartográfiai alkotás közül kiemelt helyre kerüljön Magyarország Nemzeti Atlasza.

A Nemzetközi Térképészeti Kiállításon elnyert díj oklevele

Az angol nyelvű kötetek mint fontos országimázs-kiadványok legfőbb felhasználója a magyar diplomácia, a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Emellett a nemzetközi reflektorfénybe kerülve külföldi könyvkereskedők is keresik a köteteket.

Az atlaszokat kézbe véve – rendkívüli szépségük érzékelésén túl – az egyszerű olvasó első gondolata ez lehet: „Te jó ég, mennyi munka!” Ennek az ösztönös gondolatnak az igazságát a Társadalom című kötet alábbi szavai is alátámasztják: „A jelen kötet a korábbihoz hasonló széles körű szakmai összefogással valósult meg, 16 szerkesztő, 42 fejezetszerző, 87 térképszerző, több tucat térképész, szakmai és nyelvi lektor kiváló munkáját dicséri.” Hogyan zajlik az a többéves munkafolyamat, amely ilyen gazdag kiadványok – jelen esetben a Társadalom című kötet – megszületését eredményezi?

K.K.: A Magyarország Nemzeti Atlasza új kiadásának tartalmi vázát az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében (mai nevén ELKH CSFK Földrajztudományi Intézet) a 2010-es évek elején dolgoztuk ki, melyet az MTA pénzügyi támogatásával zajló hosszas előkészítőmunka, többek között külföldi tapasztalatszerző utak, eszmecserék előztek meg. Azon túl, hogy beszereztük az elérhető nemzeti atlaszokat, felderítettük azok világhálós elérhetőségeit, sort kerítettünk tudományos eszmecserékre is neves külföldi (pl. német, svájci, osztrák, cseh, szlovák, ukrán, orosz) atlaszkartográfiai műhelyekben. Ezt követően a nemzetközi és hazai tapasztalatok, előzmények alapján elkészítettük az MNA új kiadásának tematikai vázát, kötetek szerinti tagolódását, a projekt honlapját. Majd a terveknek megfelelően nemzeti, határainkon is átívelő, tudományos összefogással összeállítottuk az egyes kötetek szerkesztői, szerzői, lektori gárdáját, és Klinghammer István akadémikus, az MNA Szerkesztő Bizottságának tiszteletbeli elnöke segítségével sor került az egyes kötetek kormányzati-pénzügyi támogatásának megszervezésére is. A közreműködők csapatának összeállítását és a pénzügyi feltételek megteremtését követő hónapokban lezajlott az egyes fejezetek kéziratának összeállítása (szövegírás, térképszerkesztés, fényképbeszerzés, szakmai és anyanyelvi, illetve angol nyelvi lektorálás), majd sor került a kézirat tördelésére, a kötet grafikai arculatának megtervezésére, a nemzeti, vagy EU-s közbeszerzési eljárás lefolytatására és végül a nyomdai munkálatokra. Ez utóbbi munkafolyamatok akár egy-másfél évet is igénybe vehetnek. Mindezek után az elkészült MNA-kötetekkel az MTA Székházában 2018-ban és 2021-ben rendezett sajtótájékoztatókon, könyvbemutatókon ismerkedhetett meg a nagyközönség, hogy azután a könyvek a projekt honlapján és a bolti forgalomban is elérhetőek legyenek.

Önöknek személyesen mi jelenti, mi jelentette a legnagyobb örömöt, és mi a legnagyobb kihívást e sorozat és konkrétan a Társadalom című kötet készítése során? Megkülönböztethető-e egymástól az öröm és a kihívás szakmai és emberi oldala?

K.K.: Az örömöt, mint minden ember esetében, az elvégzett, hosszú, kitartó, eredményes munka (hazai és nemzetközi) sikere jelentette, a legnagyobb szakmai kihívást pedig a korábbi magyar és külföldi nemzeti atlaszokhoz képest megfogalmazott céloknak való megfelelés. Nevezetesen az, hogy a mai magyar esetben nem elegendő csupán az ország jelenlegi területének a bemutatása, hanem azon túl szükséges egész hazánk, a Kárpát-medence földjének, lakóinak bemutatása is.

Népességszám-változás a Kárpát–Pannon-térségben (1950–1990) az atlasz interaktív változatában

Mindez rendkívül megnehezítette a dolgunkat, hiszen nemcsak egyetlen ország (Magyarország) kb. 3100 településének adatait kellett feldolgoznunk, ábrázolnunk, hanem 12 ország több mint 39 000 településéét. Az ezen kihívásnak való megfelelést alapvetően segítette stratégiai partnerünk, a Központi Statisztikai Hivatal, nem csupán a hazai, hanem a külföldi adatok beszerzésénél is. Ehhez képest már lényegesen könnyebb volt a brit-angol anyanyelvi változatok előállítása, újszerű témakörök (pl. életkörülmények, életminőség térképi) bemutatása, a nemzetközi közbeszerzés lefolytatása, „karmesterként” a több száz főből álló „geográfus-kartográfus zenekar” (szerkesztői, szerzői gárda) vezénylése.

A Magyarország Nemzeti Atlasza eddig napvilágot látott mindkét kötete rangos nemzetközi elismerésben részesült. Mit jelentenek Önöknek és munkatársaiknak ezek a díjak? Hatással vannak-e a még készülő kötetek munkálataira?

N. Zs.: Az atlasz oldalain hosszas kutatások eredményeként előállott adatbázisokból szintetizált eredmények jelennek meg kartografált formában, vagyis a célközönség számára valamilyen térbeli jelenségnek a megismerését és megértését segítő térképi ábrázolásokként. Egy nyelv ez a szerkesztők és az olvasók között, amit kölcsönösen érteni kell, úgy, hogy nem állhatunk ott minden térképolvasó mellett elmagyarázni, hogy mit szerettünk volna bemutatni. A hibázási lehetőség rendkívül nagy és sokrétű az adott témát feldolgozó kutatók módszertanától kezdve a mintavételezésen át az adatbázisok létrehozásáig, azok értelmezésétől a megjelenítéséig. Ha bárhol a folyamatba homokszem csúszik, az eredmény egy értelmezhetetlen, színes folt. Éppen ezért nagyon fontos mind a szakma, mind az olvasók felől érkező visszajelzés.

Úgy tűnik mindkét helyről kaptunk egy-egy nagyon pozitív elismerést. Kevésbé valószínű, hogy egy sorozat minden részét díjazásban részesítenék, de ezzel már tudjuk, hogy az irány jó, csupán meg kell ezen maradni.

Persze az interaktív változatra is nagy figyelmet fordítunk, de abban másfajta felhasználói igényekhez kell igazodni. Ott már az interaktivitás jellege is szempont a szerkesztő–olvasó közti kommunikációs folyamatban. Ráadásul ez a technológiával együtt rendkívül gyorsan változik, ami még sokoldalúbbá teszi a szerkesztői folyamatot, amihez az erőforrásokat is meg kell teremteni.

Hogyan tervezik, várhatóan mikor jelenik meg a sorozat következő két kötete?

N.Zs.: Folyamatban van A magyar állam és helye a világban című kötet kéziratának szerkesztése, a beérkezett adatsorok feldolgozása és térképre ültetése. A tördelést és a nyomdai kivitelezést követően előre láthatóan 2024-ben vehetjük majd kézbe az atlaszt. Ennek sokszorosítása közben pedig már elkezdődhet a Gazdaság című kötet szerkesztése, amivel terveink szerint 2026-ban teljessé válik a sorozat. Érdemes kiemelni, hogy a nyomtatott atlasz szerkesztésével párhuzamosan fejlesztjük a már említett elektronikus változatot is, amely kisebb késéssel, de igyekszik követni a papíralapú kötetek megjelenését. Ezzel az interaktív változattal jöhet létre az a Nemzeti Kárpát-medencei Térinformatikai Rendszer, amelyet a pénzügyi feltételek megléte esetén folyamatos adatfrissítéssel és funkcióbővítéssel naprakészen lehet tartani, és mind a szakma, mind a nagyközönség számára biztos információs alapot nyújt hazánk társadalmi, gazdasági és természeti környezetével kapcsolatban.