Célzott támogatásokkal segíti a nők előmenetelét a Magyar Tudományos Akadémia
Az International Science Council (ISC) az InterAcademy Partnership (IAP) és a Standing Committee for Gender Equality in Science (SCGES) szervezetekkel együttműködve 2026. február 11-én közzétette a „Towards Gender Equality in Scientific Organizations: Assessment and Recommendations” („A nemek közötti egyenlőség előmozdítása a tudományos szervezetekben: helyzetértékelés és ajánlások”) című jelentést. A jelentés, mely a három szervezet által 2025-ben lefolytatott globális kutatás eredményeire épül, az eddigi legátfogóbb vizsgálat a nemek közötti egyenlőség tudományos szervezetekben tapasztalható megvalósulásáról. A Magyar Tudományos Akadémia képviseletében Bollobás Enikő, a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság elnöke adott interjút az ISC felkérésére, az interjú alapján készült esettanulmányt az alábbiakban közöljük.
Az angol nyelvű jelentés itt érhető el: Towards Gender Equality in Scientific Organisations: Assessment and Recommendations
Az International Science Council (ISC) 2026. február 11-én tette közzé „A nemek közötti egyenlőség előmozdítása a tudományos szervezetekben: helyzetértékelés és ajánlások” című jelentését, amely az eddigi legátfogóbb globális vizsgálat a nemek közötti egyenlőség tudományos szervezetekben tapasztalható megvalósulásáról. A kiadvány az International Science Council (ISC), az InterAcademy Partnership (IAP) és a Standing Committee for Gender Equality in Science (SCGES) együttműködésében készült.
A jelentés a három szervezet által 2025-ben lefolytatott globális kutatás eredményeire épül. Az elemzés 136 tudományos szervezet intézményi adatait dolgozza fel, közel 600 kutató válaszaira támaszkodik, valamint számos, tudományos szervezetek képviselőivel készített interjú tapasztalatait is bemutatja. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon a nemek közötti egyenlőség jelenlegi helyzetéről, a fennálló kihívásokról és a lehetséges intézményi megoldásokról.
Bollobás Enikő Fotó: Szigeti Tamás / MTA A Magyar Tudományos Akadémia képviseletében Bollobás Enikő, a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság elnöke adott interjút az ISC felkérésére. Az interjú alapján készült esettanulmány a Magyar Tudományos Akadémia a nők tudományos előrehaladását támogató tevékenységét mutatja be a jelentésben. A tanulmány kiemeli az MTA által bevezetett szervezeti intézkedéseket – többek között a nők számára létrehozott célzott ösztöndíjakat és támogatási programokat –, amelyek célja a nők részvételének, láthatóságának és előmenetelének erősítése az akadémiai közösségben. Az esettanulmány bemutatja továbbá a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság jövőbeni – a nemek közötti egyenlőség javítására irányuló – ajánlásait is.
Az esettanulmányt teljes terjedelmében itt közöljük.
ESETTANULMÁNY
Magyar Tudományos Akadémia: célzott támogatásokkal segítik a nők előmenetelét
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) az elmúlt tíz évben megkétszerezte női tagjainak arányát (5%-ról 10%-ra), bár a képviseletük általában véve továbbra is alacsony. A 2016-os év jelentette a fordulópontot: ebben az évben egyetlen nőt sem jelöltek levelező tagságra. Ezt a hiányosságot az Akadémián belül sokan egyfajta sokként élték meg, ami komoly önvizsgálathoz vezetett az intézményen belül a nők előmenetelét gátló szerkezeti akadályokkal kapcsolatban.
Intézményi válasz
Válaszul az Akadémia létrehozta a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottságot, amelynek legfontosabb feladata, hogy elősegítse a nők kiegyensúlyozottabb jelenlétét a tudományos világban. A bizottság alapító elnöke Lamm Vanda volt; 2020 óta Bollobás Enikő vezeti. A bizottság több intézkedést dolgozott ki, amelyek a női kutatók publikációs aktivitásának támogatását, karrierlehetőségeik kiaknázását, valamint teljesítményük láthatóságát és elismertségét célozzák, ezzel támogatva a nők előrelépését a magasabb tudományos fokozatok és címek, valamint a tagjelöltség felé.
Fő kezdeményezés: támogatás kisgyermekes női kutatók részére
A bizottság által bevezetett intézkedések között kiemelt fontosságú az az egyéves támogatás, amelyet az olyan kisgyermekes női kutatók támogatására hozott létre az MTA, akik az MTA doktora cím megszerzésén dolgoznak. Ez a tudományos cím alapvető előfeltétele az egyetemi tanári kinevezésnek (az egyetemek többsége esetében) és a levelező taggá választásnak.
A támogatás egy teljes évi fizetést biztosít, mentesítve a kedvezményezetteket a tanítási és adminisztratív feladatok alól, és lehetővé téve számukra, hogy MTA-doktori disszertációjuk befejezésére koncentrálhassanak. A program nyitott a hasonló gondozási élethelyzetben lévő férfiak, így egyedülálló apák vagy fogyatékkal élő gyermekek szülei számára is.
A program jelentős eredményeket hozott. A támogatás odaítélésétől számított két éven belül a kedvezményezettek 92%-a sikeresen megvédte disszertációját, és megszerezte az MTA doktora címet. 2020 óta évente több mint egy tucat kutató nyert támogatást, amelyet egy erre a célra elkülönített, nemek közötti egyenlőségi költségvetés folyamatos támogatása biztosít.
Kiegészítő intézkedések
További intézkedések erősítik a támogatási program hatását:
- A női jelölteket állító tudományos osztályok közül kettő további jelölési helyeket kap, ami a választásokon ösztönzőleg hat a nemek közötti egyensúly javítására.
- A bizottság három kötetet jelentetett meg, amelyekben a legkiemelkedőbb magyar női tudósok életét és tudományos hozzájárulását teszik közzé, erősítve ezzel történelmi láthatóságukat és elismertségüket.
- Az Akadémia vezetésével folytatott folyamatos párbeszéd biztosította a tartós politikai és pénzügyi támogatást, beleértve az elnök egyértelmű elkötelezettségét a hatékony egyenlőségi intézkedések finanszírozására.
További kihívások és következő lépések
Ezen előrelépések ellenére a strukturális egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak. Egy független, nemzeti tudománymetriai adatokat felhasználó tanulmány* megállapította, hogy a publikációs és hivatkozási mintákban az idő előrehaladtával növekednek a nemek közötti különbségek. Pályájuk közepére a nők átlagos teljesítménye körülbelül tíz évvel marad el a férfiakétól; 70 éves korukra a nők publikációs teljesítménye az 50 év körüli férfiakéval egyezik meg.
Válaszul a bizottság további ajánlásokat készít az Akadémia Elnökségének, beleértve a nemzeti támogatási programok szorosabb összehangolását az európai programokkal, amelyek figyelembe veszik a szülési szabadságot és a gyermekgondozást, valamint az informális korhatárok eltörlését a jelölési gyakorlatban.
Főbb tanulságok más intézmények számára
- A strukturális akadályok kutatása és kezelése fontos az egyenlőségi intézkedések hatékonyságának növelése érdekében.
- A célzott támogatások, amelyek védett időt biztosítanak a kutatóknak, hogy a pályájuk kritikus mérföldköveire koncentrálhassanak, azonnali, mérhető eredményeket hozhatnak.
- A célzott költségvetési keret és a vezetés támogatása elengedhetetlen a siker és a fenntarthatóság szempontjából.
- A láthatóságot célzó erőfeszítések, például a nők tudományos hozzájárulásának dokumentálása, ösztönzik az intézményi kultúra megváltoztatását, és inspirálják a jövő generációit.
*A női kutatók helyzete Magyarországon és az Európai Unióban – Javaslatok a pályázati kedvezményrendszer méltányosabbá tételére Magyar Tudomány 186/9 (2025), 1768–1793.
