Az Akadémián járt a Nobel-díjas Rainer Weiss, a gravitációs hullámok mérésének atyja
A 2017-ben fizikai Nobel-díjjal is elismert asztrofizikus Frei Zsolt, az ELTE TTK Fizikai Intézet igazgatója meghívására érkezett Budapestre, és az ELTE díszdoktorává avatta.
Az eseményről készült képgaléria itt érhető el.Rainer Weiss – jelenleg az MIT, a Massachusetts Institute of Technology emeritus professzora – dolgozta ki a gravitációshullám-detektálás alapjául szolgáló lézer-interferometriás mérési módszer alapjait. Ennek alapján épült meg az LIGO (Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory – lézer-interferométeres gravitációshullám-obszervatórium) két hatalmas detektora az Egyesült Államokban.
Rainer Weiss az MTA Székház Nagytermében Forrás: mta.hu/Szigeti TamásA gravitációs hullámok első, 2015-ös észleléséről itt, az mta.hu-n is beszámoltunk – itt két fekete lyuk összeolvadásának gravitációs "hírét" észlelte a két amerikai LIGO-detektor. Hírt adtunk a második észlelésről is, mely jelezte, hogy a detektálható gravitációs hullámok valószínűleg nem is olyan ritkák. A harmadik, szintén jelentős észlelésnél nem fekete lyukak, hanem neutroncsillagok ütköztek össze, ami teljesen új típusú mérésekre adott módot.
Rainer Weiss az ELTE TTK Fizikai Intézet igazgatója, Frei Zsolt meghívására érkezett Magyarországra, és az MTA Székház Nagytermében tartott előadást, melynek felvétele az alábbi videón látható. (Az előadás megértéséhez érdemes letölteni innen Rainer Weiss diasorát.)
Magyar kutatók a gravitációs hullámok nyomában
Rainer Weiss a Frei Zsolt vezetésével működő MTA–ELTE Extragalaktikus Asztrofizikai Kutatócsoport munkáját méltatva elmondta, hogy tevékenységük jelentős szerepet játszik a gravitációshullám-detektorok pontos működésében. „Az eszközeik olyan nyomásváltozásokat tudnak mérni a légkörben, amelyek gondot okozhatnak az észleléseinkben. Ez egyre fontosabbá válik, ahogy a detektorainkat továbbfejlesztjük, ehhez tehát közvetlenül hozzájárultak, olyan műszerekkel, amiket arra használunk, hogy a szükséges érzékenységet elérjük, és hogy megállapítsuk, hogy egy észlelés valódi-e vagy sem” – mondta.
„Ezen felül egy nagyon aktív csoportjuk van, akik az észlelt hullámformákat vizsgálják, és mindannyiunkat segítenek abban, hogy azokat értelmezzük: mit jelentenek, miről árulkodnak a jelek tulajdonságai. Ebben rengeteg fizika van, és ebben van, amit nagyon nehéz is megérteni. Ezért ha vannak, akik a hullámjeleinket vizsgálják, az mindannyiunk számára értékes. Egy másik dolog, amit csinálnak, hogy jelforrásokat vizsgálnak, hogy kiderítsék, mi az amit róluk gravitációs hullámokkal megtudhatunk. Ők tehát épp a legfontosabb részek találkozási pontjában vannak: a műszeres fejlesztésben, valamint az adatok elemzésében és megértésében. Ezért azt gondolom, jelentős szerepük van” – értékelte a magyar kutatók munkáját Rainer Weiss.
A Nobel-díjas fizikussal két hosszabb interjú is készült:
„A gravitációs hullámok megmérése szép végcél volt, de engem nem ez vitt előre" - interjú a Nobel-díjas Rainer Weiss-szel - Qubit
Az univerzum kataklizmaszerű eseményei, például két fekete lyuk összeolvadása vagy két egymásba kapaszkodó neutroncsillag egyre gyorsuló egymás körüli tánca gravitációs hullámokat vet a téridő szövetén. Ez a téridőt maga körül meggörbítő összes nagy tömegű testre, például a bolygókra és a csillagokra, így a Földre és a Napra is hatással van.
Őrültnek nézték a tudóst, aki átírta a fizika törvényeit | 24.hu
Az általános relativitáselméletről nehéz úgy írni, hogy mindenki számára érthető legyen, és az is lejöjjön belőle, miért is fontos az emberiség számára. Talán 2015-ben, egy világra szóló felfedezés után próbálkoztak meg ezzel a legtöbben: ekkor detektáltak a világon először gravitációs hullámokat, ami szó szerint egy új érát nyitott nemcsak a gravitáció tudományában, de az egész csillagászatban.
