Átadták az Akadémiai Ifjúsági Díjakat, 25 fiatal kutató részesült az elismerésben

Az Akadémiai Ifjúsági Díjat a Magyar Tudományos Akadémia vezetői a tudományos élet területén dolgozó fiatal kutatók eredményeinek elismerésére hozták létre. A díjat minden évben olyan kutatóknak adják, akik már eddigi pályájuk során is kiemelkedő egyéni teljesítményt nyújtottak a bölcsészet- és társadalomtudományok, az élettudományok vagy a matematikai és természettudományok területén.

A 2026. február 23-án, az MTA Könyvtár és Információs Központ konferenciatermében tartott díjátadó ünnepségen Kollár László Péter, az Akadémia főtitkára köszöntötte a díjazottakat.

„Sok bölcsességgel sok bosszúság jár együtt, és aki gyarapítja a tudást, a gyötrelmet is fokozza”

– idézett a Prédikátor könyvéből az MTA főtitkára, azt hangsúlyozva, hogy a két és fél ezer évvel ezelőtt élt szerző nyilvánvalóan nem a kutatómunka révén megszerzett tudásra gondolt (hiszen akkor még nem is létezett a mai tudományos kutatásnak megfelelő tevékenység), hanem a világban való általános eligazodásra. „Ami görbe, nem válhat egyenessé, ami nincs, azt nem lehet számba venni. És láttam, hogy a bölcsesség felülmúlja a balgaságot, mint a világosság a sötétséget. A bölcs maga elé néz, a balga vaktában megy” – folytatta az idézetet a főtitkár, aki szerint bár fontos egy szűk területen elért eredmény, önmagában nem elegendő, a tudós emberek „többre vannak hívva, tágabb ismeretre, és szélesebb körű felelősségre”, még ha az gyötrelemmel jár is együtt.

„Mert, ha nyitott szemmel járunk, látjuk az igazságtalanságokat, észleljük, hogy a gyűlöletkeltés hogyan mérgezi a környezetet, megtapasztaljuk a méltánytalanságot és a hazugságot; de látjuk azt is, hogy sokakat tisztesség és önzetlenség vezet, és van ahol a döntések az értékeken alapulnak – fogalmazott Kollár László Péter, majd így folytatta: –

A valóság ismerete sokszor nem könnyű, a látó embernek lehet oka a szomorúságra, a borúra. Meg persze a derűre is. Ahogy Akadémiánk reményteli jelmondata mondja: Borúra derű. Így lehetünk egészek, kerekek.”

Kollár László Péter, az MTA főtitkára (a fotóra kattintva képgaléria nyílik) Fotó: Nagy Attila Károly / MTA

Kollár László Péter megosztott a jelenlévőkkel néhány adatot abból a friss, tavaly novemberben bemutatott jelentésből, ami egy több mint ötezer kutató megkérdezésével végzett, a teljes kutatói korfát lefedő felmérés eredményeit foglalja össze. A nem túl biztató eredmények szerint a hazai kutatók pszichés jólléte lényegesen alacsonyabb, mint a teljes hazai népességé, és minél fiatalabb a kutató, annál alacsonyabb, a 30 év alattiak jólléte pedig rosszabb, mint a határérték. A 45 év alatti kutatók kimerültsége és kiábrándultsága eléri a kiégési határértéket, és minél fiatalabb valaki, annál inkább jellemzi a kimerültség és a kiábrándultság is. Arra a kérdésre, hogy kiszámítható életpályamodellre számítanak-e, a 40 év alattiak mindössze 21%-a adott igenlő választ, azzal a megállapítással, hogy a kutatók társadalmi megbecsültsége magas, a válaszolóknak csupán 18%-a értett egyet, azt az állítást pedig, hogy a hazai pályázati rendszer kiszámítható, mindössze 11% osztotta. A válaszok erősen függtek az életkortól: minél fiatalabb valaki, annál inkább negatív, kiábrándultabb volt a válasza.

A főtitkár a felmérés aggasztó eredményeit pozitív üzenettel zárta, választ adva rá, miért születik mégis számos kiváló tudományos eredmény, amilyeneket például Akadémiai Ifjúsági Díjjal is értékelnek. A felmérésnek arra a kérdésére, hogy a közvetlen munkahelyi környezetben jó-e a légkör, a válaszolók jelentős többsége pozitív választ adott, mondta Kollár László Péter.

„Köszönöm önöknek kitartó és sikeres munkájukat, köszönöm munkahelyi kollégáiknak, mentoraiknak a jó légkört, amely a nehézségek ellenére is lehetővé teszi az eredményes munkát, és köszönöm családtagjaiknak a támogató közeget és az áldozatvállalást, amely segítette, hogy önök előbbre jussanak.”

A 2026-os Akadémiai Ifjúsági Díjra összesen 72 pályázat érkezett, a legtöbb (31) az élettudományok területéről. A 72 pályázó között 38 nő és 34 férfi volt, a bölcsészet- és társadalomtudományok területéről 7, az élettudományok területéről 8, a matematikai és természettudományok területéről pedig 10 fiatal kutató érdemelte ki végül az elismerést.

A díjakat Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Kollár László Péter, az MTA főtitkára együtt adták át. A Magyar Tudományos Akadémia Akadémiai Ifjúsági Díjában részesült:

a bölcsészet- és társadalomtudományok területén:

Ament-Kovács Bence, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja tudományos munkatársa, az ELTE Bölcsészettudományi Kar adjunktusa Uradalom és plébánia. Helyi életvilágok a multietnikus Dél-Dunántúlon (1699–1767) című pályamunkájáért;

Balogh Gergő, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi adjunktusa Kísérlet a magyar irodalmi modernség kutatásának megújítására című pályamunkájáért;

Fajt Balázs, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi adjunktusa ChatGPT a felsőoktatásban: Egyetemi hallgatók ChatGPT-használathoz és plágiumhoz kapcsolódó attitűdjeinek vizsgálata (ChatGPT in Academia: University Students’ Attitudes Towards the use of ChatGPT and Plagiarism) című pályamunkájáért;

Kovács Karolina Eszter, a Debreceni Egyetem egyetemi adjunktusa A sportperzisztencia feltáró és összehasonlító vizsgálata az ökológiai modell mentén című pályamunkájáért;

Molnár Csaba, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa Az ellenzék törvényalkotásra gyakorolt hatása a magyar radikális jobboldal példáján keresztül című pályamunkájáért;

Szabó John, az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa A gáznemű energiahordozók: múlt, jelen, jövő című pályamunkájáért;

Vadász Vanda, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa Értékek, érdekek és jogok viadala című pályamunkájáért;

az élettudományok területén:

Borbély Éva, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense Hemokinin-1: új kulcsszereplő az idegrendszeri kórképekben című pályamunkájáért;

Gábor Anna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tudományos munkatársa Interspecifikus vokális, szociális interakciók – innovatív neurális és viselkedéses, evolúciós szemléletű vizsgálatok című pályamunkájáért;

Gracheva Maria, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont Budapest Neutron Centrum tudományos munkatársa A növényi élet fizikája: a víz- és fémtranszport feltárása a növényi ellenálló képesség javításáért című pályamunkájáért;

Megyesfalvi Zsolt, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet kutatóorvos-patológusa Tumorheterogenitás feltérképezése és személyre szabott terápiák kidolgozása kissejtes tüdőrákban című pályamunkájáért;

Nyíri Kinga, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi adjunktusa Fehérje típusú dUTPáz inhibitorok fejlesztése, szerkezeti és biofizikai vizsgálata című pályamunkájáért;

Pósfai Balázs, a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet tudományos munkatársa A mikroglia szerepe az Alzheimer-kór kialakulásában és progressziójában című pályamunkájáért;

Süle Gabriella Erzsébet, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa Szintézis a beporzókat segítő beavatkozásokról európai városi élőhelyeken (Pollinator-Promoting Interventions in European Urban Habitats—A Synthesis) című pályamunkájáért;

Szabó Liliána Erzsébet, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika egyetemi tanársegéde A szív mágneses rezonanciás vizsgálat szerepe: a populációs kutatásoktól a betegágyig című pályamunkájáért;

a matematikai és természettudományok területén:

Baloghné dr. Kiss Gabriella, az Eötvös Loránd Tudományegyetem habilitált egyetemi docense Riftesedéshez és óceáni állapothoz kötődő tengeraljzati hidrotermás rendszerek kutatása: példák a Iapetus-óceán és a Neotethys földtani fejlődéstörténetéből című pályamunkájáért;

Cseri Levente, a BrainVisionCenter Nonprofit Kft. kutatóvegyésze Fotolízissel kikapcsolható fluorofór fejlesztése és alkalmazása hidrogél fotolitográfiához és követhető fotoaktiválható neurotranszmitterekhez című pályamunkájáért;

Kalmár Dániel, a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet tudományos munkatársa Litoszféra és felső köpeny szerkezet meghatározás az Alpi-Kárpáti-Pannon régióban a szeizmológiai adatok vevőfüggvény analízisével című pályamunkájáért;

Kummer Alex, a Pannon Egyetem egyetemi docense Folyamat- és rendszermérnöki kihívások klasszikus és adatalapú megközelítésekkel című pályamunkájáért;

Máthé Marcell Tibor, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos munkatársa Felületi instabilitások és kereszteffektusok ferroelektromos nematikus folyadékkristályokban című pályamunkájáért;

Mester Dávid, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudományos munkatársa Kvantumkémiai módszerek fejlesztése a hatékony és pontos számításokért című pályamunkájáért;

Molontay Roland, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi docense Döntéstámogatás a felsőoktatásban gépi tanulási és ökonometriai módszerekkel című pályamunkájáért;

Pápa Zsuzsanna, az ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézet tudományos munkatársa Fény-anyag kölcsönhatások nanoskálán című pályamunkájáért;

Petri László, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa Biokonjugációs technológiák és módszertani fejlesztések a gyógyszerkutatásban című pályamunkájáért;

Szabó Edina, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudományos munkatársa Modern gyógyszer-technológiai megoldások: amorf szilárd diszperziók és folyamatos gyártások a jövő gyógyszerformulálásában című pályamunkájáért.

A díjazottak Freund Tamással, Kollár Lászlóval és Hudecz Ferenccel (a fotóra kattintva képgaléria nyílik) Fotó: Nagy Attila Károly / MTA

Az ünnepség végén, a Szózat elhangzását követően Hudecz Ferenc, az MTA természettudományi alelnöke is köszöntötte a díjazott kutatókat. „Ez a díj nemcsak azt ismeri el, amit önök tettek, és amit az előző generációk képviselői tettek le az asztalra, hanem reprezentálja azt a kontinuitást is, ami az Akadémia elkötelezettségét dokumentálja” – fogalmazott arra utalva, hogy maga a díj több mint ötven éve létezik, és aki idén megkapja, büszkén mondhatja, hogy az Akadémia fennállásának 200. évében kapta a kitüntetést.

Hudecz Ferenc, az MTA természettudományi alelnöke (a fotóra kattintva képgaléria nyílik) Fotó: Nagy Attila Károly / MTA

Az Akadémia alelnöke zárszavában a magyar felvilágosodás kiemelkedő alakját, a nyelvújítás vezéralakját, az akadémikus Kazinczy Ferencet idézte:

„Jót s jól. Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted, Szánts és vess, s hagyjad másnak az áldozatot”

– és azt kívánta a díjazott fiatal kutatóknak, hogy e gondolatoktól vezérelve folytassák tudományos pályájukat.