Arany János öröksége és hatása – az MTA 188. közgyűlésén elhangzott előadások videón

A magyar irodalom egyik legnagyobb alakjának költeményei közül Mácsai Pál színművész tolmácsolásában hallgathattak meg néhányat a program résztvevői. Az Arany János megidézése című, Ferencz Győző általi összeállítás a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia szervezésében készült, és Arany versek mellett az őt idéző Gergely Ágnes, Imre Flóra, Kovács András Ferenc, Lator László, Tandori Dezső és Várady Szabolcs művek is elhangoztak.

Korompay H. János, az MTA doktora „Honnan és hová?” – Az Arany-hagyaték múltja és jövője címmel tartott előadást, Ennek kiindulópontja az volt, hogy a költő munkásságának minden kiadása mélyebb, de sohasem teljes betekintés az életműbe. Arany László, a hagyaték első bemutatója nem közölte az anyagnak azt a részét, amely akkor még nem lehetett publikus. A Voinovich Géza tulajdonába került örökséget elpusztította Budapest ostroma. Az Arany János összes művei című kritikai kiadás első kötetei csak később jelentek meg, nemegyszer hibás, hiányos vagy ellenőrizhetetlen jegyzetekkel, az akkori tudománytalan szabályzat szerint. A 19 kötetből álló sorozatban (1951−2015) a hivatalos iratok is komoly szelekció eredményeként kaptak helyet.

A kutatás számos új felismerést tett, s időközben megváltozott a textológia felfogása, módszertana és eszköztára. Az Arany János munkáinak 20 kötete a költészetet, a lapszéli jegyzeteket és a dalgyűjteményt mutatja be. Vele párhuzamosan két munka folyik: az Arany János-honlap, amely a versek kéziratát, első megjelenését és a legfontosabb kiadások szövegét jeleníti meg, valamint a hivatalos levelek előkészítése egy elektronikus kiadás számára. A tudós költő szókincse és fogalomtára nemcsak az irodalom-, a nyelv- és más, őáltala művelt tudományokra, hanem akadémiai tisztsége által a teljes tudományosságra is kiterjed. Arany János hagyatékának igazi összegzése a Goethe-szótár mintájára történhetik majd meg.

Kulcsár Szabó Ernő, az MTA rendes tagja Nyelviség – hagyomány – irodalom című előadásában arról értekezett, hogy Horváth Jánostól Szerb Antalig egyetértés áll fönn abban, hogy Arany Jánosnak kulcspozíciója van a magyar irodalom fejlődéstörténeti alakulásában. A 20. századi magyar irodalomban Arany hatása ugyanakkor mégsem elsősorban az alkotásmód hangnemi vagy kompozicionális jegyeiben mutatkozik meg, hanem az irodalmi műalkotás létrejöttét meghatározó szemléleti tényezőkben. A mindenkori szöveget előállító hagyománytudat és nyelvfelfogás tekintetében Arany János ugyanis éppúgy megkérdőjelezhetetlen tájékozódási pontnak számít Babits Mihály, mint Kosztolányi vagy Márai Sándor szemében. Sütő Andrástól Esterházyig az újabb magyar irodalomban is olyan – egymástól nagyon eltérő – poétikai világokra hatott ösztönzőleg, amelyeket a humán ittlét eredendő nyelviségének tudata rokonít egymással.