Ünnepi ülés és tudományos előadások Nagyszalontán – megkezdődött az Arany János-emlékév

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Irodalomtudományi Intézete által szervezett tudományos ülésszak résztvevőit a Városháza nagytermében Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke köszöntötte Péter apostolt idézve.

Áder János államfő arról beszélt, hogy evilági halhatatlanságra csak alkotó ember képes, aki műveiben halála után is velünk marad, mert maradandót hozott létre. „Ismerjük-e Arany Jánost igazán? Vagy csak iskolai tanulmányaink kötelező tételeit tudjuk felsorolni? Egy nemzeti mítoszt tisztelünk-e benne, vagy értjük igényességét, bizonytalanságát, lelkének indulatait?” – tette fel a kérdést a köztársasági elnök.

Áder János Fotó: Sapungi Béla

Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a költő az Akadémia titoknokaként, majd főtitkáraként 13 éven át mindent megtett azért, hogy a magyar tudomány fejlődése a legjobb úton haladjon. Nem csak költőnek és tudósnak volt nagy: ezért a tiszteletreméltó szolgálatért is hálásak lehetünk. 1869-ben ő öntötte végleges formába az új alapszabályt, amely királyi megerősítés után lépett életbe. Ennek nyomán 1870 januárjában őt választották meg a titoknoki tisztséget felváltó főtitkári posztra. Holmi nyelvészkedő polgárok, feltalálók, kötekedő pályázók leveleire éppoly hivatalos komolysággal válaszolt, akárcsak akadémikustársainak. Gyakran verte vissza a tagságra önjelölt írók és magántudósok ostromát, mindig udvarias levéllel.

Török Ádám Fotó: Szenkó Melinda

A tudományos ülésszak elnökei Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója és Kecskeméti Gábor, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének igazgatója voltak.

Dánielisz Endre, a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum volt igazgatója az Arany-ősök Szalontára áttelepedéséről adott elő. A Toldi szerelmében megénekelt Nagyfalu nem Bihar, hanem Kraszna vármegyében található; Arany nevűek először csak az 1717-ből való nagyszalontai adóösszeírásban szerepelnek.

Korompay H. János, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos tanácsadója Arany János munkásságának legkorábbi kéziratáról, 1834-ből való, még publikálatlan prédikációjáról beszélt, amelyet ő a Tudományos Gyűjteményben megjelent tanulmány alapján készített el.

Hász-Fehér Katalin, a Szegedi Tudományegyetem docense Az Arany-portrék ikonográfiája címmel tartott előadást. A költő számára nem volt közömbös portréinak jelrendszere, és ezeket fontos, üzenetközvetítő elemeknek tekintette. Az elkészült képeket maga is tanulmányozta, értelmezte és jellemezte önmagát cinikus, vagy éppen végső útjára készülő, botos-kalapos embernek.

Dávidházi Péter akadémikus a Leányomhoz című költemény egymást követő változatait elemezve és a költő más verseire és levélbeli megfogalmazásaira kitekintve azt vizsgálta, hogy milyen értelmet kap itt a válságköltészet fogalma, milyen hagyományokból veszi képi világát, s hogyan kapcsolódik Arany költészetének legjellemzőbb sajátosságaihoz.

Szörényi László, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet volt igazgatója Arany János kiadatlan jegyzetei a Nagyszalontán őrzött Szakál Lajos-verskötetben című előadásában azokat a kifogásokat rendszerezte, amelyeknek legfőbb tárgya Szakál helytelen felfogása a népköltészetről, vagyis az, hogy saját, egyéni olvasottsága alapján alakít át a biedermeier líra közhelyeivé olyan szövegeket, amelyek eredeti folklórváltozata merőben másról szólt, vagy mást célzott.

Csörsz Rumen István, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa Arany János Dalgyűjteményéről beszélt. Ez a gyűjtemény nemcsak szerzőjének zenei tudását érzékelteti, hanem egy összefüggő szellemi ihletrendszert is, hiszen az idősödő költő itt feltárja előttünk a nagyszalontai és debreceni évek – sokáig rejtegetni vágyott – zenei és szöveges dokumentumait.

A tudományos ülésszak után Jankovics Marcell mutatta be az Arany Szalontája, Szalonta Aranya című könyvet, Dánielisz Endre, Faggyas Sándor és Patócs Júlia munkáját.

Délután a református templom melletti szoborparkban ünnepi műsor, majd koszorúzás következett. A résztvevők gyertyás menettel tisztelegtek Arany János szülőhelyén a költő emléke előtt, este pedig az ünnepi program utolsó eseményét, a nagyváradi Szigligeti Színház Honnan és hová? című előadását nézték meg a Zilahy Lajos Művelődési Házban.