A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát 1992-ben alapította a Magyar Tudományos Akadémia mint önálló, társult intézményt, amely saját alapszabállyal rendelkezik, és tisztségviselőit önállóan választja. Az Akadémia tagjai olyan írók, művészek, akik saját területükön kiemelkedő munkát alkottak. A tagok választása jelölés útján, többlépcsős rendszerben és a jelöltek teljesítményének alapos értékelésével történik.

Az Irodalmi Osztály tagja Vörös István és Csaplár Vilmos lett, tiszteleti tagnak választották Buda Györgyöt és Vjacseszlav Szeredát.

A Képző- és Iparművészeti Osztály új tagjai: Deli Ágnes, Sugár János és Sass Valéria; illetve Rita Ernst tiszteleti tag.

A Mozgókép- és Színházművészeti Osztály tagja lett Novák Eszter és Gazdag Gyula.

A Zenei Alkotóművészeti Osztály tagja lett Dargay Marcell és Földes Imre.

Az Építőművészeti Osztályba választották Kalmár Lászlót és Szalai Andrást, tiszteleti tagnak pedig Köllő Miklóst.

Az idei közgyűlésen címzetes tagnak választották a tagok Hegyi Lórándot és Dávidházi Pétert.

A vezetőket megerősítették tisztségükben, változás, hogy a leköszönő Winkler Barnabás helyett Vincze László lesz az Építőművészeti Osztály elnöke.

A Széchenyi Akadémia tagjai olyan írók és művészek, akik saját területükön kiemelkedőt alkottak. A tagok választása jelölés útján, többlépcsős rendszerben és a jelöltek teljesítményének alapos értékelésével történik. A Széchenyi Akadémiának rendes és tiszteleti és címzetes tagjai vannak. Rendes tag csak magyar állampolgár lehet, külföldi állampolgár tiszteleti tagnak választható. A testületnek egyszerre 60 olyan tagja lehet, aki nem töltötte be a hetvenedik életévét. Aki elmúlt hetvenéves, továbbra is teljes jogú tag marad, de helyére új tag választható. 2018-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia új tagsági formát hozott létre a szellemi élet olyan kiemelkedő személyiségeinek, akik nem, vagy nem elsősorban alkotóművészek, ezért az alapszabály értelmében nem lehetnek rendes vagy tiszteleti tagok. (A tiszteleti tagok nem magyar állampolgárságú alkotóművészek.) A Széchenyi Akadémia az MTA önálló társult testülete, amelynek az a feladata, hogy megjelenítse az irodalmi és művészeti élet sokszínűségében megvalósuló egységét. Működése azt a gondolatot testesíti meg, hogy a művész szellemi szabadsága és a művészi alkotómunka függetlensége sérthetetlen érték. A címzetes tagság szimbolikus jelentésének részeként a művészetek és tudományok összetartozását is kifejezi.

A Széchenyi Akadémia öt osztályra tagolódik: (1) Irodalmi, (2) Képző- és Iparművészeti, (3) Zenei Alkotóművészeti, (4) Mozgókép- és Színházművészeti és (5) Építőművészeti. Minden osztálynak választott vezetője van.