Közoktatás és információrobbanás; tavaink vízminősége: a Szigma – a holnap világa 2017. december 5-i adása
Hogyan alkalmazkodjon a magyar közoktatás a társadalmi változásokhoz? Miként szerveződjön az iskola munkája az internet és a mobiltelefonok világában? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a választ az MTA megújult Közoktatási Elnöki Bizottsága. A testület munkájáról Pléh Csaba elnök beszélt. Az adás második felében két tavunk vízminőségéről volt szó. A Kis-Balaton helyreállításáról, valamint a Fertő-tó szennyezettségének okairól Hatvani István Gábor, az MTA CSFK tudományos munkatársa, a Danubius Fiatal Kutatói Díj idei kitüntetettje beszélt.
Megújult a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága, a testület vezetői Pléh Csaba pszichológus, nyelvész, akadémikus, valamint Csapó Benő neveléstudományi kutató. A bizottság feladata, hogy az MTA elnökének adjon tanácsokat a közoktatás kérdéseiben. „Mindenféle jogszabály és szokásrendszer alapján a közoktatást érintő változásokról – legyenek azok jogszabályi vagy alapvető változások – a mindenkori oktatási vezetés kikéri az Akadémia véleményét, és a bizottság segíti az Akadémia elnökét” – mondta Pléh Csaba a Szigma e heti adásában.
Pléh Csaba hozzátette: „A tudomány képviselői szeretnék, ha az oktatásügyben tudományos tartalmakat tanítanának, és tudományos módszerekkel alapoznák meg az oktatás módját. Másrészt pedig a tudás megjelenítésének és a tudáshoz való hozzáférés útjainak számtalan új technológiai kiindulású változata van, ami a szellemi szférát is érinti. Ilyen például az, hogyan szerveződjön az iskola munkája az internet és a mobiltelefonok világában.”
2014 óta osztják ki a Duna régió – szakterületükön belül kiemelkedő teljesítményű – fiatal kutatói részére azt az elismerést, amelyet Magyarországról idén Hatvani István Gábor, az MTA CSFK tudományos munkatársa vehetett át a környezeti adatok elemzéséért. A Danubius Fiatal Kutatói Díjat elnyert szakember elsősorban vízminőségi adatokkal, illetve paleoklíma-modellezéssel foglalkozik.
A tudományos magazin adásában beszámolt a Kis-Balatonnak a Balaton korábbi vízszintszabályozásból adódó kiszáradásáról, illetve rekonstrukciójának lépéseiről. A Fertő-tavat érintő szennyeződésekről szólva elmondta, hogy jelentősebb viharok után a közeli szennyvíztisztítóból juthat szennyeződés a tóba, amelynek tér-, és időbeli elterjedését modellezték, illetve megjelenésének pontos okait vizsgálták osztrák kollégáikkal közösen. További vizsgálatok alapján azt feltételezik, hogy a tóra épített hétvégi házak lakói sem minden esetben járnak el szabályosan a szennyvizük elvezetését illetően: azt esetenként egyenesen a tóba vezetik.
A Szigma 2017. december 5-i adása itt hallgatható meg.
A korábbi adásokról itt tudhat meg többet.
